Ma: 1023 db ingatlan apróhirdetést talál weboldalunkon.

Vissza a főoldalra
Feladás
Módosítás / törlés
Regisztráció
Belépés
Fotóalbum
Keresés közvetítőkkel
Hírlevél
Ingatlanjogi fórum
Hirdetési árak
Médiaajánlat
E-mail
Á.SZ.F.
Szexpartner kereső




Új hozzászólás / kérdés

Imre kérdése2016-12-04
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Tavaly augusztusban vettem meg hitelre csepeli lakásomat, (régi társasház) egy idős hölgytől aki addig gyönyörű rendet tartott a közös utvaron, azonban eltitkolták a "kedves" szomszédeaink viselkedését. Roma lakók vannak a földszinten nagyrészt, plusz az emeleten is. Volt aki börtönben ült már, többször volt már kint miattuk a rendőrség is. Füveznek a haverokkal a teraszukon, a zenét sokszor 10 óra után is bömböltetik. Volt hogy másnap hajnal 1-ig üvöltött a zene. Az udvar már egy putri lett, telehorva mindenféle sittel. Ezzel játszanak a gyerekek. A szemetet széthordják a kutyák akiket kerülgetni kell az udvaron, mert félő h veszettség ellen sincsenek oltva, se csippeltetve.( A házirendben egyébként is le van írva, hogy háziállat nem tartható az udvaron, sétálni is megkötve vihetik ki.) Volt hogy kacsa és tyúk volt a kertben. Ám azt is tönkretették, ahol a lakásunk előző tulajdonosának zöldségei voltak. A kaputelefon szétverve, a bejárati kapu nem zár... bárki kedvére bejöhet. Félünk a barátnőmmel. Szólni nem merünk nekik , nehogy a torkunkat vágják el. Szeretnénk eladni a kalást(habár hitelre vásároltam, de a végtörleszést engedi a bank), de ki költözne ide?! A lakás vegyes kezelésű- csepeli, 8. kerületi önkormányzati, valamint magán tulajdonú.

Egyéb, hogy az egyik felső szomszéd, talán élettársának, férjének... inkontinenciája van és ezért le lett zavarva a közös pincébe, ott lakik, a csövezése alatt összehordott dolgait tartja, és ott végzi a biológiai dolgait. Ez a pince, ahol a mi pincerészünk is található a mi ablakunk alatt van . Fertelmes bűz árad sokszor, szellőztetni nem tudunk. A pincében tárolt dolgok szörnyen büdösek. Egészségre ártalmas ez a környezet.

Kérem ha tud bármi bíztatót, várom mielőbbi válaszát. Egy elkeseredett 20-as éveiben járó pár.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Balázs kérdése2016-12-02
Tisztelt Ingatlanjogász ! A tulajdonomban lévő zártkerti ingatlanon (művelési ágból kivont) 1590 m2-en szőlő van. Hogyan szüntethetem meg a hegyközségi tagságot erre a területre vonatkoztatva? Tisztelettel: Balázs
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Kavran zoltan kérdése2016-11-30
Tisztelt ügyvéd úr hölgy. Kérdésem a következő feljelentettek hogy önkormanyzati lakásban nem lehet kutyát tartani. Pedig mikor ide költöztünk volt és van is a lépcsőházban kutya a ház a önkormányzaté de nincs benne a szerződésben hogy nem szabad. A kérdés ki lakoltathatnak a kutya véget mert étel érvelnek. Köszönöm szépen válaszát.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Etelka kérdése2016-11-26
Tisztelt dr. Baksa Erika!
Azt szeretném kérdezni, hogy társasház közgyűlésén milyen jogai vannak a haszonélvezőnek.
Pontosan arról van szó, hogy a társasház homlokzati hőszigetelést szeretne megvalósítani, amihez hitel is szükséges.
A közgyűlésre meg kell hívni a haszonélvezőt és van szavazati joga?


Válaszát köszönöm.


Tisztelettel: Etelka
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Nora kérdése2016-11-24
Tisztelt Ingatlanjogasz Tarstulajdonosa vagyok egy epitesi teleknek. (udulo). Parommal epitkezni szerettunk volna. Az en nevemre kertuk meg az epitesi engedelyt mely elegge elhuzodott. (tobb mint fel evre. es most hamarosan varhato csak) A viszonyunk kozben megromlott. En mar nem akarok epitkezni. eladnam a reszem, de a parom nem tud es nem is akar kifizetni. Kerdes milyen felelossegem van ha a nevemben epitkezik a parom es nem szakszeruen. (ennek sajnos eleg nagy eselye van) Hogyan tudom a tulajdonjogomat ervenyesiteni ebben az esetben? Jobb lenne-e ha visszavonnam az engedelykerest mielott megadjak vagy at lehet-e ruhazni. Ill. mindenkeppen terhel-e felelosseg mint tarstulajdonos? Mi lenne a legbiztosabb megoldas?Kie lenne az epulo haz?Valaszat elore is koszonom?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Beáta kérdése2016-11-23
Tisztelt Iroda! A napokban ingatlanközvetítőn keresztül "sikerült" eladnunk egy 4.000.000 Ft értékű örökölt lakást. A vevő foglaló címén 100.000 Ft-ot hagyott az ingatlanirodában, megkaptuk a vételi szándékot tartalmazó íratot, ezt vissza is igazoltuk e-mailben, hogy elfogadjuk az ajánlatot, azonban másnap a vevő visszalépett a vásárlástól, az iroda pedig azt kéri tőlünk, hogy ne tartsunk igényt a foglalóra, mert ők nem is vehettek volna át foglalót csak előleget. A vételi szándékról szóló papírban foglaló szerepel. A közvetítő hölgy azt mondta, hogy ha ennyire ragaszkodunk a pénzhez, akkor majd a fizetéséből ideadja nekünk, s ha megingott a bizalmunk, következmény nélkül bonthatunk szerződést, amit mi persze nem szeretnénk, hiszen minél hamarabb el akarjuk adni a lakást.
Le kell-e mondanunk a 100.000 Ft-ról vagy az igenis jár nekünk ez a pénz? Mit tegyünk?
Nagyon köszönöm válaszukat!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Beáta kérdése2016-11-23
Tisztelt Iroda! A napokban ingatlanközvetítőn keresztül "sikerült" eladnunk egy 4.000.000 Ft értékű örökölt lakást. A vevő foglaló címén 100.000 Ft-ot hagyott az ingatlanirodában, megkaptuk a vételi szándékot tartalmazó íratot, ezt vissza is igazoltuk e-mailben, hogy elfogadjuk az ajánlatot, azonban másnap a vevő visszalépett a vásárlástól, az iroda pedig azt kéri tőlünk, hogy ne tartsunk igényt a foglalóra, mert ők nem is vehettek volna át foglalót csak előleget. A vételi szándékról szóló papírban foglaló szerepel. A közvetítő hölgy azt mondta, hogy ha ennyire ragaszkodunk a pénzhez, akkor majd a fizetéséből ideadja nekünk, s ha megingott a bizalmunk, következmény nélkül bonthatunk szerződést, amit mi persze nem szeretnénk, hiszen minél hamarabb el akarjuk adni a lakást.
Le kell-e mondanunk a 100.000 Ft-ról vagy az igenis jár nekünk ez a pénz? Mit tegyünk?
Nagyon köszönöm válaszukat!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Károly kérdése2016-11-18
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesapám 2014-ben meghalt, volt egy garázsa ami társasházi telken épült 15 db garázs egyike. 1996-ban kelteződött adásvételi szerződés szerint ez a 18. számú de erről nem találtam semmilyen dokumentumot ami igazolni tudja. Ingatlan nyilvántartásban nem szerepel nincs rajta a térképen, sem jegyzetben ezért hivatalosan nem tudom megörökölni. Lenne egy vevőm, de nem tudom én hogyan adhatom el, mivel az adásvételi szerződésen is édesapám szerepel mint tulajdonos.
Tud erre valamilyen megoldást? Előre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel, Károly
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-11-21
Tisztelt Károly!

Az ügyben a szerzéskori adásvételi szerződés ill. társasházi alapító okirat adhat eligazítást, ha -ahogy írja - nincs "albetétesítve" (önálló helyrajzi számon feltüntetve) a garázsbeálló. Abban valamilyen nyomának kell(ene) lennie a dolognak. Ha az sem, akkor a társasházhoz kell fordulni a helyzet rendezése érdekében.
A további részletek, ill. teendők megbeszélése meghaladja a jelen fórum kereteit.



Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Ágnes kérdése2016-11-17
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Olyan problémám lenne, hogy négyen örököltünk több ingatlant, de a bátyám, aki az egyik örökös, évek óta alkoholista (,és nem is akarja abbahagyni), három hete hajléktalan is. Felesége most vált el tőle. Az örökösödési tárgyalásra még sikerült egy meghatalmazást aláírnia. Sajnos másik városban is lakunk, egymástól nagyon messze. Az teljesen reménytelen, hogy ő egy ügyvédhez, vagy közjegyzőhöz elmenjen, és így írjon egy meghatalmazást. A kéregetésen kívül állítólag más nem is érdekli. Hogyan tudnánk mégis eladni az ingatlanokat?
Előre is köszönöm a választ!
Üdvözlettel:
Cs. Ágnes
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Edit kérdése2016-11-15
Tisztelt Ügyvéd úr,
2008 ban újonnan vásárolt házunkat szeretnénk értékesíteni, mely vásárlásához 2 gyerekünk után szocpolt támogatást vettünk igénybe.
Az évek alatt további nagy értékű beruházásokat hajtottunk végre és az ingatlanunk most 40% kal ér többet. Olyan ingatlan tudnánk vásárolni ahol még a tetőteret be kell építeni. A hivatalban azt az infot kaptam, hogy ha az eladási ártól kevesebbért vásárolunk új ingatlant akkor a szocpolt arányosan vissza kell fizetni.
Nem az eredeti vásárlási árhoz kell viszonyítani az új ingatlan árát?
Ha pedig egy vállalkozót megbízunk a bővítési munkával (számlával igazolt ktg) akkor azt tudom érvényesíteni????
Várom válaszát. Segítségét előre is köszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Edit kérdése2016-11-15
Tisztelt Ügyvéd úr,
2015 ben előszerződést kötöttünk egy 1.5 ha gyümölcsösre. A hosszú eladási procedúra (hrsz megváltozása, 60 napos kifüggesztés, engedélyeztetés) miatt 2016 őszén került a föld a földhivatalban a nevünkre (párom nevén 1 ha, az enyémen a fennmaradó 0.5 ha). Ez után elkezdtük ügyintézni a földhasználat bejelentését, kiváltottuk az mvh reg.számot, és a párom nevére az őstermelői igazolványt. Addig mig nem volt a föld a tulajdonunkban ezt nem tudtuk megtenni. Megkaptuk a nav illeték kivetését a föld területre.
Az Itv. 26$ 1 bek. p pontja alapján járó kedvezményt igénybe tudjuk még venni? Vagy már a vásárlás időpontjában rendelkeznünk kellett volnap a szükséges feltételekkel. Azt olvastam, hogy a határozat jogerőre emelkedéséig ha vállaljuk a feltételeket és igazoljuk a kérteket jár a kedvezmény.
Várom válaszát. Segítségét előre is köszönöm.

Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Sándor44 kérdése2016-11-14
Üdvözlöm! Adott egy ingatlan 4 örökkössel! 3 el szeretné adni, 1 nem! Nem is áll velük szóba, letegadja, hogy ő örökölt! Ez az egyszemély évek óta nem beszél a másik 3 személlyel, rosz viszonyban vannak! Valószínűleg szándékosan tart be nekik! Kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnák őt rábeszélni, rákényszeríteni, hogy ne tartson be nekik vagy mondjon le az 1/4 részéről? A másik kérdésem, hogy én megvehetem a 3/4 részét az ingatlannak az adott személy beleegyezése nélkül? Válaszát előre is köszönöm!!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Anna kérdése2016-11-14
Tisztelt Szakértők!

Fél tulajdoni hányadban örököltem egy pesti ingatlant (lakást). A másik felét testvérem örökölte. Miután az ingatlanhoz édesapánk halála után hozzá kerültek a kulcsok (mert magához vette őket), így nekem nem akart adni. Végül elértem, hogy amíg nem ürítjük ki a lakást addig csak együtt juthassunk be a lakásba, oly módon, hogy lecseréltem az egyik zárat (beleegyezésével) és ahhoz csak nekem van kulcsom, a másik zárhoz csak neki. Most hogy üres az ingatlan szeretném ha mindkettőnknek lenne kulcsa hozzá, kiváltképp hogy áruljuk, hogy így elég sok egyeztetésbe és nehézségbe ütközik a mutatás. Ő erre nem hajlandó (tehát hogy kölcsönösen kicseréljük kulcsainkat). az önkormányzatnál nem tudnak segíteni, mert nem vagyok birtokban. Kérdésem: mit tehetek? Fordulhatok bírósághoz? Milyen jogcímen? És ugye jól gondolom, hogy a fennálló helyzet alapján elvileg nem bukhatom el a pert? Köszönöm!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

András kérdése2016-11-13
Tisztelt Dr. Boros László!
Egy termőföld ingalant szeretnék vásárolni, én, mint rég óta gazdálkodó bejelentett földműves őstermelő.
Az ingatlan jelenleg egy TSZ használatába van bejelentve a földhivatali bejegyzés szerint, de annak bérleti szerződése 2017 aug. 31-el lejár. Én most szeretném szerződéskötéssel elindítani az adásvételi szerződést, hogy mire átírják a nevemre, a szerződés lejártakor, 2017. szept 1-től használatba vehessem. Van-e vételi jogom jelenleg, hogy megírjuk a tulajdonossal az adásvételi szerződést?
Mi van akkor, ha a szerődési eljárás alatt, amíg be nem jegyzik a tulajdonjogomat, a tulajdonos mégis megköt az eddigi bérlővel egy hosszabb, pl. 2030-ig szóló bérleti szerződést, vagy utólg felmutat egy korábban megkötött, hosszabb időre szóló szerződést is? Ugyanakkor én a vételi szándékomat a 2017. évi szerződés lejárata miatt kezdeményeztem.
Ebben az esetben majd hogyan vállalhatom az 5 éves földhasználati kötelezettségemet, ami a tulajdonszerzésem után keletkezik?
Mi erre a helyes jogi értelmezés?
Köszönettel
András
dr.Boros László ügyvéd válasza2016-11-28
Tisztelt András! Véleményem szerint most csak egy előszerződést tud kötni a tulajdonossal, amiben kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy - a kialkudott feltételekkel - majd megkötik egymással a végleges szerződést, ő pedig azt is szavatolja, hogy 2017. szeptember 1-jén használatba veheti az ingatlant, a végleges szerződést pedig olyan időpontban kötheti meg, hogy a jóváhagyása kb.2017. augusztusában történjen meg.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Anikó kérdése2016-11-13
Tisztelt Hölgyem!
Ingatlan vàsàrlàssal kapcsolatban kérnék segítséget.
Az ingatlanközvetítő iroda 23m hirdette a házat. Vételi ajánlatot tettünk(200ezer letét) 20 m , nem fogadta el az eladó. Ő 21,5 m tett ezt elfogadtuk ,alàírtuk, de ügyvédnél még nem voltunk. Másnap egy másik ingatlanirodánál 19,9 m láttuk a hirdetést , lehet régebbi, de hívásomra azt felelték meg van még az ingatlan.
Lehet e ilyen esetbe vmit tenni, esetleg átmenni a másik irodához, vállalva a 200 ezer ekbukását, de ott több a nyereség. ?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

zsolt kérdése2016-11-09
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

1980-ban garázst építettünk állami tulajdonba lévő telekre, mellyen egy bérelt lakás is elhelyezkedett. A garázsra fennmaradási engedélyt kaptunk. Idő közben a bérelt lakást megvásároltuk, a vásárláskor az ingatlan társasházzá alakult.
A társasház részére közös költséget fizettünk az ingatlan és a garázs után is. Abba a tudatba voltunk, hogy a garázs a mi tulajdonunkba van!
2016. júniusába az önkormányzat azzal keresett meg ,hogy a földhivatali bejegyzés alapján az önkormányzat tulajdonába van a garázs(tény). Követelésük, a garázst vásároljuk meg vagy fizessünk bérleti díjat. Ezen felül 5 évre visszamenőleg fizessük bérleti díjat!
Kérdés:
Van-e az önkormányzatnak jogalapja arra, hogy 5 évi bérleti díjat visszamenőleg fizessünk neki?(bérleti szerződés nincs)
Az általam épített garázst lebonthatom-e?

Köszönöm megtisztelö válaszukat!

Udvozlettel:
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Nikoletta kérdése2016-11-08
Tisztelt Ügyvéd Úr!!
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy önkormányzati bérlakásban lakunk és most lejárt a szerződésünk. Mivel azt a határozatot kaptuk h el kell hagyni a lakást így bementem a hivatalba hogy meg szeretném vásárolni a lakást. Azt a választ kaptam h nem lehetséges mert határozott időre szolt. Milyen jogaim vannak h ne tegyenek az
utcára?? Mi határozza meg azt h valaki határozott vagy nem határozott időre kap szerződést?? A bizottság egyik tagja sem tudott a kérdésemre választ adni.
Válaszát előre is köszönöm Nikoletta
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-11-09
Tisztelt Nikoletta!

A határozott idejű lakásbérleti szerződés mindenféle többletjogosultság (új bérletre való, vagy megvásárlási jog) nélkül megszűnik a határozott idő lejártával.

Azt, hogy az Önkormányzat hogyan adta illetve ill. adhatja bérbe a tulajdonában álló lakásokat az Önkormányzat rendelete (is) szabályozza, de az önök helyzete adottság. Határozott időre kötöttek szerződést és az lejárt.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Eni kérdése2016-11-05
Tisztelt Ügyvéd úr!

Egy három-generációs családban, a nagyszüleim házában nőttem fel. Mikor az öregek meghaltak, hitelből megvásároltam az anyai reszt. Mivel ez házasságkötésem után történt a tulajdonjog és a hitel 50%-a is a házastársam nevére került. Néhány évvel később elvaltunk, és én ügyvéd nélkül vettem reszt a tárgyaláson. Közös megegyezés alapján a volt házastársamnál helyezték el gyerekeinket, mert én külföldön dolgoztam. A házhasználatának jogáról részükre lemondtam. Többlethasználati díj nem lett megállapítva, ellenben ki lett mondva, hogy a ház egyedüli jogosultja, használója a volt házastársam lett. A hitelt viszont ugyanúgy felesbe vállaltuk törleszteni tovább.
Mivel neki nem volt munkája, a gyerekekre való tekintettel, jóval a tartásdíj felett küldtem pénzt havonta. Erről vannak számláim, azonban azokon jogcím nem szerepel. Szóbeli megegyezés alapján o fizette be a ház törlesztőrészleteit, mivel én külföldön voltam többnyire.
Közben új családot alapítottam és a bíróság nálam helyezte el legidősebb közös gyermekünket is. A törlesztőrészletet azóta is egyedül fizetem, 3 éve immáron saját számláról utalva.Volt házastársam a másik kiskorú közös gyermekünkkel és új élettársával élnek az ingatlanban. Mindkettejüknek van keresete.
Kerdesem, hogy visszaszerezhetem-e a házammal kapcsolatos jogaimat, amiről váláskor lemondtam: Házhasználat, esetleg többlethasználati díj.
Mi jelenleg albérletben lakunk. Gyerektartást csak én fizetek. Másik ingatlan tulajdonom nincsen, és a páromnak 1/6 rész öröksége az egyik elhunyt szülője után. Oda nem költözhetünk. Vissza tudok-e költözni a saját házamba (3 szoba konyha fürdő), aminek amúgy is én fizetem a törlesztőjét?
Illetve bizonyítható-e, hogy 3 evvel ezelőtt is én fizettem a hitelt, csupán azzal, hogy csak nekem volt keresetem? Az utalt összegek jogcíme nincs feltüntetve, és fizikailag a volt házastársam fizette be az én pénzemet, hiszen én külföldön tartózkodtam.Itthon létem alatt gyakran készpénzt adtam itthonra, vagy épp én mentem be a bankba a hitelt befizetni.
Válaszát előre is köszönöm!
Eni
dr. Forgács Gábor ügyvéd válasza2016-11-07
Tisztelt Eni!

A törlesztőrészletnek nincs köze a tulajdonjoghoz. Ha Ön tulajdonos, használhatja a házat, odaköltözhet.

A készpénzes befizetés a leírtak alapján véleményem szerint bizonyíthatatlan.

A használati díjat illetően a korábbi egyezség megváltoztatására csak a körülmények jelentős megváltozása esetén van lehetőség.

Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Viktoria kérdése2016-11-03

Olyan problémam van h a kiskorú gyerekkel a férjemMel egy öN kormányzati lakádban élünk aminek a férjem a bérlője a kislánnyommal ide vagyok be jelentve de a férjem ki akar tenni a gyerekkel eggyütt ki akar jelenteni engem is meg a gyereket is ..A kérdésem az lenne h meg teheti e ezt ???Köszönöm a válaszát
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Gabriella kérdése2016-11-02
Tisztelt Ügyvéd Úr!
November végétől ki fogom adni a XIV. kerületi, 2 szobás ingatlanomat. A nagyobbik szobában lévő bútorokat megveszi a bérlő (3 részletben fizeti ki), míg a kisebbikben lévő bútorokat csak bérli. Kérdésem, hogy a bútorok adásvételére külön szerződést kell kötni és a bérleti szerződés leltárában azokat már nem szerepeltetni? Vagy belevehetem egy külön pontban a bútorok eladást az árral feltüntetve? A leltárban semmiképp nem kéne szerepelniük, hiszen elköltözéskor már nem az én tulajdonomat képezik.

Köszönettel,
Gabriella
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Zsuzsa kérdése2016-11-02
Tisztelt Ügyvéd Úr!Kérdésem az lenne,hogy a lakásom külső fala melyen a konyhaablakom is van jelenleg a szomszédok telerakták mindennel).Az én falam.e? és én szeretném használni pl biciklimet odatámasztani?Kié az én lakásom külső oldalfala?Válaszát köszönöm Zsuzsa
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Kató kérdése2016-10-29
Tisztelt Ügyvédnő, Ügyvéd Úr!
Békés megyében van egy 8 éve üresen álló1/3 rész ingatlan részem.Szerettük volna eladni, de eddig nem sikerült. Közben a szintén Budapesten lakó testvéremmel úgy gondoltuk, hogy elajándékozzuk a részünket az ingatlan közelében lakó testvérünknek,mivel Ő műveli a kertet, de nem akarja aláírni az ajándékozási szerződést. Mit lehet ilyenkor tenni?
Köszönöm a válaszukat.
Üdvözlettel: Kató
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

István kérdése2016-10-26
T. Ügyvéd Úr!

Egy bonyolult (kilátásban lévő) ingatlan adás-vételi üggyel kapcsolatosan szeretnék kérdezni.

Az előzmények:

Egy belterületi kertes ingatlant szeretnénk megvásárolni, melyen csak új építésű építmények vannak. Az ingatlanon található:

- egy építés alatt álló tetőtér beépítéses épület (összesen kb. 170 m2), amely szerkezetkész/félkész- az épület tető alatt van, közfalak benne, vakoltak a falak, ablakok-ajtók nincsenek sem kívül, sem belül, valamint

- egy új építésű garázs (az viszont már kész).

Az ingatlanon az építkezés még 2007-ben lett elkezdve, s az előbbiekben leírtak szerint már félkészen áll évek óta.

Az eladó nem magánszemély, hanem egy Betéti Társaság, amely nem ingatlan forgalmazással foglalkozik. Ezt az ingatlant a Bt. saját működéséhez akarta használni oktatási célra, de eladóvá válna, nem akarja tovább folytatni az építkezést.

Az épület építési terv szerinti megnevezése nem lakóépület, hanem ”Autós- és motoros iskola”.

Erre jelenlegi állapotában semmi nem utal, pl. a helyiségek elosztása/nagysága sem, de kinézete szerint sem az, hanem egy tetőteres épület (a felső szint az építési terv szerint eredetileg is lakótérnek van tervezve).

Ilyen állapotban és ilyen készültségi fokban szeretnénk az ingatlant megvásárolni, mint magánszemélyek és lakóházként folytatnánk/fejeznénk be az építkezést.

Az eladóval megegyeztünk, de az ügyvédi szerződéskötés még nem történt meg, mert az ÁFA kérdése megakasztotta az ügyletet.

Az eladó nem kapott biztos információt ÁFA kérdésben, hogy kell-e neki fizetnie - az egyik változat, hogy kell, a másik, hogy nem. Pl.: ... hogy nem, mert ez még ”felépítmény”-nek számít.

Az eladó azt közölte velünk vevőkkel, hogy amennyiben a társasági adón felül még ÁFA is terheli az eladást, akkor nem adja el az ingatlant.

Kérdések:

Keletkezik-e az adásvétel után ÁFA fizetési kötelezettség, ha az eladó az építkezés során egyáltalán nem igényelt vissza ÁFÁ-t? (Nem ÁFA körösek.)

Ha igen, akkor kinek (az eladónak, a vevőnek), s mennyit (27 % vagy 5 %)?

Ha keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség, akkor a 2016-os ÁFA törvény módosítása szerinti az 5 %-os áfa kulcsot lehet-e alkalmazni erre az esetre (illetve pl. esetleg szükséges-e az épületnek még az adásvétel előtti átminősítése)?

A vevő részéről az ügyletet terheli-e illeték - gondolva arra, hogy a későbbiekben befejezésre kerül az építkezés?

Nagyon szeretnénk az ingatlant megvásárolni, előmozdítani az adásvételt, s szeretnénk tisztán látni az ügyben.

Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelettel: Kovács István

Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Bea kérdése2016-10-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!

1 évvel ezelőtt meg akartunk venni egy házat a férjemmel. Adtunk foglalót és előleget is a tulajdonosoknak, összesen 1,3 millió forintot. Írtunk adásvételi szerződést is természetesen, de a mai napig nem került a nevünkre a ház, mert folyamatosan problémák merültek fel a házzal kapcsolatban (fel volt cserélve a helyrajzi szám a szomszéddal, nem volt lakhatási engedély a ház egyik részén, a melléképületek nem a tervrajzok szerint lettek kivitelezve, újra kellett rajzoltatni a házterveket, nem volt jó a helyszíni rajz sem...és még sorolhatnám). Férjemmel a megvásárolandó háztól 5 km-re lévő présházunkba lakunk, de csak átmeneti megoldásnak terveztük az elején. Nincs áram, nincs meleg víz, problémás a fűtés. Mostanr érett meg a dolog bennünk, hogy visszalépjünk a házvásárlástól, mert a mai napig nem tudjuk elindítani a banki folyamatot a tulajdonosok és ház problémái miatt. Találtunk egy új házat, amit szeretnénk megvenni, mert sürgősen otthonra lenne szükségünk. Áprilisban születik az első babánk. Az új házhoz nincs már készpénzünk, mert az előző házban van az 1,3 millió forintunk. Az 5 tulajból 4-en már el is költötték, egyhamar visszakapni nem fogjuk a pénzünket. Az új kiszemelt házhoz 800.000 Ft-ra lenne szükségünk, de nincs ennyink. Pár dolgot eladhatunk, de az még időbe telik. Viszont itt van lassan a tél és nagyon gyorsan el kellene indítanunk az új házvásárlást. Van 2.400.000 Ft amit házvásárlásra tudunk fordítani LTP és CSOK formájában. Tudom, hogy egy házvásárlás foglalóval indul, majd az adásvételi szerződés megkötésekor kiegészül előlegre. Erre nekünk most 2 héten belül nincs lehetőségünk, de a házat nagyon szeretnénk megvenni és nem akarjuk, hogy más vigye el az orrunk elől. Az eladó nem ragaszkodik az előleghez. Van esetleg bármilyen járható és legális kiskapu amivel ki lehet hagyni az előleget és így elindítani a banki hitelügyintézést?

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel,
B.Beáta
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-10-26
Tisztelt Bea!

Az adásvételi szerződéshez egyáltalán nem a foglaló az első. Ha az eladó nem ragaszkodik hozzá, nyugodtan köthetnek anélkül is szerződést.

Tisztelettel

dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Timea kérdése2016-10-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Olyan kérdésem lenne, hogy az MBVK oldalán találtam egy lakást ami érdekelne, szeretnék rá licitálni. Az a baj, hogy még a végrehajtó sem tud pontos információkkal segíteni. A licitálás folyamatával nagyjából tisztában vagyok, azonban ha sikerül a licitet megnyernem, az azt követő tennivalókról már nem tudnak pontosan tájékoztatni. Mennyi idő alatt kell a teljes vételárat kifizetni, 15 vagy 60 nap? Az ingatlant jelenleg lakják, de mivel kilakoltatási moratórium van, ezért hogy működik a birtokba vétel. Decemberben a tulajdonba adás megtörténne, vagyis az én tulajdonomba kerülne a lakás, azonban áprilisig benne lakhat a lakó, mivel nem hajlandó kiköltözni. Áprilisban megy a végrehajtó és kilakoltatja, majd birtokba adja nekem a lakást? Vagy nekem kell a kilakoltatásról gondoskodnom, esetleg még pereskedhetek évekig? Milyen egyéb hátrányai, buktatói vannak a végrehajtásos ingatlan vásárlásának?
Válaszát előre is köszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

kérdése2000-01-01
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

István kérdése2016-10-23
Tisztelt ügyvéd úr,
Vennék (külföldi állampolgárként) egy lakást készpénzért Budapesten, mely jelenleg irodának van minösitve. Az eladó szerint 2 év után a lakássá történö átminösitést meg lehet kérvényezni a polgármesteri hivatalnál, majd a Földhivatalnál ezt a változtatást bejegyeztetni. Lehet a Ph.válasza, hogy nem lehetséges az átminösités és milyen okból kifolyólag lehet egy nemleges válasz? Mi lehet a további hátránya egy ilyen jellegü "üzletbe" belemenni?

Köszönöm válaszát,

üdvözlettel

István
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

K.Gábor kérdése2016-10-12
Kedves Ügyvéd Asszony/Úr!

Régóta rendelkezem egy építési telekkel Törökbálinton, és építkezésre szántam el magam a közelmúltban.

Az előkészületek közben realizáltam, hogy 2,5(!) tonnás súlykorlátozás van érvényben abban az utcában, ahol a telkem is található. Ez egy nagyobb városi terepjáró súlya, tehát lekorlátozták a behajtás személygépjárművekre. Érdeklődtem megoldás miatt több irányból is, melynek az eredménye az lett, hogy a törökbálinti Önkormányzat erre az útszakaszra gyakorlatilag nem ad ki behajtási engedélyt semmilyen körülmények között. Egy belső önk-i utasítás leírja, hogy erre az egy közútra nem adhat engedélyt sem a Polgármester, sem a Jegyző egyszemélyben, hanem a képviselőtestület szavazhatja ezt meg - adott esetben. (tehát nincs reális esély rá, pláne ha 50-200 behajtási engedély szükségességéről beszélünk, ami természetes egy ház építésénél)
Az utca burkolata egyáltalán nincs rossz állapotban (igaz szűk), de arra hivatkoznak, hogy a löszös hegyoldalban az utca alatt nincs megfelelő alap/támfal. Természetesen az elmúlt évtizedekben cca 100 házat azért csak felépítettek - tudtommal minden gond nélkül. (nem tudom, hogy a 2,5 tonnás súlykorlát mióta van érvényben - gondolom folyamatosan szigorították)

Kérdéseim a következők lennének:
- Megteheti az Önkormányzat, hogy egy építési telkekkel rendelkező utcában 2.5 tonnás súlykorlátozást vezet be, amellyel gyakorlatilag ellehetetlenít bármilyen (legális) építkezést?
- Nem az adott Önkormányzat kötelessége, hogy biztosítsa a megfelelő útviszonyokat, hogy építkezni lehessen egy építési telekre?
- Amennyiben megteszi/megteheti, jogilag nem aggályos, hogy ebben az esetben a szabad telkek értéke drasztikusan csökken?
- Amennyiben mégis belevág az ember egy építkezésbe és nyilván elkerülhetetlenül meg fogják büntetni párszor (sokszor), csak a rendőrségi/közterületi büntetésekkel kell számolnia (amik pár tízezres tételek szoktak lenni) vagy adott esetben elképzelhető, hogy Bíróságig/Építésügyi Hatóságig eszkalálódik a jogsértő magatartás, így megkockáztatva az akár milliós nagyságrendre rúgó büntetéseket is?

Köszönöm előre is a megtisztelő válaszát és bárminemű iránymutatását a helyzetemmel kapcsolatban!

Üdvözlettel:
K. Gábor
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Anikó kérdése2016-10-11
Tisztelt Ügyvéd úr/Asszony!

Édesanyám élettársa váratlanul elhunyt. Egy évtizedig éltek együtt, ez alatt az idő alatt vettek egy ingatlant az édesanyám és az én tulajdonomat képező öröklakás eladásából származó pénz felhasználásával, 1/2 tulajdon az én nevemre került, az ingatlan 1/2 részét - mely anyukám élettársát illette -, az élettárs hitelből fizette ki, melynek adóstársa én lettem. Anyukám élettársával közösen gazdálkodott, közösen fizették a hitelt, az ahhoz kapcsolódó életbiztosítást, és egyéb más hiteleket is. Az örökös helyett én fizetem a hitelt már több mint egy éve, tekintettel arra, hogy ebbe az ingatlanba a vételárral együtt közel 10 millió forintot fektettünk, és nem akartuk, hogy az ingatlan ebek harmincadjára jusson, másfelől ez az egyetlen lakhatási lehetőségünk is. Az örökös a tetemes (9 milliós hiteltartozás, hagyatéki hitelezői igény kb. szintén ennyi) ellenére, egy pozitív örökség megszerzése érdekében az örökséget nem utasította vissza, arra igényt tartott, egyezségi ajánlatot nem tett (nem is akart, csak az időt húzta), arra igényt tartott. A közjegyző felhívására nem nyilatkozott, így az átadta neki az örökséget teljes hatállyal, minket pedig nem nyilatkoztatott meg, hogy ehhez hozzájárulunk-e. Most ugye az a helyzet állt elő, hogy mi fizetünk, ő pedig tulajdonjogot szerez egy ingatlanon, amin csak az édesapjától örökölt tartozás van, amit nem fizet. Abban kérném tanácsát, hogyan lehet ezt a közös tulajdont megszüntetni úgy, hogy ne kelljen részére megváltási árat fizetni, hiszen a hitelt nem törleszti (az örökségnek ezt a részét, édesapja 1/2 tulajdoni hányadát csak hitel terheli) nem is akarja, soha nem is állt szándékában. Másfelől, a hagyatéki hitelezői igény fedezetének biztosítására, milyen lehetőség van? Mivel a közjegyző teljes hatállyal adta át a hagyatékot, így a tehermentes másik ingatlant, amiből a hitelezői igényünk kielégítést nyerhetne, eladhatja. Egyéb más vagyona nincs, csak a fizetése. Szóval, milyen jogrendszer ez, ahol az egyik fizeti a tartozást, a másik pedig tulajdonjogot kap? A hagyatéki eljárásban rosszhiszeműen járt el, hiszen tudta, ha visszautasítja a hitellel terhelt hagyatékot, akkor a másik ingatlant - amelyen nincs teher - is vissza kell utasítsa. Hol van ilyenkor a jog? :(

Segítségüket köszönöm

Válaszukat köszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Linda kérdése2016-10-05
Tisztelt Ügyvédnő! Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az elmúlt hetekben vásároltam egy minigarzont. Az adásvételi szerződés aláírása után jutott tudomásomra, hogy a lakás előszobája (3,5 m2) valamikor az osztatlan közös tulajdonból, folyosóból lett hozzácsatolva a lakáshoz. Nem tudta megmondani senki, hogy ki mikor csatolta. Az eladó erről engem nem tájékoztatott. A tulajdoni lapon a 3,5 m2-rel kevesebb alapterület szerepel, de mivel az eladó az ügyvédnek átadott egy alapitó okiratmódosítást, amin a megnövelt alapterület szerepel, így megnyugodtam, de a tanulmányozása során vált számomra ismertté, hogy az Alpító Okiratmódosítás nincs aláírva és csak tervezet, a társasház (45 lakás) nem hagyta jóvá, hatáozat nem született. Az eladó megtévesztett ílyen információk birtokában nem vásároltam volna meg a lakást. Kérdésem, hogy történt-e mulasztás az adásvételi szerződést készitő és a tulajdonos részéről? Én úgy érzem megtévesztettek. Kérdésem, hogy visszakövetelhetek-e a vételárból bizonyos összeget, ha igen, milyen nagyságban. Mi lenne az eljárási mód. Kérem mielőbbi válaszát, hogy tovább tudjak lépni.

Köszönettel és tisztelettel: Linda
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Erika kérdése2016-10-05
Tisztelt Ügyvédnő!

Szeretnék szavatossági kérdés kapcsán érdeklődni. Az egy éve vásárolt ingatlanomban komoly szigetelés probléma van. Az eladó elzárkózik az egyezségtől. A probléma kapcsán közjegyző általi szakértői kirendelést kértem. A kirendelés megtörtént és az anyag, ami feltárta a hibát és teljes egészében az általam észlelteket igazolja, elkészült. Az volna a kérdésem, hogy a peres eljárás során, a fenti szakértői vélemény birtokában értékesíthető-e az ingatlanom. Sajnos, amint hallottam egy ilyen per több évig tart, 59 éves vagyok, elképzelhető, hogy mozgósítanom kell a későbbiekben készpénzt az ingatlan eladásával. Különös tekintettel arra, hogy az ingatlan szigetelését meg kell csináltatnom, mivel így télen nem lakható, s ez több millió Ft. Előre is köszönöm szíves válaszát! Mihály Erika
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2016-12-05
Tisztelt Erika!


Semmiképpen nem javaslom Önnek az ingatlan értékesítését, addig, amíg a peres eljárás meg nem indul, illetve ki nem derül, hogy az eladó hajlandó-e elfogadni a közjegyzői eljárásban készült szakvéleményt. Ez úgyanis egy a lehetséges bizonyítási eszközök közül. Az eladó ragaszkodhat ahhoz, hogy a bíróság a perben rendeljen ki igazságügyi szakértőt, aki csak akkor tud szakvéleményt készíteni, ha az adásvételkori állapotot találja.

Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

Edit kérdése2016-10-05
Tisztelt Cím!

Édesapám halála után családi házunkat fele részben édesanyám, negyed-negyed részben nővérem és én örököltük. Időközben édesanyám korára való tekintettel szerette volna elcserélni. A szerződés aláírásakor derült ki számunkra hogy nővérem, mivel másból adódó hitelét nem fizette így az ő részére a követelésbehajtó jelzálogot jegyzett be az ingatlanra. Ez azóta is kamatozik. Kérdésem az hogy a jelzálog terhelhető az édesanyám és az én részemre is? Elképzelhető ugyanis hogy a kamatokkal együtt az összeg már meghaladja az ingatlan értékének negyedét. Hogy lehet így eladni, a követeléskezelő hozzájárulhat-e ahhoz hogy eladjuk és abból ami a nővérem része kifizesse a tartozását? Édesanyámnak holtig tartó haszonélvezete van a házon így ha jól tudom őt nem tehetik ki a házból. Viszont az ő esetleges halála után hogyan juthatok hozzá a jogos tulajdonomhoz? Vagy az én részemből is levonható a tartozás?
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2016-10-06
Tisztelt Kérdező!

Először is szeretném megköszönni, hogy irodánkat kereste fel problémájával.

Mivel a követelés kizárólag a nővére tulajdonában lévő 1/4 részre kerül bejegyzésre, így értelemszerűen az Önök tulajdonrészét nem terheli. Alapvetően megfelelően elkészített adásvételi szerződéssel megoldható az ingatlan értékesítése oly módon, hogy a vételárból kötelesek legyenek Önök (elsősorban nővére, azonban ha meghaladja a tulajdonrészének értékét úgy közösen), mint eladók, tehermentesíteni az ingatlant.

Édesanyját valóban nem tehetik ki a házból, mivel holtig tartó haszonélvezete fenn áll rajta.

Amennyiben nem sikerül eladni az ingatlant és ezzel együtt a bejegyzett terhet megfizetni, úgy a követelés törlesztésének érdekében kerülhet sor a nővére tulajdonában lévő 1/4 ingatlan illetőség árverésen történő értékesítésére. Ez azonban a gyakorlatban nagyon ritkán fordul elő.

Amennyiben bármilyen további kérdése merülne fel, úgy kérem, forduljon hozzám bizalommal!


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@racsaidr.hu

Bea kérdése2016-10-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy kérdéssel fordulok Önhöz.
Nagymamámmal és kiskorú gyermekemmel egy önkormányzati lakásban lakunk.Nagymamám ez év áprilisában meghalt.Vele 25 éve kötött eltartási szerződésem van.Halála után szerettem volna folytatni az önkormányzati tulajdonjogot.A hivatalban azt mondták,meg kell várnom a hagyatéki tárgyalást,ami 08.29.-én volt.A papírokkal minden rendben volt.Azonban az önkormányzat elutasította a kérelmemet,mert ,hogy júliusban hoztak egy olyan törvényt ,mi szerint 90 napon belül be kellett volna adnom a kérelmet.Jelen pillanatban kislányommal együtt az utcára akarnak tenni bennünket.A lakáson soha semmi tartozás nem volt és nincs is.Az utolsó években én ápoltam nagymamát, súlyos demencia miatt kellett az utolsó két hónapra kórházba gondozni.Az összes ápolási és temetési költséget én fizettem.Tényleg létezik a valóságban ez a 90 nap,sehol nem találok róla valami írást.Esetleg fel lehet valahol fellebbezni?Egyszerűen nem hiszem el,hogy ezt megtehetik a hivatalok egy családdal ma Magyarországon.
dr.Menczel-Kiss Gergely válasza2016-10-12
Tisztelt Bea!

A konkrét ügyben az okiratok ismerete nélkül sajnos nem tudok tájékoztatást adni, tekintettel arra, hogy a kérdése nem általánosságot kérdez, hanem egy folyamatban lévő ügyben vár megoldást. Javaslom, hogy menjen be személyesen a Lakásirodára és tájékozódjon. Általánosságban annyit tudok mondani, hogy minden határozat ellen lehet fellebbezni, vagy bíróságon megtámadni.


Tisztelettel
dr.Menczel-Kiss Gergely
9021 Gyõr, Árpád út 47.
+36 30 262 32 58

info@menczelkiss.hu

Ibolya kérdése2016-10-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Határozatlan idejű bérlőként lenne kérdés:
- Ha visszavásárlási szándékot jelzek az önkormányzat fele és nem fogadom el a felajánlott összeget (kevésnek tartom), akkor van-e bármilyen hátrányom belőle?(szerződés felbontás,kiraknak a lakásból, egyéb szankciók)
-Ha vételi szándékomról nyilatkozok és utána a megállapított vételár olyan magas, hogy semmilyen módon nem tudom vállalni (nincs annyi pénz vagy magas a havi részlet ), akkor lesz belőle utána hátrányom? Bonthat szerződést? Kitehetnek a lakásból mint bérlő?
Mindkét kérdésemre:Vagy akkor marad minden az eredeti felállásba (bérbeadó és bérlő szerződéssel)?
Válaszát előre is köszönöm!
-
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Anna kérdése2016-10-01
Tisztel Ügyvédek!

Albérlőként fordulok Önökhöz, mert úgy vélem, hogy a főbérlő megsértette a magántulajdonhoz fűződő jogaimat. Másodmagammal bérlünk egy teljes budapesti lakást, melyet a főbérlő 2 hete előre egyeztetett időpontban meglátogatott, majd ugyanezen a napon az előzetesen megbeszéltek alapján ablakfelújítási munkálatok miatt a lakásban maradt azután is, hogy mindkét bérlő távozott a lakásból. A főbérlő később kifogásolta a lakás rendességét, itt a lakás állagát illetve a berendezési tárgyakat nem érintő problémákra (pl. cipők, ruhák elhelyezése) hivatkozott. Állításait alátámasztandó, a szobákról, a közös helyiségekről, illetve a szekrények belsejéről fotókat készített, mialatt nem tartózkodtunk a lakásban.
A kérdésem, hogy a személyes tárgyainkat tartalmazó helyiségekről illetve szekrényekről történő fotók készítése valóban jogtalan volt-e a részéről, és mire hivatkozhatunk, hogy a jövőben ezt ne tegye meg.
Válaszukat előre is köszönöm,
Anna
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Edit kérdése2016-09-30
Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Árverésen vettem egy lakást. Az árverési jegyzőkönyvet aláírtam, a vételárat hamarosan átutalom. A határidőkkel kapcsolatos kérdésem lenne. A végrehajtó úgy tájékoztatott, hogy az adós a vételár átutalásától számított 30 napon belül köteles kiköltözni, viszont a Vht 154. § (1) szerint: Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
Ebből én úgy veszem ki, hogy az árveréstől, illetve a jkv aláírásának (mint az árverés lezárásától) napjától kell elteljen a 30 nap. Itt is van egy hét különbség, a vételár megfizetése még eltolja ezt.
Önök hogyan értelmezik, a 30 napos határidő honnan kezdődik?

Azt a tanácsot kaptam, csak a 15. napon fizessek, addigra már tudja a végrehajtó, megtámadta-e valaki az eljárást, s akkor letétben maradna a pénzem akár hosszú ideig, ha már kifizettem.
Másik kérdésem: Mik a vh jegyzőkönyv megtámadásának szabályai, meddig lehet ezt megtenni?

Harmadik kérdésem: ameddig nem költözik ki az adós, kérhetek-e bérleti/használati díjat, illetve ha a rezsit nem fizeti, azt ugye nyilván rajta hajtják be? Milyen (rezsi, egyéb) költség terhelhet egyáltalán engem, mint tulajdonost?

Tisztelettel köszönöm válaszukat!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Zsóka kérdése2016-09-26
Kedves Ügyvédnő! Van egy olyan ingatlanunk, ami étteremként van nyilván tartva a tulajdoni lapon. Sajnos mint vendéglátás, már nem működik, mert olyan helyen van, hogy neméri meg. Van egy olyan építéshatósági rendelet, amennyiben kérem az építési hatóságot, abban az esetben átminősítik lakóingatlanná, semmi terv, vagy egyéb engedély nem kell hozzá. Sajnos azzal utasítottak el, hogy külterület, mezőgazdasági tanyás övezet, így ez a rendelet nem vonatkozik erre az ingatlanra, ugyanis nincs akkora teleknagyság hozzá, hogy engedélyezhetnék. Ezzel a kifogással elutasítottak! Ez az épület 1984-ben épült. Erre tettük fel az összes vagyonunkat, mondván, hogy jó kis kiegészítő lesz a nyugdíjas éveinkre. Jelen pillanatban, csak amortizálódik egyre jobban, költeni kellene rá, mindez mellett az éves építmény adót is fizetni kell. Semmi hasznot nem termel. Nem lehet, hogy ennyi és kész! Teljesen tönkre megyünk anyagilag! Nagyon elvagyunk keseredve. Tudom, hogy van egy olyan paragrafus, csak sajnos nem tudom, hogy hol valahol olvastam, hogy amennyiben igazoltan 2003.december 31-e előtti építésű az ingatlan arra nem vonatkozik a fenti rendelet. Segítségét szeretném kérni,válaszát előre is köszönöm!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Gábor kérdése2016-09-25
Jó napot kívánok!
Az lenne a kérdésem (mint eladó), hogy ha az ingatlan eladása előtt, a vevőt tájékoztattam arról, hogy az épület víztelenítve van, kérheti e vevő a vízszerelési költségek megtérítését? Azaz vízrendszert üzemképesen kötelező e átadni az adásvételnél?
A választ előre is köszönöm,
Gábor.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Kovacs Richárd kérdése2016-09-25
Üdvözlöm!Az lenne a kérdésem hogy albérletbe lakunk Budapesten párommal 1 éve és most adódott olyan eset hogy elmentünk mind a ketten a lakásból de abba a tudatba voltunk hogy az a 2 kulcs jó amit kaptunk főbérlőtől.Párom visszaérkezett a lakáshoz de kiderült hogy nem jó az a kulcs amit adott a tisztelt főbérlő.Ki kellett hívni zárszakértőt aki 20 ezer Ft-ért ki is nyitotta a zárat.Előtte hívta párom főbérlőt hogy mit tegyen,erre azt mondta menjen venni egy olyan sprayt ami zárakhoz való.Azt mondta hogy ő bizony ezt nem fogja kifizetni hogy kinyitotta a zárszakertő.Mi a teendő ebbe az esetben?Nem bejelentett a lakás,nem fizet adót a tulaj a lakás után.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

László kérdése2016-09-22
Tisztelt ügyvéd úr/asszony!

Közforgalom elől el nem zárt magánút esetén a magánút tulajdonosától kell-e szolgalmi jogot kérni az úthasználatra vonatkozóan, ha egy adott telek csak a magánúton érhető el (ezért is kellett annak idején a magánút földhivatali besorolású telket kialakítani)? A telek gazdasági övezetben van. A magánút tulajdonosa ilyenkor köteles tűrni a személyautókon túli (pl. teherautó) forgalmat is?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Anti kérdése2016-09-19
Tisztelt Ügyvédnő!
Kiderült, hogy a szomszédom és köztem levő kerítés rossz helyen van.
Szomszédom a külterületi ingatlanomból egy x m2 nagyságú részt elbirtokolni kíván ( ezt nem kívánom vitatni, én is úgy tudtam eddig, hogy az az ő telkéhez tartozik). Így viszont rá kerül a tulajdoni lapomra, résztulajdonossá válik az ingatlanomban. Ezt nem szeretném. Kérhetem e,hogy intézze úgy, hogy az ő eddigi területe x m2-el nagyobb, míg az enyém x m2-el kisebb legyen. Természetesen mindezt hivatalos Földhivatali papírokkal szentesítve.
Van erre lehetőség?
Válaszát előre is köszönöm
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Erika kérdése2016-09-16
Tisztelt ügyvéd úr/ hölgy!

A kérdésem a következő! Van -e joga a már beadott ablakbeépítési kérelmem ellen fellebezni a szomszéd ház tulajdonosainak,ha nem is lakják az ingatlant?(Az ablak beépítés megfelel minden követelménynek!)
dr.Menczel-Kiss Gergely válasza2016-09-19
Tisztelt Erika!

Az építési szabályok nem állnak összefüggésben azzal, hogy lakják-e az ingatlant, vagy sem. Fellebbezni minden esetben joga van, azonban érdemes mérlegelni, hogy várható-e tőle bármilyen pozitív eredmény.


Tisztelettel
dr.Menczel-Kiss Gergely
9021 Gyõr, Árpád út 47.
+36 30 262 32 58

info@menczelkiss.hu

Mariann kérdése2016-09-15
Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr!

5 évvel ezelőtt vásároltunk egy házrészt Bp-n. A kérdésem a következő lenne. Anno úgy vettük meg ezt a házrészt (osztatlan közös tulajdon) hogy az egy kis szoba nem volt bejegyezve, mert a terasz egy része lett rendesen lakó résszé, tehát szobává alakítva. Ez ugye nem is szerepel a térkép másolaton sem, emiatt mikor jött az értékbecslő, hogy felértékelje a házrészt, ezt az építményt bele sem számolta, mondván ez olyan mintha nem is lenne. Mi akkor ezzel nem is törődtünk, mert azzal nyugtattak meg bennünket, hogy nincs okunk a félelemre, mert van a 10 év elévülési idő, ha az letelik akkor nem büntethető a tulajdonos és nem is bontható le, csak ha nagyon nagy baj van vele. Viszont most ott tartunk, hogy kinőttük a házat, szeretnénk értékesíteni, csak előtte valahogy lerendezni ezen bonyodalmakat, mert nem biztos, hogy el tudjuk így adni. Ebben kérném a segítségét, merre induljunk, mire számíthatunk, anyagilag, meg amit leírtam az valóban úgy is van, az elévüléssel kapcsolatban? Valamint azt hogyan igazolhatom majd, hogy lejárt már a 10 év elévülési idő?
Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
Üdvözlettel: Mariann
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-09-18
Tisztelt Mariann!

Fennmaradási engedélyt kell kérniük az építéshatóságtól, további kérdéseket már nekik érdemes feltenni.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Eli kérdése2016-09-14
Tisztelt Ügyvédnő!

Szeretném megtudni, hogy osztatlan tulajdon esetén, ha a kisebbségi tulajdonos az élettársát be akarja jelenteni az ingatlanba, kell-e a többségi tulajdonos írásos beleegyezése?

A másik kérdés, hogy ha a kisebbségi tulajdonos jelzáloghitelt vesz fel a tulajdoni hányadára, kell-e a többségi tulajdonost erről értesíteni?
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-09-18
Tisztelt Eli!

1. Igen, bár ettől az okmányirodák is gyakran eltekintenek.
2. Nem.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Julianna kérdése2016-09-13
Tisztelt ügyvêd ûr!

Külföldön êlö (letelepedett) magyar âllampolgârkênt vagyok nyilvântartva Magyarorszâgon. Magyarorszâgi tartôzkodâsi hellyel rendelkezem, âllampolgârsâgom megvan, szemêlyigazolvânyom ilyen esetben nincs, Magyar ûtlevêllel rendelkezem. Vâsâroltam egy lakôingatlant egy êpîtêsz barâtunktôl. Ezêrt kaptam is egy adôszâmot. Ez az ingatlan egy Komplexusban van ês vendêgek szâmâra lesz kiadva. Az êpîtöipari cêg visszabêrli tölem az ingatlant egy bizonyos idöre ês kiadja azt vendêgek szâmâra. Egy bizonyos idö utân szeretnêm viszont sajât magam kiadni ezêrt a kêrdêsem a következö:
Ha âllomânyba helyezek valakit hogy takarîtsa ezt a lakâst ês fogadja a vendêgeket akkor milyen formâban tudom ezt megtenni? Ki kell vâltanom a vâllalkozôit Magyarorszâgon vagy inkâbb cêlszerübb (kötelezö) ezt nekem itt svâjcban megtenni mivel itt êlek ês dolgozom. A bevêtel utân gondolom Magyarorszâgon kell adôznom mert ott van az ingatlan. Szeretnêm ezt korrekt môdon elindîtani ezêrt fontos hogy megbîzhatô informâciôkat kapjak ez ügyben. Köszönöm ês elnêzêst de a billentyüzetemen nincs meg minden magyar êkezet.

Tisztelettel

Julianna
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-09-18
Tisztelt Julianna!

Tekintve hogy Magyarországon keletkezne a jövedelme és az adófizetési kötelezettsége is, ezért akkor jár el legpraktikusabban, ha a költségek - takarítás, stb. - is itt keletkeznek. Erre többféle megoldás is elképzelhető, ha szükséges, akkor erről tudunk konzultálni a továbbiakban is.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Katalin kérdése2016-09-09
Tisztelt Ügyvéd Nő!
Kérdésem a következő.Vásároltam egy használt panellakást.A z adásvétel,fizetès ès a kulcsátadás is megtörtént.Mint kiderült,hogy a cirkó gázkazán nem biztosítja a meleg vizet.Szerelő megállapította,hogy a javítási költség 147ezer forint,ami igen nagy összeg.Az eladó nem tájékoztatott erről, azt mondta,hogy működik.Mègis mi a teendő ilyen esetben?Joggal követelhetem a fennálló költségeket?Az ingatlant ,, megtekintett állapotban,,vettem át,bizonyára az èn hibám is,hogy nem próbáltam ki.
Válaszát előre is köszönöm!
Katalin
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-09-12
Tisztelt Cím!

A fő kérdés, hogy a hiba mikor keletkezett. Akkor, amikor az Ön eladója volt birtokban, vagy később. Ezt Önnek kellene igazolnia, hogy a hiba már az Ön birtokba lépésekor fennállt. Mellesleg az ingatlant megtekintett, és nem kipróbált állapotban veszi a vevő, ezért ez, hogy Ön megtekintette az ingatlant, nem döntő ebből a szempontból. Döntő viszont, hogy mi a hiba, és az minek a hatására, mikor keletkezhetett. Ön tudja-e igazolni, hogy biztos, hogy nem az Ön birtoklása idején keletkezett, hanem már korábban.




Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Katika kérdése2016-09-09
Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr!
Olyan kérdésem lenne, hogy van egy eladó ingatlanom, ezt elvileg 2016. június 27 napján egy vevői ajánlattal és letétbe 100.000 ft eladtam ingatlaniroda által. Amely aug 01. napjáig volt érvényes. Mivel hitelt szeretne felvenni a vevő, és a konyharész hozzá lett építve de nem volt engedély rá, de neki a hitel miatt kell hogy feltüntetve legyen, így abban egyeztünk, h mivel én nem tehetem meg anyagilag h 300.000 ft kifizessek erre, azt mondta, h ő megfinanszírozza, és a végösszegnél megfelezzük az összeget. Egy hónapig nem tette le a pénzt az ingatlanirodánál, így az ügy megrekedt. Aug elsején a vételi ajánlat hosszabbításra került, mert e napon lejárt, így a vevőjelölt átutalta a háromszázezer ft (ügyintézési pénz címen), és így meghosszabbítottuk 6 héttel a vevői ajánlatot, így az 6 nap múlva lejár. Viszont már van fennmaradási engedély ami a hét elején jogerős lett. Viszont nagy a csend, és 6 nap múlva lejár a papír, aminek csütörtökön lejár a határideje. Viszont ha ez meghiúsul, vagyis nem történik semmi, akkor lenne más érdeklődő is a házra ha felszabadulna, akinek viszont mivel készpénze van, nincs szüksége a fennmaradási engedélyre, de mindegy, mert megvan. Viszont nekem még sohasem volt ilyen, és szeretnék lépni bármilyen irányban. A kérdés, h eladhatom e az ingatlanom pl 16-án másnak, ha nem jelentkezik a másik vevőjelölt. Vagy meddig kell várnom, és ha a határidő lejárta után jelentkezik jár e neki vissza pénz akár a 100 vételi ajánlat akár a 300 ügyintézési díjból? Vagy ha mégis jelentkezik mi a következő lépés az ügyben, ha kell neki a ház?
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-09-18
Tisztelt Katika!

A válaszhoz a közvetítővel kötött megbízási szerződés tartalmát is kellene ismerni, az határozza meg az Ön lehetőségeit az eladás kapcsán.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Edit kérdése2016-09-09
Kedves Ügyvédek!

Véleményüket, tanácsukat szeretném kérni. 1/2-1/2 tulajdonunkban van a testvéremmel egy kertes, családi ház. Itt is élünk mindketten, Édesapámnak van holtig tartó haszonélvezeti joga. A ház tehermentes. Szeretném bővíteni a házat, átalakítani, hogy külön, elszeparáltan élhessünk. Van egy társam (nem vagyunk házasok), akivel szeretnénk a saját életterünket kialakítani. A bővítés anyagi ráfordítással járna, melyből a párom is kivenné a részét. Hogyan lehet azt megoldani, hogy a párom a bővítésbe beletett érték fejében megillesse valami vagy örökölhető legyen a gyermekei (nem közös) részére. Nekem nincs gyermekem. Sok kérdés felmerül a fejünkben. Mi van ha a párommal történik valami? Mi van ha kapcsolatunk zátonyra fut ( ma már minden megtörténhet:) ) Mi van, ha velem történik valami és ott marad a párom a testvéremmel egy esetleges vitás helyzetben?
Milyen jogi megoldások jöhetnek szóba ebben az esetben, hogy mindenki biztonságban érezze magát?
Válaszukat előre is köszönöm, további szép napot és sikeres munkát! Üdvözlettel: Edit
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-09-18
Tisztelt Edit!

Többféle megoldás is elképzelhető, talán az közös bennük, hogy okiratilag érvényesen és biztonságosan "le lehet kezelni" ezt a helyzetet, mindenki számára megfelelő megoldás alakítható ki. A lebonyolításhoz azonban több információra lenne szükség egyrészt a jelenlegi ingatlan, másrészt az elvégezni kívánt munkák értéke és jellege kapcsán, ezért egy személyes konzultációt javaslok a továbblépés első fázisaként.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Etelka kérdése2016-09-07
Tisztelt Ügyvéd Ur!
A panel lakásomat az unokám részére elajándékozom. A haszonélvezet jogom megmarad.
Kérdésem
Azt szeretném tudni mi a teendőm, hogy halálom után a lakást az unokám a szerződés aláírásától számított 25 évig ne adhassa el, és semmiféle kölcsönnel ne terhelhesse meg.
Erre azért lenne szükségem, mert nagyon befolyásolható A részletekkel nem kívánom Önt terhelni.

Hogyan hozhatóm ezt a Földhivatal tudtára és bejegyzik ezt a tulajdon lapra?

Válaszát előre is megköszönöm Tisztelettel Somogyiné
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-09-18
Tisztelt Etelka!

Ezt nem tudja elérni, az ön majdani halálával a haszonélvezeti jog megszűnik, és az ingatlan tehermentes, és a tulajdonos teljes rendelkezési joga alá kerül.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Tünde kérdése2016-09-06
Tisztelt Ügyvéd Nő!

2016. júliusában elváltam, a bíróság kérésünkre megosztott ingatlan használatot rendelt el. Szóban megállapodtunk, hogy az 50-50%-ban tulajdonunkat képező ingatlant közösen értékesítjük. Azóta a volt férjem minden eladási kísérletet meghiúsít, vagy az árból nem enged, vagy a felkínált vételi árat nem fogadja el. Kifizetni nem akar(nem akar hitelt felvenni), én az alacsony jövedelmem miatt hitelfelvétellel nem szeretném kockáztatni a két kiskorú gyermekem tartását. A rezsiköltségeknek csak az 1/4 részét fizeti, mondván a másik része benne van a gyermektartásdíjban. Azt mondja, ha nem tetszik fizessem ki, vagy költözzek el. Attól félek, hogy az elköltözéssel azt kockáztatom, hogy soha nem jutok a pénzemhez, mert így nem lesz neki sürgős az ingatlan eladása. Úgy érzem semmilyen jogi lehetőség nincs a kezemben. A lehető legrövidebb ideig szeretnék vele közös fedél alatt élni, zavar az életmódja jön-megy egy-két óránál többet nem tölt otthon, olyan az életünk mint egy átjáróház. Szeretnék a gyermekeimnek nyugalmat, végleges különköltözést. Kérem adjon tanácsot mit tehetek. Köszönettel: Tünde
Dr. Bartkuné Dr. Szekrényes Ida válasza2016-10-12
Tisztelt Tünde!

Az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránt pert kell indítani az bíróságon.
A közös lakáshasználatot illetően szintén lehet peres eljárást kezdeményezni, kérve a kizárólagos lakáshasználatot.
Amennyiben bármelyikben segítségre van szüksége, forduljon hozzám bizalommal.


Tisztelettel
Dr. Bartkuné Dr. Szekrényes Ida
4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14. II/10.
+36 42 310 745
+36 30 313 7610
szekrenyes.ida@gmail.com

Krisztina kérdése2016-09-06
Kedves Ügyvédnő, Ügyvéd Úr!
Egy éppen most megvásárolhatóvá vált önkormányzati lakással kapcsolatos a kérdésem, amiben tanácsot szeretnék kérni. A lakást a benne lakó bérlő nem tudja megvásárolni, anyagi okok miatt. Éppen ezért olyan valakit keres, aki kifizetné helyette az önkormányzatnak fizetendő vételárat, majd ő azonnal tovább eladná az illetőnek a lakást, a különbözettel pedig elköltözne egy kisebb ingatlanba.
Konkrétan, ha kifizetem az önkormányzat felé az összeget, a lakás tulajdonjoga csak akkor kerül a mostani bérlő nevére és csak ezután van joga azt adásvételi szerződéssel eladni. Elméletileg azonban lehetséges, hogy utána nem írja alá nekem az adásvételi szerződést, az előszerződéssel meg nem sokra megyek, ha esetleg már másnap eladja egy harmadik személynek, és nincs semmi a nevén. Kérdésem, hogy lehetséges-e azt bebiztosítani, hogy ha kifizetem a bérlő helyett az önkormányzati eladási árat, a lakás utána végleges adásvételi szerződéssel az én tulajdonomba kerüljön? Nagyon hálás lennék a válaszokért. Köszönöm.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-09-18
Tisztelt Krisztina!

Ezt a helyzetet biztonságosan le lehet "kezelni" okiratokkal, az Irodánk több hasonló lebonyolításában járt már el.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gyula kérdése2016-09-06
Tisztelettel az szeretné kérdezni ,hogy osztatlan közös tulajdonú ingatlan amely 50-50% arányban vagyunk tulajdonosok két két külön lakást használunk harminc éve a megegyezés szerint de hivatalosan nincs megosztva. A tulajdonos társam elakarja adni a részét én nem de a beleegyezésem nélkül hirdetik az egész ingatlant és engem zaklatnak a vevők mit tehetek ebben az esetben . Válaszát előre is köszönöm !
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-09-18
Tisztelt Gyula !

A tulajdonostársa természetesen nem hirdethetné az Ön részét is, és főként nem adhatja majd el, erre nyomatékosan hívja fel a figyelmét.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Anett kérdése2016-09-05
Tisztelt Ügyvéd Úr!

2 évvel ezelőtt költöztünk a barátaink ingatlanába, melyről egy lakásfelhasználói szerződést kötöttünk. A tulajdonosok külföldre költöztek, mert így akarták hamarabb visszafizetni a lakáshitelt. Időközben a kapcsolatuk megromlott, válnak. Hazaköltöztek.
A házat szép, tiszta állapotban vettük át.
Mivel a válás során eddig nem tudtak megegyezni, a tulajdonos felesége október 1-jei határidővel felmondott nekünk.
A felmondásban az áll, hogy a házat kimeszelve, kitakarítva adjuk vissza. Ezzel természetesen semmi gond, hiszen úgy vettük át. Ma azonban kaptunk a feleségtől egy utasítást, amiben kiköti, hogy az ő által megadott szakemberrel meszeltessünk ki és az anyagdíjon felül a munkaköltséget is fizessük meg. A felmondásban az áll, hogy kimeszelve, kitakarítva és nem kimeszeltetve és kitakarítva adjuk át a házat. Eddig, ami munka akadt a háznál, mindent mi csináltunk, a meszelés sem jelent gondot! Az lenne a kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e az ő által elvárt szakemberrel csináltatni a meszelést? Nem szeretnénk még azért is költségbe verni magunkat, hogy az ő embere csinálja meg a munkát, amit mi ingyen megcsinálunk!
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-10-27
Tisztelt Anett!

Ha nem volt kikötés a szerződésükben, hogy a bérbeadó választása szerinti szakemberrel kell az eredményt létrehozniuk, akkor nincs ilyen kötelezettségük.



Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Anikó kérdése2016-09-04
Tisztelt Ügyvédnő, Tisztelt Ügyvéd úr!

Tavaly szeptemberben költöztem be az új házunkba, ami egyébként egy használt családi ház, ikerházszerűen kapcsolódva a szomszéd házhoz, hátul a két ház teraszát egy fal választja el. A teraszra a konyhából lehet kijutni, amelyet februárban újítottunk fel, többek között az addigi fehér festést barnára festettük át. Pár hónap múlva a szomszéd felőli falon nagyon erős vizesedés nyomai tűntek fel, mivel ott áll az ebédlőasztal, amikor a vizesedés az asztal szintje fölé ért, akkor fedeztük fel. Több hónapos nyomozás, honnan jöhet a víz, az eladónál is jeleztem a problémát, de ő a szomszédokra kente a dolgot. A szomszédokhoz szakembert küldtem, fürdőszobájuk valóban ott van, de a szakember közölte, hogy a víz nem onnan jön. Nem részletezem, a két teraszt elválasztó fal vezeti be a vizet a lakásba, szerkezeti hiba miatt. Ezen a falon több centi vakolat volt, valószínűleg a hiba eltakarása miatt, illetve a konyha átfestésekor már gyanús volt egy- két folt a falon, amit a túl sok festékrétegnek tulajdonítottunk és mivel az fehérre volt festve, illetve megtekintéskor bútorok is voltak azon a falon, így nem volt látható.
Meggyőződésem, hogy az eladók tudtak a hibáról és nem véletlenül volt a fal ilyen színű, illetve a bútorok odahúzva.
Szeretném megkérdezni, hogy Önök szerint érvényesíthetek- e velük szemben kártérítési igényt? Milyen esélyekkel? Rengeteg pénz lesz a külső fal szigetelése és a konyha és folyosó (oda is áthúzódott a víz) kifestése. Amiről még elfelejtkeztek az eladók az az volt, hogy közöljék velem, hogy a házban az összes villanyvezeték elöregedett és ráadásul alumínium, úgyhogy az egész rendszert át kell húzatnom. A házat akkor is megvettem volna, ha ezeket mondják, viszont nem ennyiért.
Előre is nagyon köszönöm a választ!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-09-18
Tisztelt Anikó!

Az elmondottak alapján még éppen megilletheti önöket szavatossági jog, az a vásárlástól számított 12 hónap elteltével évül el.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Rozália kérdése2016-09-03
Tisztelt ügyvéd úr/nő!

Segitségre,tanácsra lenne szükségem!
Három lakásos osztatlan közös tulajdonu lakást vásároltunk nem rég(3 éve)
Mindhárom lakáshoz tartozik egy kis kertrész egy tároló-garázs és egy közös bejáró amit autóval is llehet használni szélességéből adódóan.A közös használati szerződésben benne van hogy minden lakáshoz tartozik a ház szélességében huzódó udvarrész kivéve a betonozott utat!Eszt a szerződést még az előző tulajdonossal irták alá,akitől én megvettem,én e szerződés szerint vettem meg!
A külső (utcafronti) szomszéd előtti betonozott uton nyilik a nagy bejárati kapu.Előtte elhaldva (betonozott ut) haladok el én és rajta és rajtam keresztül közlekedik a legbelső harmadik lakó!
Az utcafronti lakás lakója aszt mondja hogy nekem mint középső lakásnak kárpótolnom kell őt egy atónyi parkolóhejjel a saját kertrészeemen mivel ő az amugy betonozott utat nem tudja saját célra használni és mi mint belső lakosok rajta keresztül közlekedünk!Ki is zárt az udvarról mert be ált a kapu elé igy én csak gyalogosan tudok ki és be járni!
A kérdésem az lenne,hogy jogos e a követelése hogy nekem kárpótolnom kell őt a ki és bejárásért? A harmadik legbelső tulajdonosától nem követel mivel ő egy idős néni és nincs autója.
Válaszukat előre is köszönöm!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-09-04
Tisztelt Rozália!

A használatmegosztási megállapodás ismerete nélkül nem tudok érdemben nyilatkozni,az elmondottak lapján úgy ítélem meg, hogy nincs jogos követelése a tulajdonostársának Önnel szemben.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Marta kérdése2016-09-02


"A társasházi alapító okirat kizárja azt, hogy az ingatlant lakás céljára használják!"- Egy lakashirdetesben ezt olvastam. Mit jelent pontosan? Az ingatlant a lakasok között hirdetik megis, a hirdetesi szövegben azonban az van, hogy müteremnek, vagy irodanak alkalmas.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-09-03
Tisztelt Marta!

Az ingatlan minősítése - lakás, iroda, üzlet, stb. - meghatározza az ingatlan használati lehetőségét. A más jellegű használathoz az ingatlan átminősítése szükséges.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Adrienn kérdése2016-09-01
Tisztelt Ügyvédúr!

A kérdésem a szüleim ingatlanával kapcsolatos lenne,amiben élnek,még...
Sajnos nemrég szembesültem vele a férjemmel,hogy édesanyámék nem tudták fizetni már egy jóideje a megemeledett lakáshiteleiket ,amikből évekkel ezelőtt kicsit felújították a lakást.
Az ingatlan felkerült egy árveréses oldalra. Az árverés a tegnapi nappal lezárult,és sajnos valaki licitált is rá. Az ingatlan rendkívűl jó helyen van,és sajnos olcsón elkelt. A kérdésem ezzel kapcsolatos. Miután megkapják majd a szüleim a hivatalos levelet a végrehajtótól az árverés végeredményéről utánna adhatnánk be valamiféle panaszt arról hogy a ház értéke már jóval több mint ami felkerült,ugyanis a felújítás előtti értékbecslői összeget látom sajnos. ( teljes tető,gipszkartonozás stb. ) Szóval milliós összegekről van sajnos szó.
Másrészről azért is szeretném húzni ezt valahogy mert a férjemmel következő év februárjában már tudnánk segíteni nekik,azzal,hogy mi vennénk meg. De így már lekéstünk,hogy a szüleim nem mertek szólni,hogy baj van?
Nagyon szeretném megmenteni őket. Van még ebből kiút?
Előre is köszönöm!!!
Dr. Tóth Gergely ügyvéd és dr.Jámbor Igor Roland ügyvéd válasza2016-10-26
Tisztelt Adrienn!

Sajnos utólag nincs lehetőség megtámadni az árat, ugyanis a végrehajtó az eljárás során kellett, hogy küldjön értesítést az árverés kitűzéséről, melyben szerepel a becsérték is. Amennyiben azt vitatta volna akkor lehetett volna megtámadni határidőn belül.

Tisztelettel:
Dr. Jámbor Igor Roland ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3530 Miskolc, Rákóczi u. 14. 1/5.
+36 46 320 411
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu

Lilla kérdése2016-08-31
Tisztelt Ügyvédnő!
A dédnagypapám egy ház tulajdonosa volt és kb. 20 éve meghalt. A házat a három gyermeke örökölte, azóta egy gyermeke él a házban. Csak szóbeli megállapodás volt arról, hogy az egyik gyermek lemond a másik javára a házrészről, de ő elhunyt így az ő gyermekei örökölték a ház részt akik külföldön laknak.

A kérdésem az lenne, ha egy örökös már 20 éve lakik egy házban hivatalosan bejelentve a többi örökös nem ott lakik akkor az öröklés nem évül el egy megadott időtartam után? A másik kérdésem az lenne, ha szóban mondott le az egyik örökös és utána elhunyt akkor mi a teendő?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Hanna kérdése2016-08-31
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Két hónapja vagyok szerződéses albérlő. A tulajdonosok, anya és lánya. Szóbeli egyezséget kötöttem a főbérlő lányával, hogy a lakás kitakarítása fejében, egy havi lakbér és rezsi díj nem lesz megfizetve. Erről és más beszélgetésekről, vitákról is készítettem a tudomásukkal hangfelvételt. A megállapodást nem tartották be és felmondtak azonnali hatállyal arra hivatkozva, hogy sem bérleti- sem rezsi díjat nem fizetek. A számlaleveleket kértem többször is, írásban és szóban is. Még egyetlen egyet sem láttam, így nyilván kifizetni sem tudtam. A szerződés aláírásakor több havi kauciót és az első havi bérleti díjat átadtam. A bérleti díjról persze számlát nem kaptam. Sajnos már rendőrségi feljelentést is kellett tennem,mert a két tulajdonos többször életveszélyesen megfenyegetett, a lány megütött, a telefonomat földhöz vágták,egyéb kárt okoztak, megkarcolták az autóm mindkét oldalát. Rendszeresen úgy jönnek be az ingatlanra, hogy bár a szerződés rögzíti előzetesen egyeztetni kell velem, de ők nem tartják be. Csak észlelem, hogy ott vannak. Mindenhez van kulcsuk.
Birtokvédelmi kérvényt nyújtottam be ma a jegyzőhöz,15 nap alatt kell határozatot hozniuk, de addig nyilván lejár az azonnali felmondással járó 15 nap felmondási idő. Egyelőre nem találtam másik bérleményt.
Azt szeretném megtudni, hogy a birtokvédelem megindítása illetve a meglévő határozat vagy más eljárás hatályon kívűl helyezi-e a lakásjogban meghatározott 15 nap felmondási időt, azonnali felmondás esetén? Milyen lehetőségem van addig a lakásban maradni, míg találok egy másikat?Hogyan lehet a tulajdonosokat rábírni, hogy a számlákat átadják és azokat fizetni tudjam és ne lehetetlenüljek el, hogy se víz, se villany stb.?Egyáltalán milyen jogi lehetőségeim vannak velük szemben? Köszönettel várom válaszát. K.H.
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-09-01
Tisztelt Hanna!

A lakás birtokában jelenleg Ön van. Ezt a birtokállapotot kell a jegyzőnek figyelembe vennie, akár Ön kér birtokvédelmet a zavarás megszüntetésére, akár a másik fél a felmondására hivatkozva. Ebből következően ön van jobb helyzetben, hiszen egy zavarás tény-, míg egy felmondás jogossága jogkérdés. A jegyző jogkérdésben (a felmondás jogossága) nem fog dönteni, az a bíróság dolga. Így várhatóan az ingatlan kiürítése iránti pert fognak önnel szemben indítani, amely hosszabb időt ölel fel. Ez alatt ön az ingatlanban tartózkodva (ellen)bizonyíthatja, hogy a felek közötti megállapodás szerint "lelakta" a bérleti díjat.

Mindazonáltal nyilván elképzelhető olyan mértékű, folyamatos zavarás, amikor a lakhatása ellehetetlenül, amikor inkább a kiköltözést választja. Ennek nyilván lehetnek büntetőjogi következményei (magánlaksértés, súlyosabb esetben zsarolás például).

Ha kiköltözik, ön szintén perben követelheti vissza az "otthagyott" pénzösszeget.



Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Diána kérdése2016-08-31
Tisztelt Ügyvédnő!
2016 májusában vásároltuk családi házunkat, Kéthelyen. Az ingatlant a volt tulaj édesanyja lakta, halála után 3 évig lakatlan volt. Minden közmű szakemberrel lett lezáratva a házban. Beköltözésünk után kb. 1 héttel, hatalmas dugulással álltunk szemben, a fürdőszobában jött fel a szennyvíz. Szóltunk az előző tulajnak, ő megadta a lezárást végző szakember elérhetőségeit. Közben szóban bevallotta, hogy az alapban fekvő csőrendszer lejtése nem megfelelő, valamint a nyári kerti munkák alkalmával a vízrendszer használata nélkül végezték dolgukat az illemhelyen. Ezt még toleráltuk, hiszen 3 éve nem használták, természetes, hogy probléma adódott. Miután a vízvezeték szerelő munkagépével megszüntette a dugulást, tartályos rendszert telepítettünk házilag augusztus elején, remélve hogy a tartályban lévő vízmennyisége és annak gyors lefolyása lehetővé teszi a használatot. 2 hét eltettével ismét dugulás van, annak ellenére, hogy csak vizeletnek és toalettpapírnak kellene átfolynia a rendszeren.
A szakember új rendszer kiépítését javasolja, amihez természetesen hatalmas rombolás és a szomszéd engedélye szükséges.
A kérdésem a következő: tarthatok-e igényt kártérítésre peren kívül vagy csak akkor van esélyem (legalább az új rendszer telepítéséből keletkező kiadás fedeztetésére), ha perre megyek?

Tisztelettel: Diána
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2016-08-31
Tisztelt Diána!

Ez olyan rejtett hiba, amiért az eladó szavatossággal tartozik és minden felmerülő kötséget köteles megtéríteni.
Ha Önként nem hajandó erre, abban az esetben csak per útján tudja érvényesíteni az igényét. A per megindítása előútt mód van arra, hogy közjegyzőtől szakértői bizonyítást kérjen, és már a szakértői vélemény ismeretében pereljen vagy bírja rá az eladót az önkéntes teljesítésre. A szakértői bizonyítás hozzűvetőleges költsége 200.000.-Ft.


Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

Tibor kérdése2016-08-31
T.Ügyvédek!
Megvennék egy lakást,ahol jelenleg albérlők laknak egy kisgyerekkel.A tulaj szerint nincs bérleti szerződés és nehézkesen fizetnek.
Ha megveszem a lakást kirakhatom az albérlőket vagy van egyéb legális megoldás?Kötelezhetők, hogy kössenek velem bérleti szerződést(közjegyzővel hitelesítve)?
Mi van ha egyszerűen nem engednek be a lakásba?pl. rendőri segítség ilyenkor igénybe vehető?
Mit tanácsolnak:hogyan oldható meg?
Vagy hagyjam a fenébe?
Tisztelettel:Tibor
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-09-03
Tisztelt Tibor!

Amennyiben lakást vásárol, úgy az eladónak kell az ingatlant az Ön birtokába bocsátani. Ha ezt nem teszi meg, akkor Önnek szavatossági igénye merülhet fel, de erre az esetre a vételár kifizetését sem javasolnám.

Megveheti úgy is az ingatlant, hogy a fenti körülményt tudomásul veszi, így azt is, hogy nem kapja az ingatlant birtokba,ez esetben Önnek kell kiürítési pert kezdeményezni a használókkal szemben. Ha ezt az utat választja, az árcsökkentő hatású, amelyet érvényesítsen az áralku során.

A vásárláshoz ügyvédi közreműködés szükséges, e körülmény miatt "kétszeresen" is indokolt a megfelelő jogi képviselő kiválasztása.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Endre kérdése2016-08-30
Tisztelt Cím!
Feleségem a házasságkötésünk előtt szüleitől kapott egy telket,melynek kizárólagos tulajdonosa lett. Házasságkötésünk után közösen építkeztünk, de a mai napig ő van feltüntetve a földhivatali tulajdoni lapon 1/1 tulajdoni hányadban. Húsz éve vagyunk házasok.A kérdésem a következő lenne. Vita esetén engem milyen tulajdoni hányad illet meg a közös ingatlanunkból, illetve ilyen lehetőségek állnak rendelkezésemre ahhoz, hogy én is szerepeljek a földhivatali tulajdoni lapon?
Válaszát előre is köszönöm.
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2016-09-08
Tisztelt Kérdező!

Először is szeretném megköszönni, hogy irodánkat kereste meg problémájával.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, feleségét illeti a telek tulajdonjoga, azonban az ingatlanon lévő felülépítmény házastársi közös tulajdonnak minősül. Ettől függetlenül tanácsos lehet egy házastársi vagyonrendező okirat, illetve ajándékozási szerződés keretében bejegyeztetni az Ön tulajdonjogát is az ingatlannyilvántartásba, az esetleges későbbi viták elkerülése érdekében.

Jelen helyzetben vitára házassági vagyonközösség megszüntetése esetén kerülhetne sor, amely egy 20 éves házasság esetén bonyolult és terjedelmes vagyonleltárt jelenthet, melynek igazságos megosztása (a felek közötti egyezség hiányában) bírósági hatáskörbe tartozik.

Amennyiben bármilyen további kérdése merülne fel kérem, forduljon hozzám bizalommal.



Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@racsaidr.hu

József kérdése2016-08-29
Tisztelt Ügyvéd!

2015 Októberében kiadtam a házamat egy férfinak ügynökségen keresztül. A bérleti szerződésen csak a férfi neve szerepel. 2015 Novemberében kiderítettem, hogy ez a férfi odavitte a barátjaikat (egy párt a kislányával, aki 5 éves, és ennek a párnak egy barátját), és közben a párnak született még egy kisbabája. Tehát 6 laktak a házban, holott a szerződésen csak 1 férfi volt, a többit lakót a szerződés nem is említi. Amint kiderítettem, hogy többen laknak a házban, jeleztem ezt az ügynökségnek, aki azt mondta, hogy nem kell minden bérlőnek a bérleti szerződésen szerepelnie, mert ez Magyarországon jogilag így megfelel. Külföldön élek és legközelebb 2016 Augusztusában jártam a házban. Kiderült, hogy a férfi, aki a szerződésben szerepel 2016 Január óta nem lakik a házban, mert kamion sofőr lett. Elolvastam a leveleket, amiket összegyűjtöttek és kiderült hogy tartozás van a közüzemi számlákon. Ezek a számlák át lettek íratva a bérleti szerződésen szereplő férfi nevére, amikor bérbe vette a házat. Amikor a tartozás kiderült a házban lakók leadták a kulcsokat és eltűntek a házból. A bérleti szerződésen szereplő férfi azt mondja ő nem fizet és nem hajlandó aláírni a felmondó nyilatkozatot az Augusztusi közüzemi óraállásokkal, mert nem lakott a házban Január óta, holott az ő nevén vannak a közüzemi számlák és a bérleti szerződés is. A többi lakót nem lehet elérni. A gáz, víz, villany azt mondja, hogy nekik kell a felmondó nyilatkozat, vagy nekem át kell vállalni az adósságokat, különben nem tudom visszaíratni a nevemre a közüzemi számlákat és kikapcsolják a gázt, villanyt és korlátozzák a vizet. Körülbelül 400 000 ft tartozásról van szó. Érdemes perelnem, vagy írjam alá az átvállaló nyilatkozatot? Ha aláírom az adósság átvállaló nyilatkozatot (mert a közüzemi számlákat szeretném lerendezni, hogy ne kapcsolják ki az órákat), akkor tudok utána perelni, vagy nem, mert átvállaltam az adósságot? Ha megnyerem a pert, az ügyvédi, utazási, szállási költséget rá tudom perelni a vesztes félre? Ha igen, hogyan kell fizetnie a vesztes félnek (pl. levonják a keresetéből, vagy nekem kell valahogyan behajtani rajta)? Kit érdemes perelni, a bérlőt, a jogtalanul bent lakókat, az ügynökséget vagy mindenkit?

Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelettel, Ruszó József
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2016-08-31
Tisztelt József!

A kérdését a 47940 számú kérdésnél megválaszoltam.


Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

József kérdése2016-08-29
Tisztelt Ügyvéd!

2015 Októberében kiadtam a házamat egy férfinak ügynökségen keresztül. A bérleti szerződésen csak a férfi neve szerepel. 2015 Novemberében kiderítettem, hogy ez a férfi odavitte a barátjaikat (egy párt a kislányával, aki 5 éves, és ennek a párnak egy barátját), és közben a párnak született még egy kisbabája. Tehát 6 laktak a házban, holott a szerződésen csak 1 férfi volt, a többit lakót a szerződés nem is említi. Amint kiderítettem, hogy többen laknak a házban, jeleztem ezt az ügynökségnek, aki azt mondta, hogy nem kell minden bérlőnek a bérleti szerződésen szerepelnie, mert ez Magyarországon jogilag így megfelel. Külföldön élek és legközelebb 2016 Augusztusában jártam a házban. Kiderült, hogy a férfi, aki a szerződésben szerepel 2016 Január óta nem lakik a házban, mert kamion sofőr lett. Elolvastam a leveleket, amiket összegyűjtöttek és kiderült hogy tartozás van a közüzemi számlákon. Ezek a számlák át lettek íratva a bérleti szerződésen szereplő férfi nevére, amikor bérbe vette a házat. Amikor a tartozás kiderült a házban lakók leadták a kulcsokat és eltűntek a házból. A bérleti szerződésen szereplő férfi azt mondja ő nem fizet és nem hajlandó aláírni a felmondó nyilatkozatot az Augusztusi közüzemi óraállásokkal, mert nem lakott a házban Január óta, holott az ő nevén vannak a közüzemi számlák és a bérleti szerződés is. A többi lakót nem lehet elérni. A gáz, víz, villany azt mondja, hogy nekik kell a felmondó nyilatkozat, vagy nekem át kell vállalni az adósságokat, különben nem tudom visszaíratni a nevemre a közüzemi számlákat és kikapcsolják a gázt, villanyt és korlátozzák a vizet. Körülbelül 400 000 ft tartozásról van szó. Érdemes perelnem, vagy írjam alá az átvállaló nyilatkozatot? Ha aláírom az adósság átvállaló nyilatkozatot (mert a közüzemi számlákat szeretném lerendezni, hogy ne kapcsolják ki az órákat), akkor tudok utána perelni, vagy nem, mert átvállaltam az adósságot? Ha megnyerem a pert, az ügyvédi, utazási, szállási költséget rá tudom perelni a vesztes félre? Ha igen, hogyan kell fizetnie a vesztes félnek (pl. levonják a keresetéből, vagy nekem kell valahogyan behajtani rajta)? Kit érdemes perelni, a bérlőt, a jogtalanul bent lakókat, az ügynökséget vagy mindenkit?

Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelettel, Ruszó József
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2016-08-31
Tisztelt József!

A tartozás szolgáltatók felé történő elismerése és kifizetése nem eredményezi azt, hogy Ön ne léphetne fel a bérlővel szemben.
Csak a bérlőtől tudja köveelni a tartozást, hiszen Ön vele állt jogviszonyban.
A bérlő perbe hívhatja a tényeges fogyasztókat, illetve köveelheti tőlük külön eljárásban a kifizetett össazeget. Ez az ő problémája.


Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

Krisztina kérdése2016-08-29
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az én történetem a következő: barátnőmmel lassan 2,5 éve bérlünk egy lakást. Korábbi tulajdonos a nyár folyamán eladta, de az új tulajdonosoknak szükségük van a bérlőkre,ezért maradhattunk. Soha semmilyen probléma nem volt velünk, a lakásban minden rendben, kárt nem okoztunk, a bérleti díjat és a számlákat is mindig pontosan fizettük. Erről a korábbi tulajdonos tájékoztatta is az újakat.

Most folyik a szerződés pontosítása, viszont néhány pontjával nem igazán értek egyet:
1. kértem, hogy mindketten szerepeljünk a szerződésben, társbérlőként. Leszögezve, hogy a bérlettel kapcsolatos mindennemű költséget fele-fele arányban vagyunk kötelesek megfizetni.
Ehelyett belefoglaltak mindkettőnket, ami így rendben van, de a társbérlést kihúzták, illetve a fele-fele arányú fizetési kötelezettséget is.
2. Kaució: több helyen szerepel, hogy az eredeti állapot helyreállítási költségeit a kaucióból fedezik. Ha nem elég rá kötelesek vagyunk költözéskor visszafizetni a különbözetet.
3. Ha a bérleti jogviszonyunk több, mint 1 évig fennáll kötelesek vagyunk kifestetni a lakást.

Azért azt szeretném megjegyezni, hogy az új tulajdonosok nem festetnek ki, mivel már benne éltünk, és béreljük tovább. Ezért a kiköltözéskori festést nem érzem jogosnak, legfeljebb akkor,ha elvégeztetnének most egy festést. De igazából akkor sem. A természetes amortizációt, kopást, falak elhasználódását miért a bérlőnek kell megfizetnie? Hol van ez jogilag szabályozva? Az persze természetes, ha leönteném valamivel a falat, akkor az az én felelősségem, de egy rendeltetésszerű használatból eredő kárért miért a bérlőnek kell fizetnie? Ha valaki kiad egy lakást a festés a természetes velejárója. Legalábbis én így gondolom. De mit mond a jog?
Az "eredeti állapot" kifejezést nem tudom értelmezni így, hogy már benne élünk. Mit tekintünk ilyenkor eredeti állapotnak? Pontosabb lenne az "átadáskori állapot".

Ezekben a pontokban szeretném kikérni a véleményét, illetve a tanácsát kérni. Jogilag mennyire helytállóak a mi, illetve az ő kéréseik? Mit lehet tenni ilyen esetben ezzel a 3 ponttal?

Segítségét előre is köszönöm!

dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-09-03
Tisztelt Krisztina!

A kérdések nyilván fontosak, de jogi értelemben nem tudok Önök helyett dönteni, ezek ugyanis olyan kérdések, amelyekben a feleknek kell egyetérteni, ennek hiányában nem jön létre a szerződés. A bérbeadó kérései nem "szélsőségesek", de a döntés az Önök kezében van, hogy melyiket fogadják el és melyiket nem.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Tibor kérdése2016-08-29
Társasházi alapító okiratban nemszabályozott közös tulajdonú ingatlanrészt az egyik tulajdonostárs évek óta lekerítve használja. Új tulajdonos társként bekerülve szeretném ezt megszüntetni és a közös használatot biztosítani. MI a teendő a közös használat eléréséhez.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Csaba kérdése2016-08-28
Aziránt érdeklődnék, hogy van-e valamiféle etikai kódex amelyet az ingatlan közvetítéssel foglalkozó cégek követnek, illetve, hogy milyen magatartás várható el tőlük, és mit tehet az ember, ha nagyon nem elégedett a szolgáltatással, amit vásárolt tőlük?
Az esetem azzal kapcsolatos, hogy szép új lakásomat sikerült kiadnom egy szélhámos csalónak profi közvetítőn keresztül. Az Otthon Centrum budaörsi irodája közvetítette ki nekem az úriembert, aki végül 3,1 millió forintomba került. Az ingatlanos irodával szabályos szerződést kötöttünk, amelyben valóban nincs utalás arra, hogy garanciát vállalnának a kiközvetíttet ügyfélre (szerintem már ez is elég érdekes, azt jelenti lehet rosszul dolgozni, sőt nagyon rosszul is, nem probléma). Mindenesetre két napon belül, találtak 3 érdeklődőt, ebből egy maradt. Ajánlották, mondták, hogy szimpatikus stb. majd segédkeztek a szerződéskötés körül (csak logisztikát). Mindezért elkértek 420 000 Ft-tot, nem lehetett több az egész, mint 8-12 munkaóra, meg némi infrastruktúra használat.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a környék legnagyobb csalójával van dolgom, jeleztem nekik. Az alkalmazott, aki intézte az ügyeket sajnálkozott, de szerinte ő emberileg és szakmailag is jól járt el. Megrítam neki, hogy ha csak annyit megtett volna, hogy a bérlő nevét beírja a Google-ba, egy másodperc alatt kiderült volna, hogy valami nem stimmel az emberrel és akkor elkerülhette volna, hogy kiajánlja nekem (a név beírására a Google azonnal ezt jelzi: „Jelentsd a csalókat”; kis böngészéssel sok minden más is kiderül). Tehát ez lenne a szakmaiság csúcsa, pedig csak néhány másodperces munka kellett volna. Írtam az irodavezetőnek is de Ő nem méltatott válaszra. Aztán írtam egy központi e-mail címre, ahonnan tovább utaltak a minőségbiztosítóhoz. A minőségbiztosító közölte, hogy jogilag minden rendben van, pedig világosan fogalmaztam meg, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás minőségével és erkölcsiségével van gondom. A félreértések elkerülése végett, részletesen leírtam a kifogásaimat, kérdéseimet és hogy szeretném, ha ezekben legalább némi állást foglalást kaphatnék a cégtől. Elpanaszoltam azt is az irodavezető szóba sem áll velem (szeretném hangsúlyozni, hogy minden kommunikáció mindenki részéről kultúrátlan zajlott, szóval nem volt rá oka, hogy mellőzőn). Ekkor egy találkozót ajánlottak fel (minőségbiztosító+irodavezető), amire sor is került. Itt elmondták, hogy a sikerdíjukat nem áll módjukban visszaadni (ez nem is szerepelt a kérdéseim között, bár azt gondolom az lenne a minimum, hogy nem tartják meg), hogy általában nem szokott ilyen problémájuk lenni ez egy ritka egyedi eset (nyilván arra gondoltak, hogy nem is kell semmin változtatniuk hiszen minden szép és jó), de ’javító’ intézkedésként fel tudják ajánlani, hogy majd újra kiadják a lakásomat gratis, ha egyszer majd üres lesz, illetve, ha jogi segítségre lenne szükségem akkor igénybe vehetem a vállalt jogászát. Mivel éppen ezen gondolkodtam, elfogadtam a jogi segítséget, de egyértelműen kikötöttem, hogy csak akkor ajánlják ezt fel nekem, ha komolyan is gondolják és a jogi segítség hatékony és célravezető tud lenni. Azt is egyértelműen elmondtam, hogy a nem hatékony jogi segítség csak hátráltatni fog és még bizonytalanabb helyzetbe hoz, akkor inkább én bíznék meg valakit, kerül amibe kerül. Nyugtattak, hogy a jogászuk hozzáértő, bár talán még szülési szabadságon van, de lesz megoldás. Végül összekötöttek egy férfi jogásszal (talán megbízott lehetett), de nem hiszem, hogy normálisan elmagyarázták neki a helyzetet. Egy jó darabig küszködtem vele, hogy valami használható ötletet adjon, vagy tegyen valamit az ügy rendezése érdekében (kitenni a csalót és jogi útra terelni az ügyet). Csak általános, banális válaszokat kaptam a kérdéseimre, olyanokat, amit magamtól is tudtam. Intézni semmit nem intézett. Közben mentek a hónapok és mind az anyagi, mind pedig az erkölcsi károm csak nőtt. Tehát bekövetkezett az amitől tartottam, és amire külön felhívtam az Otthon Centrum munkatársainak a figyelmét, hogy el akarom kerülni. Kiközvetítettek nekem egy csalót, aztán segítségnyújtás néven elintézték a hátráltatásomat (ez nyilván nem szándékosság volt, de egy újabb súlyos hiba). Az irodavezető megérezhette mindezt, mert felhívott, hogy érdeklődőn az ügyről. Ekkor elpanaszoltam neki, hogy rosszabb helyzetben vagyok, mint azelőtt, hogy ’segítséget’ kaptam volna tőlük. Nagy örömömre elmondta, hogy ismer egy alkalmas ügyvéded és azt tervezi, hogy megbízza az ügyemmel. Azután még néhányszor írt, hogy még nem sikerült elérnie az ügyvédet, de majd holnap vagy holnap után. Úgyhogy vártam. Aztán nem írt. De én vártam, és a hátráltatásom folytatódott. Aztán kerestem, de nem válaszolt. Aztán megint kerestem, és megint nem válaszolt. Azóta sem válaszolt. Hónapok teltek el. Létezhet az, hogy egy ilyen iroda vezetője, egyáltalán egy olyan nagynevű cég, mint az Otthon Centrum ilyen mértékben megvezeti és ignorálja az ügyfeleit? Mindeközben az Otthon Centrum egy szuper csodálatos, ügyfél központú cégnek mutatja be magát, ahova igencsak érdemes fordulni. Olcsók is, szakmailag is kiválóak, prosperálnak, az ügyfél csak jól járhat.
Egy későbbi alkalommal ismét írtam a központi címükre, hogy megkérdezzem, hogy ki az a felügyeleti hatóság/szerv ahová fordulhatnék, ha panaszom van. Válaszra sem méltattak….

Rendben van ez a történet így? Ki tudna abban segíteni, hogy ezt kideríthessem?
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-28
Tisztelt Csaba!

Van etikai kódex, de azt pont az OC nem írta alá, így értelemszerűen nem is vonatkozik rájuk. A velük kapcsolatos panaszokat az OV-központnak lehet megküldeni, ill. a helyi önkorm. jegyzője gyakorolja a törvényességi felügyeletet, így akár ott is lehet bejelentéssel élni.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zsuzsanna kérdése2016-08-27
A mi történetünk: Az szüleim házában éltünk házasságkötésünk után a férjemmel és a gyerekeinkkel. Édesanyám halála után én és az öcsém örököltük az anyukánk részét, vagyis a ház felét édesapám haszonélvezeti jogával. Vettünk a férjemmel közösen egy lakótelepi lakást, amit az öcsémre írattunk annak ellenében, hogy az ő anyai öröksége a mi tulajdonunkba került, és kötöttünk az ügyvéd előtt egy megállapodást az öcsémmel, hogy édesapánk (akkor még) majdani halála után az öcsém lemond az apai rész örökségéről) tehát így a lakótelepi ingatlan fejébe a szülői családi ház az enyém és a férjemé lenne. Én és a férjem külföldre költöztünk, édesapám a hét nagy részét a barátnőjénél töltötte addig is és az után is, mi után mi elköltöztünk otthonról. Sajnos teljesen elzárkóztak a kapcsolattartástól. Tavaly az édesapám az öcsémre íratta ajándékozás címén az ő részét a családi házból vagyis a ház felét, és sajnos 3-4 hónap múlva meg is halt. Az öcsém teljesen kizár minket a házból, zárat cseréltetett, riasztót szerelt fel. Nem tudunk bemenni a tulajdonunkba, ha haza megyünk. Mit tehetünk?
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-28
Tisztelt Zsuzsanna!

A kérdésében említett megállapodásokat megismerve lehetne meghatározni, hogy milyen lépéseik lehetnek, kiemelt fontossága az öccsével kötött megállapodásnak van. Ez a tulajdonjog kapcsán nélkülözhetetlen, a használatból való kizárás kapcsán használati díj iránti igényük lehet, akár bírósági úton is, ill. a közös tulajdon megszüntetését is kezdeményezhetik, de elsőként nyilván a tulajdonjogi igény lehetőségét kellene megvizsgálni.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Katalin kérdése2016-08-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!


Balatongyörökön egy belterületen fekvő kivett hétvégi ház, udvar besorolású ingatlant, vagy külterületen lévő zártkerti gyümölcsöst, gazdasági épülettel szeretnénk megvásárolni. A vásárlás előtt Budapest 13. kerületi lakásomat eladnánk.
A kérdésem az lenne, hogy ha az eladást követően 1 éven belül megtörténik a vásárlás, akkor az egyes esetekben kell-e illetéket fizetni a teljes vételár után, vagy csak a különbözet után, illetve milyen mértékű az illeték (4% vagy 10%). Köszönettel. Katalin
dr.Gáspár Sándor ügyvéd válasza2016-09-05
Tisztelt Katalin!

Ön kérdésében a lakástulajdonnal kapcsolatos cserepótló illetékkedvezmény és mentességre utalt, amely kedvezmény szabályait az Illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény, Itv.) határozza meg. A cserepótló kedvezmény alapján a vevőnek alacsonyabb visszterhes vagyonátruházási illetékkel kell számolnia, de az is lehet, hogy illetékfizetési kötelezettsége nem is keletkezik. Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete [1990. évi XCIII. tv. 21. § (2) bek.]. A vevőnek illetéket nem kell fizetnie, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. y) pont]. A rendelkezésre álló egy évből nem lehet kicsúszni, egy éven túl már csak méltányossági kérelmet lehet az adóhatóság felé előterjeszteni. Azt is fontos tudni, hogy az eladás és a vétel közötti egy évet az adásvételi szerződés keltétől számítják, és naptári napot kell rajta érteni. Fontos, hogy az Illetéktörvény nem az építésügyi jogszabályokban megtalálható lakás fogalmát használja. A lakástulajdon (illeték szempontjából) a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – szintén lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak [1990. évi XCIII. tv. 102. § (1) bek. f) pont]. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. [Itv. 19. § (1) bek.]. Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja – az Itv. 21. §-ban foglaltak kivételével - a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke . [Itv. 19. § (2) bek.]. Jelzem, hogy a vásárolni kívánt ingatlannal kapcsolatos egyes okiratok (tulajdoni lap, építési engedély stb.) ellenőrzése révén tisztázni kell, hogy a vásárolni kívánt ingatlan lakástulajdonnak minősül-e az Itv. szempontjából, mivel csak ez esetben lehet igénybe venni a kedvezményeket. Jelzem, az Ön által megadott információk nem teljesek és a szükséges okiratok hiányában a kérdésével kapcsolatban konkrét, felelősségteljes választ adni nem áll módomban, így ezt nem is tehetem. Emiatt a jelen válaszom nem minősül jogi tanácsadásnak, az csak informatív jellegű tájékoztatás és azzal kapcsolatban felelősséget vállalni nem tudok. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által feltett kérdéssel kapcsolatos konkrét, érdemi választ csak az egyes okiratok rendelkezésre állása esetén tudok adni.
Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Anna kérdése2016-08-27
Tisztel ügyvéd úr/asszony!

Kérdésem a küvetkező. Egy ingatlant készülök megvásárolni. A szerződést ügyvéd megkötötte másfél hete, a földhivatalnál a tulajdonszerzési igény azonnal bejegyzésre került széljegyzet formájában.
3 nappal később egy végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem jelent meg széljegyzetként az ingatlanon. Erről a tartozásról a tulajdonos korábban nem tájékoztatott bennünket. Volt ugyan 2 másik teher a házon, ezeknek a rendezését bele is foglaltuk a szerződésbe, hogy tehermentesen jussak hozzá az ingatlanhoz, erről a harmadik, igen nagy összegű teherről viszont nem volt tudomásunk.
A kérdésem a következő: mi a garancia arra, hogy ez az utólag felbukkant végrehajtási követelés nem száll át rám, mint új tulajdonosra (az adásvétel még folyamatban van, a ház tulajdonjoga még csak szélljegyzetként lett bejegyezve)? Jóhiszemű vevőként mi véd engem az esetleg felbukkanó további követelőkkel/végrehajtókkal szemben?
Meghíusulhat-e az adásvétel az utólag kiderült tartozások miatt, és ez esetben a helyzetet mennyiben bonyolítja az a tény, hogy a házon van egy nagy összegű jelzálog is (ez volt a két általam ismert teher közül a második), amelynek végtörlesztése a szerződés szerint a vételárból fog megtörténni, azaz az eladónak nem lenne pénze utólag bármilyen kártérítést fizetni nekem.

Válaszát előre is köszönöm, Anna
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-28
Tisztelt Anna!

Érdemes lenne ezeket a kérdéseket a szerződést készítő ügyvédnek feltenni, hiszen a szerződés jogi struktúráját és pontos szövegét Ő ismeri, ennél fogva első kézből várhat autentikus választ.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

L. József kérdése2016-08-26
Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Volt feleségemmel van egy közös, fele-fele arányban tulajdonolt, hitellel terhelt lakásunk.
3 éve elváltunk, a közös tulajdonú lakás megmaradt, néhány hónapig még egy fedél alatt laktunk, de én hamarosan elköltöztem. Többször kértem előtte és ezután is, hogy adjuk el a lakást és rendezzük belőle a hiteltartozást mert én fizetni tovább nem tudom, ő erre nem volt hajlandó, a tulajdoni hányadát sem volt hajlandó magához váltani. Szóbeli egyezségként abban maradtunk, hogy továbbra is ott lakik és fizeti a hitelt.
Ő ott maradt a lakásban életvitelszerűen él benne, azóta már az élettársa is odaköltözött, de azóta sem fizetett a lakáshitelbe 1 Ft-ot sem. Gyakorlatilag majd 3 éve, amióta elváltunk és én nem lakom ott ingyen él és virul ott az élettársával, közben csinált több millió Ft plusz adósságot.
Kérdésem, hogy a közös vagyont csak peres eljárás keretében lehet e megszüntetni és túlhasználatért követelhetek e valamiféle kártérítést?
További kérdésem, hogy a lakásban maradt ingóságokat, amiket tulajdonképpen a házasságunk idején vettünk elhozhatom e? Mondhatom e hogy te használtad 3 évig és most én jövök 3 évig?
A benne lakó új élettársat szó nélkül kirakhatom e? Nem kellene az én engedélyem ahhoz, hogy ő oda beköltözhessen?Gondolm igen, örüljön, hogy eddig ott lehetett.
Szólhat e valaki egy szót is, hogy a lakás bútorait amelyek ugyebár az én tulajdonom esetleg megrongálom? Gondolom nem.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-28
Tisztelt L. József!

Mind a közös tulajdon megszüntetését, mind az ún. többlethasználati díj iránti igényét érvényesítheti, elsőként közös megegyezéssel, ennek eredménytelensége esetén pedig bírósági úton is. A közös tulajdonolt ingóságok megosztásával és használatával hasonló a helyzet. Az egyoldalú lépések - amelyek tiltott önhatalomnak minősülnek - azonban ellenjavalltak.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gabriella kérdése2016-08-24
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A segítségét szeretném kérni.
Elkezdtünk kibővíteni egy kis házikót, ami jelenleg még anyósomék nevén van. Ígéretet tettek, hogy a teleknek azt a részét, amelyiken a házikó áll, s amibe 1 M Ft körüli összeget fektetünk, hogy lakhatóvá tegyük, a nevünkre íratják - pontosabban a gyerekek nevére.
Elkezdtük az építkezést. Még múlt héten is azt ígérték, hogy a héten kijön a földmérő. Most meg kiderült, hogy egyáltalán nem akarják a nevünkre írni a telek azon részét sem...
Azt mondták, majd a végrendeletben rögzítik, hogy 1/4 részben mi vagyunk a tulajdonosok. (Férjemék négyen vannak testvérek.)
Ha a fiam nevére kérek számlákat, azzal tudom védeni magam vagy ez még semmit sem jelent? Hogyan tudnám levédeni magam? Attól félek, hogy ráköltjük minden pénzünket, lakhatóvá tesszük, növeljük az értékét, majd kisemmiznek minket. Úgy érzem, nem alaptalan a félelmem... Engem amúgy sem kedvelnek, meg a fiunkat sem... Sok jóra tehát nem számítok. Szeretném levédeni magunkat, hogy ne tudjanak kitenni az utcára. Mit javasol? Mit tegyünk? Semmire sem hajlandóak, amire eddig igen. Most, hogy már közel 200 ezer benne áll, már nem akarják átírni... Gondolom, tudják, hogy folytatni fogjuk, mert nincsen más lehetőségünk, ide kell költözünk, de jelenleg lakhatatlan az ingatlan.
Köszönöm előre is segítségét.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-28
Tisztelt Gabriella!

Tulajdonjogi pert indíthatnának az anyósával szemben, amely nyomán az ingatlan egy bizonyos - a számlák, ráfordítások ismeretében meghatározható - mértékben a gyermekük tulajdonába kerülhet.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Csaba kérdése2016-08-23
Tisztelt Ügyvédnő/Úr!

Pár hónapja vásároltam egy családi házat. A ház egy részben újépítésű családiház. Az előző tulaj a régi házat falig bontotta és ahhoz még hozzáépítetett. Festésnél derült ki, hogy a régi házrésznél vizesednek a falak - rejtett hiba - , természetesen azonnal jeleztem az eladó felé a problémát aki akkor teljesen együttműködőnek mutatkozott. Akkor Én saját költségemen az utcafronti főfalat újraszigeteltettem injektálásos módszerrel és újra vakoltattam, festettem. A többi falra sajnos nem maradt pénzem. Azóta természetesen egy fillért sem láttam tőle, megegyezni nem tudunk. Kérdésem az lenne, hogy mi a módja és lehetősége egy peres eljárásnak az eladóval szemben.
Válaszukat megköszönve,
Tisztelettel,
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-28
Tisztelt Csaba!

Nem tudom pontosan, hogy milyen kommunikációs próbálkozásai voltak, de javaslom az írásos felszólítást, már a per lehetőségére való figyelmeztetéssel együtt. Amennyiben eredménytelen lesz a rövid határidővel történő felhívás, úgy pedig szavatossági pert indíthat az eladó ellen, de ennek műszaki hátterét ennél jobban meg kell ismerni.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Fink István kérdése2016-08-23
Érdeklődni szeretnék, hogy az Otthon melege programban mikor minősül az ingatlan használatban lévőnek (lakottnak)?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Lajos kérdése2016-08-23
Tisztelt Ügyvéd úr!

Az általam örökölt ingatlant hagyatéki eljárásban, helyszíni szemle nélkül, a piaci árnál majd 20%-kal alacsonyabbra értékelték. Miután ezt a lakást el szeretném adni, várhatóan jelentős szja fizetési kötelezettségem lesz. Érdeklődnék, hogy milyen jogorvoslati lehetőség van a hagyatéki végzés átvétele előtt, mert erre vonatkozó tájékoztatás nincs az iratban. Köszönettel...
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-28
Tisztelt Lajos!

Szakértő kirendelését indítványozhatja a hagyatéki eljárásban, annak megállapítása szerint módosíthatja majd a közjegyző a hagyatéki értéket.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zsigmond kérdése2016-08-22
Tisztelt Dr Stein Barnabás ügyvéd úr!
Mezőfalva és Nagyvenyim között, Mezőfalva külterületén 1,1654 hektár nagyságú szántó Minőségi osztály : 3. Aranykorona 32.4. A föld helyrajzi száma 0594/2. négyen megörököltük. Jogerős hagyatékátadó végzés alapján,az ezzel járó ktsg-eket, és illetéket megfizettük. Pót-hagyatéki eljárás során került a tulajdonunkban.A pót-hagyatéki eljárás során a kjő azt a személyt aki évtizedek óta művelte a területet határidő megadásával felszólította a tulajdoni igény érvényesítésére, mivel elbirtoklás címén a művelő tulajdonosi igényt jelentett be. A megadott határidőre a földet művelő személy a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését nem igazolta. A Törvényes öröklés szerint a Kjő az örökséget átadta az örökösöknek, akik részére az ingatlan nyilvántartásban a tulajdonjog bejegyzése megtörtént.
Kérdésem a következő:
Szerintem mi jóhiszeműen fogadtuk el az örökséget, ami hagyatéki tárgyalás megtartása nélkül zajlott, mivel a megadott határ időig senki nem fellebbezett.A termőföldet művelő személy most az örökösökkel szemben pert akar indítani,mivel a tulajdonjog elbirtoklás címén őt illeti.
Kérem szíves válaszát, hogy jogilag mik a lehetőségeink?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Vigh Zsigmond
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-08-22
Tisztelt Zsigmond!

Az elbirtoklás bekövetkezte sajnos független az önök jóhiszeműségétől. Ha az, aki a pert megindítja, az örökhagyó életében még tulajdonjogot szerzett, az igényét az örökösökkel szemben is érvényesítheti.

Persze a perben bizonyítania kell az elbirtoklás minden feltételének bekövetkeztét.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Mihály kérdése2016-08-22
Mekkora terület épithetö be egy átminősitett zártkertböl KIVETT területen PL:2100m/2 re.3%---10% teljes a bizonytalanság.Mely paragrafusok alapján találjuk meg a megnyugtato választ.Melyre hivatkozva a felkészületlen szakhatoságnak is segiteni lehetne hogy EGYÉRTELMÜ VILÁGOS és ÁTTEKINTHETÖ képet kapjunk . Az Önkormányzat ill állami szervek TÁJÉKOZTATÁSI késlekedése miatt.Nagy a bizonytalanság.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-28
Tisztelt Mihály!

Az ingatlan fekvése szerinti építési hatóságnál kell ezt a kérdést feltennie, ez helyi jelleggel is eltérhet, bár tájékoztató jelleggel a 3 %-os mértéket határoznám meg.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

József kérdése2016-08-19
Tisztelt ügyvéd úr és ügyvéd nő!Két testvéremmel örököltünk egy ingatlan részt,én 90 hányad részben ők ketten 89-n,én természetben szeretném kifizetni őket,mivel a 89 hányad annyit ér mint a 90 hányad házrésszel. 89 Hányadra építhető egy 80 nm2-s ház garázzsal,de ők készpénzt akarnak nekem meg nincs annyi pénzem.Bírósággal fenyegetőznek,és több pénzt akarnak mint amennyire felértékelték,az ingatlan osztatlan közös tulajdon,amiben a feleségemnek is van 62 hányad része.Mit tehetnék?Mert a lakásrész is felújításra szorul,és szeretném csinálni mert csak amortizálódik.Tisztelettel József!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-28
Tisztelt József!

A közös tulajdon megszüntetése és az ún. többlethasználati díj iránti igény érvényesíthető peren kívül is, de ehhez értelemszerűen szükség van a másik fél együttműködésére is. Amennyiben ez nincs meg, úgy marad a peres lehetőség. Az elmondottak alapján az Ön esetében is ez a járható út...


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Szendrei kérdése2016-08-18
Tisztelt ügyvéd Úr!
Egy 65 lakásos társasház SzVB tagja vagyok! A társasházban az egyik tulajdonos lakását 2014 márciusában a Nemzeti Eszközkezelő vette át! Ezt a tényt most tudtuk meg a közös képviselettől 2016 08 14! A volt tulajdonosnak 2 millió forint tartozás miatt jelzálogot jegyeztettünk be amit az ingatlanjára terheltünk! A közös képviselet most tájékoztatott arról a tényről hogy az Eszközkezelő nem foglalkozik a társasház felé tartozással! Kérdésem! Kell-e valakinek jóváhagyni azt a tényt hogy az Eszközkezelő az új tulajdonos? Mint bejegyzett jelzálog tartozást a földhivatal törölheti-e a ház jóváhagyása nélkül? Az új tulajdonos Eszközkezelő a tartozással együtt vehette meg a lakást? Kitől lehet a tartozást behajtani, ha az Eszközkezelő kilakoltatja a most már bérlőként szereplő volt tulajdonos? Kérhetünk-e betekintést a tulajdonlap vonatkozásába?
Köszönettel várjuk válaszát!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-28
Tisztelt Szendrei!

A TH a tartozást behajthatja az adóssal szemben, de az ingatlan "fedezeti jellege" a társasház alapító okiratától és szmsz-étől, ill. ezek tartalmától is függ, tehát csak ezek ismeretében lehet teljeskörű választ adni a kérdésére.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Attila kérdése2016-08-17
Tisztelt dr. Nagy Zoltán Úr!

Azt szeretném megkérdezni, hogy ha egy osztatlan közös tulajdonban levő telken egy telekrészre írásos árajánlatot nyújtok be, az jár-e valamilyen kötelezettséggel a számomra? Előleget vagy foglalót nem fizetek, ugyanis a tulajdonostársaknak van elővásárlási joguk, lehetséges hogy élnek majd ezen jogukkal. Ha ezzel nem élnek, úgy esetleg köteles vagyok-e megvásárolni az adott ingatlant az ajánlott áron, vagy következmények nélkül vissza is léphetek?

Köszönettel:
Attila
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-28
Tisztelt Attila!

A vételi ajánlat egyoldalú kötelezettségvállalást jelent, és ajánlati kötöttséget. Kérdés, hogy mennyi időre adja az ajánlati kötöttséget, de annak időtartamára kötelemben van, azaz a másik fél elfogadhatja az ajánlatát és azzal létrejön a szerződéses kötelem, bár azt még írásba kell foglalni...


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

János kérdése2016-08-16
Tisztelt Hölgyem/Uram!

Az alábbi ügyben kérem a segítségét.
A nyár folyamán vásároltam egy ingatlant. Ezen túlmenően még egy ingatlan tulajdonosa vagyok, amit rövidesen eladok. Az adásvételi szerződésben jelezve volt az adóhatóság felé, hogy élni kívánok az Itv. 26. § (1) y, pontjában leírtakkal. Az adóhatóság az eljárást felfüggesztette az Itv. 21. § (2) bekezdésre hivatkozva addig, amíg nem igazolom, hogy eladtam a hivatkozott ingatlant.

Nem keletkezik nekem ettől anyagi vonzatú hátrányom, hogy nem az Itv. 26. § (1) y, pontja alapján függesztették fel az eljárást?

A vásárolt ingatlan jóval kisebb értékű, mint amennyiért a másikat el fogom adni. Ez esetben, ha az Itv. 21. § (2) alkalmazzák, a vásárolt és eladott ingatlan forgalmi értékének a különbözete mínusz szám lesz, tehát nem lesz vagyongyarapodásom. Ebben az esetben ugye nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség?

Összegezve arra vagyok kíváncsi, hogy jó ha így marad, hogy a 21. § (2)-őt alkalmazzák, vagy kérnem kell, hogy a 26. § ( 1) y, pontját vegyék már most figyelembe?

Köszönettel
János
Dr. Bartkuné Dr. Szekrényes Ida válasza2016-10-12
Tisztelt János!

Vegye fel a kapcsolatot a határozaton szereplő ügyintézővel, mert ebben csak ő tud segíteni.


Tisztelettel
Dr. Szekrényes Ida
4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14. II/10.
+36 42 310 745

szekrenyes.ida@gmail.com

András kérdése2016-08-15
Tisztelt Ügyvéd Úr/Asszony!

Feleségemmel 5 éve külön élünk. Van egy fele-fele arányban közös tulajdonú családi házunk, amely eddig bérlőnek volt kiadva. A befolyt bérleti díjat szintén 50-50%-ban megosztottuk, illetve az ingatlanon lévő hitelt ebből fedeztük. Feleségem nemrég jelezte, hogy szeretne visszaköltözni a közös házba új párjával és közös gyerekünkkel, valamint új párjának két további családtagjával. A hitel felét továbbra is ők fizetnék, illetve a mostani bérleti díj felét ideadnák nekem, amiből a hitel másik felét én tudnám továbbra is rendezni.

Kérdésem az lenne, hogy ebben a felállásban nekem származhat-e bármilyen hátrányom a közös ingatlan tekintetében a majdani válásnál illetve egy esetleges eladásnál, illetve a további két beköltöző családtag formálhat-e bármire jogot ott tartózkodásukkal, ami engem korlátoz? (Birtokvédelem, stb)

Jogilag megakadályozható a beköltözésük? (A további két személyé)

Érdemes ingatlanhasználati megállapodást kötnöm? Abban mit érdemes feltétlen rögzíteni?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-28
Tisztelt András!

Véleményem szerint ez egy korrekt megoldás lehet a leírt részletekkel, de javaslom,hogy minden egyes részletet foglaljanak írásba, és úgy nem is jelenthet ez a jövőbeni történésekre negatív hatást az Ön számára.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Aranka kérdése2016-08-14
Bérlőként élek a házamban (NETzrt a tulajdonos) a gázóránkat a NET zrt hibája miatt márciusban leszerelték. Azóta nem tudjuk elérni, hogy visszakaphassuk a gázmérőt. Lassan újra fűtési szezon lesz és mi nem tehetünk semmit magánszemélyként az Eszközkezelővel és a Kéményseprőkkel szemben. Tudnának segíteni nekünk?
Természetesen a dijazásra is kiváncsiak lennénk.

Tisztelettel: Sz.Péterné
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-28
Tisztelt Aranka!

Javaslom az írásos - tértivevényes postai - kommunikációt a NET Zrt.-vel, ennek eredményre kell vezetnie jogi segítség nélkül is.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zoltán kérdése2016-08-14
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A kérdés a következő lenne. 2014 május 1. óta lakunk egy gazdagréti lakásban. Szeretnénk egy családi házba költözni Érden. Vélhetőleg a vételárhoz képest drágábban fogjuk eladni a lakást. Azt szeretném tudni, hogy ilyenkor milyen költségekkel kell számolni. Gondolok itt adó, illeték stb...
Ami kifejezetten érdekel az az lenne, hogy ha nem akarjuk kivárni az 5 évet a mostani lakásban hanem beforgatnánk minden bevételt az új ingatlan vásárlásába, akkor is kell-e adót fizetni?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Zoltán
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-14
Tisztelt Zoltán!

Az ingatlanjog.hu honlapon találnak egy adókalkulátort, amellyel ki tudják számolni, hogy az ingatlan eladásán mekkora jövedelem és mekkora adófizetési kötelezettségük keletkezik. Ezt akkor is meg kell fizetni, ha az eladási árat és a jövedelmet egyaránt egy másik ingatlan megvásárlására fordítják.

Az illeték kapcsán - ha az eladás és a vásárlás egymáshoz képest egy éven belül történik meg - úgy a két ingatlan forgalmi értékének különbsége után kell 4 % illetéket fizetniük.

Amennyiben további kérdésük merül fel, úgy akár közvetlenül is kereshetnek az aláírásom alatt szereplő módok valamelyikén.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ágnes kérdése2016-08-14
Tisztelt Nagy és Társa Ügyvédi Iroda!

Az ingatlanunk tulajdonjogával kapcsolatosan szeretném kikérni a véleményét.

Újpesti, anno szövetkezeti 2 szobás 54 nm-es új építésű panellakásról van szó, melyet édesapám nevelőanyukája (nagymamám) tanácsi lakása szanálása helyett kaptunk, 1980-ban. Nem kaphattunk szintén tanácsi lakást, mert a férjem és az én jövedelmünk azt meghaladta. Akkoriban 270 ezer forint volt a lakás értéke, amiből 2 GYERMEK vállalásával ez 210 ezer forintra redukálódott. Hármunk nevén volt a tulajdoni lapon szereplő bejegyzés, egyharmad-egyharmad-egyharmad, (nagymamám, férjem és én.)
1989 nyarán meghalt a nagymamám. Nekem nem volt erőm a halálos ágya mellett azt kérni tőle, hogy írja a mi nevünkre az egyharmad részét. Az igazat megvallva nem is volt akkor ez eszemben. 1990-ben jött egy jogszabály, hogy aki egy összegben kifizeti a lakáshitele harmadát, annak elengedik a hátralévő tartozását. Mi ki is fizettük. Szépen éldegéltünk a HÁROM GYERMEKÜNKKEL, míg megtudtuk, hogy a nagymamám egyharmada egyenes ágbeli örökös hiányában, a Magyar Állam tulajdonába került.
Abban szeretnénk a tanácsukat kérni, hogy ha el akarjuk adni ezt az ingatlant, akkor milyen megoldások jöhetnek számításba, tudvalevően az előzményeket. A harmadik gyermekünkre egyébként nem igényeltük a szocpol támogatást.

Válaszukat köszönettel és nagy tisztelettel várva:

Ágnes
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-14
Tisztelt Ágnes!
Jól értem, hogy a nagymamája halála nyomán az Állam örökölt, holott - a jelek szerint - volt más törvényes örökös is,hiszen Ön is ilyennek minősül? Amennyiben igen, úgy érdemes lenne személyesen megbeszélnünk a lehetőségeiket,amennyiben egyetért, úgy az aláírásom alatti módok valamelyikén kereshet!

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

cat kérdése2016-08-14
Tisztelt Ügyvédnő!
2007-ben fel vettünk a testvéremmel egy jelzálog alapú hitelt két ingatlanra.A szülői házra ami anya és 3 testvér tulajdona és én is adta a családi házat ami 1/1 ben az én tulajdonom.A mai napi rendesen fizettünk sőt tavaly elő tőrlesztésként bele ment 2.7 millió fundameta is. Most fel mondták a szerződést szerződés szegés miatt, ugyanis a testvérem házrészére a végrehajtó be jegyzett egy másik tartozást. 8.4 milliót vettünk fel. bele fizettünk 11 milliót de még 10,2 millióval tartozunk. A bank nem hajlandó egyezkedni. Én úgy érzem ezt a hitelt mi már ki fizettük. A házakat nincs szándékunkban eladni. Milyen lehetőségeink vannak,hogy meg mentsük az ingatlanokat?
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-08-31
Tisztelt Cím!

Minden kölcsönre tipikusan kétszer annyi összeget fizetünk vissza, mint amennyit felvettünk, tehát ez alapján a sablon alapján a 8,4 Mft. még nincs visszafizetve, az igaz, hogy a tőke összegét meghaladó mértékben teljesítettek, de a bank a kamat és költségtérítés mellett ad pénzt. Azt tudják tenni, hogy a felmondott kölcsönt mielőbb visszafizetik, mert a felmondás miatt az egész összeg egyszerre vált esedékessé, és azóta csak folyamatosan nő a késedelmi kamatokkal. Ha nem tudnak megegyezni a bankkal, akkor törekedni kell a mielőbbi visszafizetésre, esetleg azzal kell megkeresni a bankot, hogy egybe kifizetnének pl. 5 Mft-ot még, és engedje el a többit.

Az ingatlanok szempontjából, azzal, hogy jelzálogköelezettként aláírták a szerződést, vállalták, hogy a tartozás miatt az ingatlannal felelnek, ez alól nincs kibújás. Ha nincs az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom, akkor haszonélvezet jegyezhető be, ez csökkenti az ingatlanok eladási esélyét.

Ha az ingatlanokon be van jegyezve az elidegenítési és terhelési tilalom, akkor az egyetlen esély a havi rendszeres törlesztés, a kölcsön felmondott volta ellenére, és a mielőbbi visszafizetés.

Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Gabriella kérdése2016-08-10
T.Ügyvéd Úr!A VOLT élettársammal van egy közös ingatlanunk aminek a 3/4 része az enyém de a haszonélvezeti jog az övé.Albérletben lakom Ő a saját lakásában már 5 éve külön élünk és nem tudok vele megegyezni nem akarja eladni az ingatlant már utóbbi időben szóba sem áll velem.Voltunk ügyvédnél azt ajánlotta vegyem meg a részét,ezt nem szeretném mert sertéseket tartott a lakóépületben(már nem)és nincs is rá pénzem.Szeretnénk az új párommal egy lakást venni,de az összes megtakarított pénzem az említett ingatlanban van(4500000ft).Nem tudom mit tegyek neki van egy saját ingatlana,Én meg albérletben lakom.A közös ingatlanunk üresen áll,már kilátástalannak látom a helyzetem. Albérletben fogom leélni az életem?Várom hogy talán hamarabb hal meg mint Én.Segítségét előre is köszönöm!Gabriella
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Kornélia kérdése2016-08-09
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesanyám és testvére nagymamám után örökölt 12 M értékű lakást 1/2 ahányadban. Eredetileg elkívánták adni, de felmerült, hogy nagybátyám felét kivásárolnánk. A lakáson van 6M jelzálog, ami viszont kizárólag nagybátyámat terheli, ezt el is ismerte tanúk előtt, erről mi nem tudtunk. Mit kellene tenni? Nagybátyámnak le kell mondania az örökségéről? Vagy a jelzálog átruházható anyukám vagy az én nevemre? A tulajdon elvileg kettőjük nevén van, ha én szeretném megvásárolni, mi a teendő? Kell-e vételi szerződést írni? Vagy elegendő ha a jelzálogot és a tulajdoni lapot átíratjuk a nevemre és írunk szerződést közjegyzővel?
Milyen anyagi vonzatai vannak?

Segítő válaszát előre is köszönöm!
Kornélia
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-13
Tisztelt Kornélia!

Az ingatlan tulajdoni lapjának ismeretében tudnék pontos választ adni a megoldásra. Alapvetően egy adásvételi szerződés - pl. ügyvéd által készítve és ellenjegyezve - lehet a megoldás - ezzel lehet elérni a tulajdonosváltozást - de a banki bejegyzés miatt - és persze az esetleges egyéb bejegyzések miatt - nem lehet teljeskörű választ adni.
Az örökségről történő megoldás már nem lehetséges, hiszen a nagybátyja a tulajdonjogot- öröklés címén- már megszerezte.
A banki hitel átvállalása elvileg lehetséges, de itt a bank hozzáállását kellene ismerni.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Andras kérdése2016-08-08
Tisztelt Ugyved Ur/Holgy,

Jelen pillanatban kulfoldon tartozkodom es ki szeretnek jelenti egy korabbi lakot ingatlanombol.
Nem talaltam igazan semmi nyomat annak, mikent tehetnem meg a legegyszerubben, leven, hogy a legkozelebbi nagykovetseg viszonylag messze van.

Koszonom valaszukat!

Udvozlettel,
Andras
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-13
Tisztelt Andras!

A helyi okmányirodánál teheti ezt meg, de talán nem is szükséges, mivel egy bejelentett lakcím nem jelenti azt, hogy az a személy jogosult lenne használni az ingatlant. Ha nem használja, akkor nem veheti ezzel birtokba, ha éppen használja, akkor ezzel nem tudja "kitenni" az ingatlanból.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Szilvia kérdése2016-08-05
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Társasházi földszintes lakás vásárlása előtt állok. Az általam megvásárolni készült lakás, saját tulajdonú terasszal és - ugyan közös tulajdonú -, de kizárólagos használati joggal rendelkező, 40 nm-es kerttel kerül értékesítésre. Jelenleg ez a kert nincs se kijelölve, se leválasztva, a ház lakói rendszeresen keresztüljárnak rajta. A közös képviselőtől érdeklődtünk, hogyan tudnánk kerítéssel leválasztani a kizárólagos használatú kertrészt. Ő a következő választ adta:
"A kert felé néző földszintes lakásoknak van kizárólagos használati joguk a lakásuk előtti kertre, különböző mértékig, a teraszukon kívül, ami viszont már tulajdonjog! Nem keverendő össze, tehát a kettő között az a különbség, hogy míg a tulajdonjog alapján, amelyre fizetik a közös költséget és kizárólagosan birtokolhatják/ lekeríthetik/ a területet, úgy a használati jog esetén ezt nem tehetik meg, mert a kert közös tulajdonban van, azaz gondozása miatt biztosítani kell a bejutást akadálymentesen, mint pl. a teremgarázsban a garázsbeállók esetében."

Kérdéseim ezek lennének a fentiekkel kapcsolatban:
1.) a közös képviselő válasza alapján nem értem, hogy miben áll az én kizárólagos kerthasználati jogom, ha nem tudom érvényesíteni azt, mivel ha nem kerítem el, a ház lakói továbbra is a kertemen keresztül fognak átmenni, kvázi használni azt?
2.) kerítés építésén kívül, milyen más módon tudnám érvényesíteni a kizárólagos kerthasználatomat?
3.) mi van akkor, ha mégis elkerítem a kertrészemet, de egy nyilatkozatot biztosítok a közös képviselőnek, amiben felhatalmazom a kertészt, hogy kertrendezés céljából, használhatja a kertemet?
4.) tegyük fel, hogy a közös képviselő nem együttműködő, én ennek ellenére önhatalmúlag felállítok egy kb. 80-90 cm magasságú kerítést. Ebben az esetben, a közös képviselő jogilag mit tehet a kerítésem eltávolításáért?
5.) a jogi paragrafusokat félretéve, ha Ön lenne hasonló helyzetben, mit tenne? Felállítaná a kerítést vagy milyen egyéb módon szerezne érvényt kizárólagos kerthasználatának?

Köszönettel:
M. Szilvia
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-07
Tisztelt Szilvia!
A társasházi alapító okirat és az szmsz ismerete nélkül nem tudok korrekt és pontos választ adni,de tájékoztató jelleggel az alábbi a véleményem:
1. Én sem értem a válaszát...
2. Nem látok rá más módot.
3. Talán ez lehet majd a megoldás.
4. Birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet.
5. Mivel más módot nem látok, így - ha az okiratok ezt alátámasztják - kerítést emelnék.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zoltán kérdése2016-08-03
Tisztelt Asszonyom!

Pályázni szeretnék és hitelt is felvenni más tulajdonára. Az egyik barátom felajánlotta a ingatlanát erre a célra. Kérdésem az, hogy milyen iratok szükségesek a fenti ügyletekhez.

Köszönettel:

Zoltán
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-08-04
Tisztelt Zoltán!

Ettől a bizonyos másik személytől kell kötelezettségvállaló nyilatkozat, amelyben kijelenti, hogy a pályázat sikeressége esetén az ő ingatlanát meg lehet terhelni, be lehet jegyezni rá jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat, és tűrni fogja, hogy adott esetben az ő ingatlanra árverezésre kerüljön, mint fedezet. Célszerű utalni az összegre is, amelyért ez a másik személy anyagi fedezetet ajánl fel.

De gondolom, a kiírási feltételek tartalmazzák, mit kell a pályázathoz pontosan benyújtani.


Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Marcsi kérdése2016-08-01
Tisztelt Ügyvédi Iroda !

Azzal kapcsolatosan érdeklődnék, hogy jelzáloggal terhelt ingatlanon 3, személy épitkezés céljából szerethet-e földhasználati jogot, ha igen mennyiben érinti őt az, hogy a jelzálog megfizetésre kerül-e vagy sem.
Ha egy ingatlant adásvételi szerződéssel szereztem, a haszonélvezeti jog megváltása cimén jelzálogjogot jegyezetk be, megfizetésének határideje 1 év.Ha a vételár a szerződésben 17 MFt, a teljesitett 13,5 MFt, a jelzálogjog 4,5Mft mivel volt haszonélvező,a haszonélvezet megváltásáre jelzálogjogot alapitottak de kértem értékbecsléseket, ezek alapján az ingatlan értéke 10-11 MFt.Támadhatom-e a megkötött szerződést feltünő értékaránytalanságra hivatkozva, van-e értelme, vagy a bejegyzett jelzálogjogot kell támadnom a végrehajtásban, esetleg van-e ilyenkor valami megoldás?
Segitségüket előre is megköszönve, maradok tisztelettel
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Orsolya kérdése2016-08-01
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Ingatlan adás-vételre készülök, jelenleg az egyezkedés, ajánlattétel fázisában vagyok. A vevővel történő további kommunikáció előtt szeretnék tájékozódni, ugyanis a vevő min. 8 hónap birtokbaadási idővel hirdette az ingatlanát. Az első ajánlatomat (nem fogadta el a vevő az összeg miatt) azzal a kitétellel tettem, hogy ez számomra elfogadható, ha a vevő a lakást visszabérli. Szerződéskötéskor pontosan milyen lehetőségeim vannak ebben az esetben, ill. milyen további lehetőségeim vannak, ha szeretném bebiztosítani magam a birtokbaadásig eltelt időre, és esetleg anyagilag kompenzálni a hosszabb birtokbaadási időt? Különböző opciók befolyásolhatják, hogy milyen szinten érdemes meghatároznom az ajánlatomat? Amennyiben a teljes vételárat kifizetném pl. 3-4 hónapon belül (kp+ltp+hitel), de a birtokbaadás csak 8 hónap múlva történne, a kettő között eltelt időre milyen jogaim vannak? Ezen az intervallumon bérbe adhatom-e egyáltalán a lakást az eladónak? Vagy csak birtokbaadás után? Vagy esetleg tekintsek el a későbbi bérbeadástól és kérjem az eladót, hogy ennek megfelelően csökkentse most a vételárat? Esetleg tartsam vissza a vételár egy részét a birtokbaadásig? Kössek ki kötbért? Tudom, hogy sok tétel megegyezés kérdése, de szeretném tudni, hogy mi az a számomra legelőnyösebb lehetőség(ek), amivel megközelíthetem az eladót, hogy még érdekelt maradjon a megállapodásban.

Válaszát előre is köszönöm.
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2016-08-09
Tisztelt Kérdező!

Először is szeretném megköszönni, hogy irodánkat kereste fel problémájával.

Összességében kijelenthető, hogy ingatlan adásvétel során valóban nagyon széles a mozgástér a felek közötti megállapodást illetően. Alapvetően olyan feltételeket szabhat, melyeket az eladó még elfogad, a törvény csak a kereteit határozza meg a jogügyletnek.

Javaslatom és a gyakorlat alapján indokolt lehet egy nagyobb összegű foglaló kikötése, mellyel érdekeltté teszi az eladót a jogügylet teljesítésére. Valamennyi függőben tartott adásvétel során az utolsó vételárrészletet a birtokbaadással egyidejűleg szokták kifizetni a vevők. Ami a kötbér kikötését illeti természetesen arra is van lehetősége, a mértéke szintén a felek megállapodásának kérdése, azonban a túlzott mértékű kötbért a bíróság mérsékelheti.

Amennyiben bármilyen további kérdése merülne fel kérem, forduljon hozzám bizalommal!


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@racsaidr.hu

Pali kérdése2016-07-31
A Saját tulajdononban levő lakást a meghatalmazásommal kiadhatja-e az édesanyám úgy, hogy a bérleti díj kizárólag az ő bevetelét képezze adózás szempontjából? Milyen szerződéskötés szükséges ehhez?
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-07
Tisztelt Pali!

Igen, megoldható a tervük. Biztosítson az édesanyjának szívességi (ingyenes) használatot, azzal, hogy akár hasznosíthatja is a lakást, így ő már bérbeadóként tud megjelenni a bérlő irányába.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

László kérdése2016-07-29
Tisztelt Ügyvédi iroda !

A kérdésem külterületi ingatlanok (szántóföld) cseréjével kapcsolatos.
Mindkét terület a településhez tartozik, mindketten helyi lakosok vagyunk, viszont szeretnénk elcserélni a földterületünket amik 1,5-1,5 Ha nagyságú per és tehermentes területek.
Ilyenkor mi a teendő, mikortól lép érvénybe a tulajdoni lapon az új tulajdonos neve, milyen költségekkel jár stb.
A másik kérdésem pedig ehhez kapcsolódóan, ha megtörtént a csere, akkor én szeretnék az új területre birtokközpontot, kialakítani, és erről is szeretnék egy kis tájékoztatást kapni (mi a menete,kihez kell fordulni,milyen költségekkel jár stb.)
Válaszát előre is köszönöm !
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-08-07
Tisztelt László!

A tulajdoni lapok ismeretében tudom a teljes és pontos folyamatot leírni, ill. költségvonzatokat hozzárendelni. Megteszi, hogy megküldi azokat nekem e-mailben?


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Anikó kérdése2016-07-28
Tisztelt Ügyvéd úr !-r-nA lányom ügyében szeretnék kérdezni haszonélvezeti joggal kapcsolatban-r-nMi 10 éve elváltunk és akkor vásároltunk a lányomnak egy Nagytarcsai családi házat. -r-nAz adás-vételt a lányom és a volt férjem intézték.-r-nA volt férjem a lányom nevére vásárolt ingatlanra rátette a az élete végéig tartó haszonélvezeti jogot.-r-nTermészetesen a lányom él benne, a volt férjem pedig a mi közösen szerzett családi házunkban az élettársával.-r-nAz utóbbi időben megromlott a viszonyuk és azzal fenyegeti a lányomat, hogy beköltöztet oda egy 3. személyt.-r-nÚgy tudom ehhez van joga.-r-nAzt kérdezném, hogyha soha egy percet sem lakott ebben a házban, akkor van-e lehetőség megszüntetni a haszonélvezeti jogát ?-r-n-r-nKöszönettel: G. Anikó
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-07-29
Tisztelt Anikó!

A haszonélvezeti jog megszüntetéséhez a jogosult hozzájárulására is szükség van, így a jelenlegi helyzetben ezt a volt férje nélkül nem tudják megvalósítani.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Enikő kérdése2016-07-27
Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Megtekintettem egy ingatlant vételi szándékkal, mely tulajdoni lapja banki jelzálogjoggal, sok-sok végrehajtási joggal terhelt. A nekem bemutatott tulajdoni lapot újra lekérdeztem, melyen újabb terhek voltak bejegyezve. Az adásvételi szerződésben azon túl, hogy letéti számlát jelölök meg, melyről ezen terhek kiegyenlítődnek, milyen biztosítékot tudok még megnevezni, mely arról biztosít, hogy minden teherről be kell mutatnia friss fennálló tartozást és biztosítva vagyok, hogy újabb teher nem kerülhet bejegyzésre, egyéb rejtett tartozás nem derül ki. Szeretnék tisztán látni, hogy mennyi önerőt kell ehhez biztosítanom, illetve minden teher kiegyenlítődik zökkenőmentesen, hogy végül hitelt is igénybe tudjak venni. Továbbá, hogy elkerüljem, hogyha pl. a NAV tartozását átutaljuk, ne kerüljek olyan helyzetbe, hogy valami miatt meghiúsul a hitelfelvétel és adásvétel és még azt a pénzt sem kapom vissza, amit már pl. e hivatal felé kiegyenlítettem. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Enikő
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-07-29
Tisztelt Enikő!

Mivel az adásvétel lebonyolításához Önnek meg kell bíznia egy ügyvédet, így a biztosítékok kitalálása és megvalósítása nem az Ön feladata, hanem az ügyvéd kollégáé.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Tibor kérdése2016-07-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Lakástakarék+hitel segítségével szeretnék 4 lakásos udvarban önálló házrészt venni ami közös osztatlan tulajdonban van, megosztási szerződés nélkül.Hitelezhető, vagy mi a teendő ilyenkor? macerás herce-hurca?, és kb. mennyibe fog ez nekem kerülni?
Köszönöm válaszát.
Tibor
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-07-29
Tisztelt Tibor!

A vásárlás megvalósítható, de a finanszírozáshoz kérni fogja a pénzintézet az ún. használatmegosztási megállapodást,amit érdemes még az eladóval elkészíttetni, és csak annak birtokában megejteni a vásárlást.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Sándor kérdése2016-07-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Lehetőségem lenne igen kedvezőnek tűnő áron megvásárolni egy 180 négyzetméteres budai lakás 1/2 tulajdoni hányadát. Viszont a teljes lakást a másik 1/2 hányad tulajdonosa lakja. Esetleges vásárlás esetén lesz-e valaha lehetőségem a fél lakás fizikai használatára, ha a jelenlegi használó 1/2 tulajdonos ettől elzárkózik. Ha ebben nem tudunk megegyezni, kérhetem-e a lakás piaci áron való értékesítését?
Üdvözlettel: Sándor
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-07-29
Tisztelt Sándor!
Tulajdonosként jogosult lesz birtokba lépni és használni a fél ingatlant, de ha a másik fél ezt nem biztosítja, akkor vagy peres úton érheti el, vagy ún. többlethasználati díjra jogosult, ami szintén kikényszeríthető bírósági úton is.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Rozália kérdése2016-07-23
Tisztelt Dr. Baksa Erika ügyvédnő!

Az egy helyrajzi számon lévő telken 4 család lakik, mindenkinek földhivatal által kimért, megvásárolt saját tulajdonú a háza és a hozzá tartozó telek.

Az utcai részben lakók az utcáról, a másik 3 család a telek végében lévő közös kapubejárón jár be. A házrészeket kerítés választja el.
Én a 2. részben lakom. Az utcai résszel közös, a szomszéd által felállított kerítés alacsony és átlátszó. Nagyon zavar, hogy benéz az udvaromba ahányszor arra jár, illetve amikor felmegy a nyitott teraszára, aminek az oldala csak egy kb. 60-70 cm magas korlát, teteje nincs.

Az volna a kérdésem, hogy a saját udvaromba a szomszéd kerítése elé-mellé 2 méter magas nádszövetből árnyékolót - belátásgátlót - húzhatok-e?

Ezt úgy szeretném, hogy 25x25-ös zsalutéglából 3 oszlopot állítanék fel, amire a nádszövetet kifeszíteném. Az egész kb. 6 méter. A szomszéd nyitott teraszától (ami kb. 1 méter széles) kell-e elhagyni nagyobb távolságot? Milyen távolságra kell a két kerítésnek lennie egymástól? Van-e erre szabály?
A szomszéd ezért engem támadhat-e?
Esetleg az udvaromba azt csinálhatok amit én szeretnék?
Válaszukat előre is megköszönve: tisztelettel

Hamarosan válaszolunk kérdésére!


(c) 2002-2016 HyperWeb Informatikai Kft. - Minden jog fenntartva!