Ma: 1014 db ingatlan apróhirdetést talál weboldalunkon.

Vissza a főoldalra
Feladás
Módosítás / törlés
Regisztráció
Belépés
Fotóalbum
Keresés közvetítőkkel
Hírlevél
Ingatlanjogi fórum
Hirdetési árak
Médiaajánlat
E-mail
Á.SZ.F.




Új hozzászólás / kérdés

Judit kérdése2016-05-26
Tisztelt Iroda!

Pár hónapja egy válás során vállaltam és teljesítettem, hogy lányomnak ajándékozom tehermentes, 1/1-ben tulajdonomat képező ingatlanomat holtig tartó haszonélvezeti jogommal. Az ingatlan akkori és mostani értéke : 7.000.000Ft
Kérdéseim:
1- Amennyiben az előbb említett ingatlant közös akaratunknak megfelelően eladjuk, Én mint az ingatlan holtig tartó haszonélvezője milyen mértékben (talán százalékosan) részesülhetek a törvény szerint az eladási árból?
2- Az eladással kapcsolatos ügyintézés költségei (közös megállapodás hiányában) kinek a pénztárcáját terhelik?

Előre is köszönöm válaszukat,
Tisztelettel : Judit
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Anikó kérdése2016-05-26
Tisztelt Ügyvéd Úr,Ügyvéd Nő!
Szeretnék önöktől segítséget kérni!Egy önkörmányzati lakás bérlője vagyok és szeretném elindítani a lakás megvásárlását melyre bérlőként elővásárlási jogom van,de szeretném is majd tovább adni van e rá lehetőségem vagy várnom kell valameddig??Az eladási árból szeretném majd az önkormányzat fele kifizetni a teljes összeget. Válaszukat előre is köszönöm!!!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Ildikó kérdése2016-05-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném Öntől kikérni a véleményét.
Kertes házban élek. A szomszédok felől mindenhol drótháló választ el, ami engem nagyon zavar, mert állandóan kiváncsi szemek vesznek körül. Szeretném az egészet körben zártra átalakítani.
A jobb oldali részt akár el is bonthatom és mindenféle engedély nélkül megcsinálhatom?!?
A hátsó kerítéshez kell engedélyt kérnem a szomszédtól, vagy az èn oldalamon azt csinálok, amit én akarok?
Mi van akkor, ha a bal oldali szomszéd viszont nem járul hozzá, hogy az ő dróthálójához hozzányúljak? (Még raschel hálót sem engedett feltenni, h valamelyest privát szférát alakítsak ki...) Építhetek a telekhatárba, közvetlenül az ő kerítésük mellé egy saját kerítést? 1.9 méter magasról lenne szó. Milyen távolságot kell elhagynom az ő kerítésétől?
Beperelhetnek, ha esetlegesen árnyékolom ezzel a kertjüket?
Mire számíthatok, mire figyeljek oda, mik a jogaim?

Válaszát nagyon várom!

Maradok tisztelettel és köszönettel,
Ildikó
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

istván kérdése2016-05-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretném megkérdezem, hogy: milyen anyaggal, (földel/homokkal) tölthetem fel (1500m3! ) régen megkezdett (de félben maradt) építkezés miatt pincegarázs részére kiásott belvárosi telkemet úgy, hogy a környezetvédelmi törvényeknek megfeleljen?

A hatóság csak bonyolultan, szakmérnök igénybevételével válaszolna.

Válaszát megköszönöm!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Ildikó kérdése2016-05-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném Öntől kikérni a véleményét.
Kertes házban élek. A szomszédok felől mindenhol drótháló választ el, ami engem nagyon zavar, mert állandóan kiváncsi szemek vesznek körül. Szeretném az egészet körben zártra átalakítani.
A jobb oldali részt akár el is bonthatom és mindenféle engedély nélkül megcsinálhatom?!?
A hátsó kerítéshez kell engedélyt kérnem a szomszédtól, vagy az èn oldalamon azt csinálok, amit én akarok?
Mi van akkor, ha a bal oldali szomszéd viszont nem járul hozzá, hogy az ő dróthálójához hozzányúljak? (Még raschel hálót sem engedett feltenni, h valamelyest privát szférát alakítsak ki...) Építhetek a telekhatárba, közvetlenül az ő kerítésük mellé egy saját kerítést? 1.9 méter magasról lenne szó. Milyen távolságot kell elhagynom az ő kerítésétől?
Beperelhetnek, ha esetlegesen árnyékolom ezzel a kertjüket?
Mire számíthatok, mire figyeljek oda, mik a jogaim?

Válaszát nagyon várom!

Maradok tisztelettel és köszönettel,
Ildikó
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Mária kérdése2016-05-25
Tisztelt Ügyvéd úr!
Kérdésem a következő lenne, 2015 augusztusában eladtam egy zártkerti ingatlant ügyvédi közreműködéssel és földhivatali ügyintézéssel, erről számla is készült. 2016. februárjában kaptam egy levelet az Önkormányzattól, hogy a testületi ülés jóváhagyta az új tulajdonost erről értesítették az új tulajdonost. 2016.április-07- én kaptam egy levelet a Földhivataltól, hogy 2016.03.07 hatállyal Bírósági végrehajtó 2000000 ft erejéig végrehajtási jogot jegyeztetett be a tulajdoni lapra. A mellékelt tulajdoni lapon semmi említés nem szerepel az adásvételről és még mindig az én nevemen van az ingatlan.Kérdéseim a következők lennének. Miért nem szerepel a nyilvántartásban a közel hat hónapja kötött adásvétel?Az érvényes ügyvédnél kötött adásvétel után hogy terhelhetnek az eladóra végrehajtást? Ez esetben a leírtak alapján kit terhel a felelősség és mi a további teendő.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Péter kérdése2016-05-25
Tisztelt Tanácsadók!

Jogi tanácsot szeretnék kérni egy lakásbérleti üggyel kapcsolatban. Adódott egy olyan helyzet, hogy foglalót fizettem a tulajdonosnak a lakásbérletre, szerződéskötés nélkül. Szerződéstervezetet kaptam csak, valamint szóbeli megállapodás történt. Jelenleg a tulaj szeretne elállni a szerződéskötéstől. Vissza szeretné adni a foglalót, azt az összeget, amit átadtam a szóbeli megállapodás során.
Tudomásom szerint, ha a bérbeadó áll el a szerződéskötéstől, akkor a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni, ezt azonban nem szándékozik megtenni. Erre az összegre szükségem is lenne, ugyanis a jelenleg bérelt lakásból ki kell költöznöm és nem valószínű, hogy időben találok másik albérletet.
A foglalóról írásos átvételi elismervény készült ugyan, két tanú aláírásával, de ezen nem szerepel, hogy mit foglalóztam le vele. Ezt csak egy telefonbeszélgetéssel tudom igazolni.
A kérdésem az volna, hogy jogilag helytálló-e a foglalóként átadott összeg kétszeresére vonatkozó igény? Ha igen, akkor pedig mit lehet tenni jogérvényesítés céljából?
A választ előre is köszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Anna kérdése2016-05-24
Tisztel Ügyvéd Úr!
A segítségére lenne szükségem egy végrehajtási ügyben. El árvereztek egy garázst egy tartozás miatt, ahol én voltam a tulajdonos a szüleim (mindkettő) haszonélvező. Nem élünk együtt. A mai napon sor került a garázs birtokba adására. Ahol A bírósági végrehajtó közölte, hogy a végrehajtás megindulásával automatikusan törlődött a haszonélvezet, mondtam neki hogy az biztos nem igaz, mutasson egy tulajdoni lapot. Természetesen nem mutatott.
A birtokba adás megtörtént, ahol is a végrehajtó és az új tulajdonos írt alá. Ebből én nem kaptam erdeit, példányt, mondván hogy nem voltam hajlandó aláírni és majd kiküldik postán. Azt kellett volna aláírnom, hogy 30 napon belül ki kell hogy pakoljak a garázsból.
Nos, én úgy tudom, hogy abban az esetben, ha a haszonélvező (K) igényt tartanak a használatra, akkor nem kell elszállítani az ott lévő tárgyakat. Viszont, ami eléggé furcsa, a zárat lecserélték bár kaptam 1 kulcsot, de így már a tulajdonos szabadon bejárhat a garázsba. Ez így jogszerű?
Úgy gondolom egyébként, hogy nem. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben helye van-e a végrehajtási kifogás előterjesztésének , milyen indokkal és ki ellen, ha nehezményezem, hogy a tulajdonosnak kulcsa van a garázshoz .Illetve el szeretném kerülni a garázs kiürítését, melyre 30 napos határidőt kaptam.
Nyilván abban sem vagyok biztos, hogy ezt kell tenni, csak nem tudok más intézményről, ahová fordulni lehetne. Illetve még az a kérdésem, hogy a végrehajtási kifogás előterjesztésében jó tudom, hogy a járásbíróság az illetékes? Esetleg birtokvédelmet kell kérni a tulajdonos ellen?
Köszönöm a figyelmét!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Mihály kérdése2016-05-24
Tisztelt Tanácsadók!

Édesapám 2 hónapja úgy döntött, hogy szeretné átruházni rám a házból ráeső 2/4 részt amit viszont különböző a tulajdonlapon szereplő tartozások terhelnek. Azt szeretném megtudni hogy átruházhatja e a nevemre anélkül hogy a tartozás kifizetésre kerül.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Nóra kérdése2016-05-21
Szüleimmel közösen vásárolnánk kétgenerációs családi házat dunántúli megyeszékhelyen. Ehhez eladjuk az ő lakásukat, a mi lakásunkat és hitelt is veszünk fel. Az ingatlan vételára 40.000.000 forint, de ezt 50-50%ban vásároljuk meg. Így 20.000.000 forint kerül a férjem és az én nevemre. 2 kisgyermekünk van, szeretnénk igényelni a 2 gyermekes, használt lakásra felvehető összeget. A nevünkre kerülő forglami érték vagy az adásvételiben szereplő összeg számít?
Válaszát előre is köszönöm!
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-05-24
Tisztelt Nóra!

A felvehető összeg szempontjából az utóbbi számít, azonban közös tulajdonban álló házra nem igényelhető CSOK! Az vezethet eredményre, ha az eladók az eladást megelőzően kétlakásos társasházat csinálnak az ingatlanból, akkor az önök által vásárolandó, immár önálló ingatlanra lehet CSOK-ot felvenni. Mind a társasházzá alakítás, mind a vétel földhivatali átvezetést, ebből következően ügyvédi közreműködést igényel.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Anita kérdése2016-05-19
Jó Napot!

2009-ben apám után örököltünk ingatlant a testvéremmel 1/2-1/2 arányban.Akkor sajnos nem kértem vagyonmegosztást az ingatlanra.A házra azóta a bátyám nevére került közel 2 millió forintos terhelés.Van e lehetőségem arra hogy most kérjem a vagyonmegosztást vagy a terhelés miatt ez már nem lehetséges.A testvérem semmiben nem vesz részt.Nem fizet a rezsibe semmit s csak lelakja azt a részt ahol ő tartózkodik. Folyamatosan rendőrségi ügyei vannak amiknek a költsége folyamatosan terhelődik az ingatlanra.

Válaszát előre is köszönöm.

Anita
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-22
Tisztelt Anita!
Nem a megosztást, de a közös tulajdon megszüntetését kérheti, első lépésként a bátyjával kötendő megállapodás keretében, ennek sikertelensége esetén bírósági úton. A részletek kapcsán érdemes lenne konzultálnunk, amennyiben ezzel egyetért, az elérhetőségeinket alább találja.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Csicsi kérdése2016-05-19
Tisztelt Cím!
Köszönöm, hogy válaszoltak a ( 47783) az előzőleg feltett kérdésemre. Ha jól értelmeztem a választ, akkor az önkormányzat is hibázott, amikor a szomszéd által készített fotókat, az eljárás folyamán figyelembe vette.
A kérdésem az lenne, hogy milyen jogcímen léphetek a szomszéd és az önkormányzat ellen?
Köszönöm a választ.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-22
Tisztelt Csicsi!

Igen, hibázott az önkormányzat, és nemvagyoni kár - ún. sérelemdíj - iránti igénnyel léphet fel ellenük.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Brigitta kérdése2016-05-19
Tisztelt Tanácsadók!
A kérdésem egy társasházi lakásingatlanra vonatkozik.
4 lakásos társasházban van egy kétszintes+saját pince, garázs lakásom. A lakáshoz tartozik osztatlan közös kert is. A két szint a közös tulajdonú folyosóról nyílik bejárati ajtóval, az előszobából lehet feljutni a tetőtéri szintre és bejutni az emeletre. Az előszoba fallal és bejjárati ajtóval van kettéválasztva, tehát a két lakrész egymástól független bejárattal rendelkezik, az előszoba és a tetőtérbe vezető lépcső is a jelenlegi tulajdon része (gondolom az a leendő két tulajdonos között oszlik meg valahogyan) A két szint gépészetileg, fizikailag le van választva egymástól két külön lakásra, csak jogilag tartozik egy ingatlanba.
Ezt a jogi szétválasztást szeretnénk valahogyan megoldani, hogy az emeleti szintet a garázzsal, raktárunkkal együtt el tudjuk adni. A tetőtéri szintet megtartanánk. Sajnos a társasházi tulajdonostársak valamiért nem akarják engedélyezni a jogi szétválasztást.
Tudnának-e nekem tanácsot adni, hogy ilyen feltételek mellett el tudom-e adni valahogy az alsó szintet? Milyen megoldás létezik a problémára?
Előre is nagyon köszönöm!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-22
Tisztelt Brigitta!

A megvalósításhoz valóban szükséges a társasházi közgyűlés határozata, de azt már csak az alapító okirat és az szmsz alapján lehet megmondani, hogy milyen szavazati arány szükséges hozzá, feltehetően nem szükséges 100 %-os hozzájárulás. Tekintve, hogy az "ügylet" ügyvédi közreműködést is igényel, így érdemes a megfelelő ügyvéd kiválasztásával lehet folytatni.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Heni kérdése2016-05-19
Külföldi állampolgár testvérem Magyarországon aláírt (plusz két tanú aláírásával ellátott) meghatalmazása elegendő-e ingatlan eladásához ės a tulajdonbejegyzéshez a földhivatali eljárás során?
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2016-05-20
Tisztelt Kérdező!

Először is szeretném megköszönni, hogy irodánkat kereste fel problémájával.

Kérdésére azt tudom válaszolni, hogy nem elegendő a két tanú előtti aláírás, szükség van egy ügyvéd ellenjegyzésére is az érvényes meghatalmazáshoz.

Amennyiben bármilyen további kérdése merülne fel kérem forduljon hozzám bizalommal!

Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@racsaidr.hu

robert kérdése2016-05-18
Tisztelt Ügyvéd úr,- 30 évvel ezelőtt olyan telket vásároltam, mely felett még 2 telek volt, az átjárást nekem kellett biztosítani a szolgalmi úton, annak fejében, hogy a két átjáró szomszéd a füves utat rendszeresen karbantartja a használat fejében.

Tulajdonos váltás volt mindkét telken, azóta ez a szóbeli megállapodás ellenére sem működik, kénytelen vagyok én csinálni illetve pénzért csináltatni.

Mit tehetek? Arra hivatkoznak, hogy gyakorlatilag alig használják az üdülőtelküket.

Válaszát várva, köszönettel:

Robert
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-22
Tisztelt robert!

Feltehetően a szolgalmi jog alapítása lenne a megoldás, de részleteket a kérdés alapján nem tudok megválaszolni.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Krisztina kérdése2016-05-18
Tisztelt Ügvéd úr ! Két kérdésem lenne , az első : van egy telkem , aminek a helyrajzi számán öten vagyunk , szeretnék leválni , a földmérőt ha kihívom , akkor csak a település érintett önkormányzata tud kijelölni földmérőt , vagy én is megbízhatok -e valakit , és ha felmérték a területet mi a további menete az intézkedésnek ? A másik kérdésem : van -e olyan ügyvédi iroda akire rábíznám ezt a feladatot , és az elejétől a végéig megcsinálják nekem ! Köszönöm
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-22
Tisztelt Krisztina!

1. Ön is megbízhat földmérőt a földhivatal által elfogadott lista tagjaiból. 2. A mi irodánk pl. ilyen :)


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gusztáv kérdése2016-05-16
Tisztelt Ügyvéd Úr (és Munkatársai)!
Fiam ingatlanának jobb oldali szomszédja szeretne tömör kerítést felállítani a telekhatáron. Van-e lehetőség, hogy ezen határon a kerítésállítás és annak karbantartása kötelezettségét mindenkorra átvállalja, s ha igen:
- mi ennek a hivatalos eljárási útja,
- a kerítést melyik ingatlan területén kell felállítani?
Tájékoztatását (több hasznos előzővel együtt) előre is köszönöm!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-17
Tisztelt Gusztáv!
Az ingatlanok esetében - szembe állva azokkal - a jobb oldali kerítés létesítése és fenntartása az adott ingatlan tulajdonosának a feladata. Ha ettől el akarnak térni, akkor egy írásos megállapodás megkötését javaslom, két tanú előtt aláírva azt.
A kerítést a határvonalra kell építeni.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Margó kérdése2016-05-16
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Segítségüket szeretném kérni;Szüleink (már elhúnytak)révén örököltünk egy velencei nyaralót.Hárman vagyunk testvérek egyformán 1/3 részben vagyunk tulajdonosok.Én nagyon szeretném,ha eladnánk az ingatlant,de a másik két testvér ebbe,nem egyezik bele.Soha nem megyek és nem is fogok menni ebbe a nyaralóba,nem használom,csak az öcsém használja.Legutóbb ki is jelentette az öcsém,hamarosan nyugdíjba megy és végleg leköltözik oda.Igaz,a közüzemi díjakat,adót ő fizeti,igaz,ő is élvezi a nyaralót közel 40 éve.Míg a szülők éltek ,ők fizettek mindent,az állagmegóvást is ők finnanszírozták.
Kötelezhetem-e az eladásra,kifizetni ugyanis nem hajlandó,arra hívatkozva,hogy nincs pénze!
Úgy érzem kisemmizett vagyok,arról nem is beszélve,hogy szüleim budapesti lakását az öcsém fia örökölte,amit 7.4millióval már értékesítették.
Kizárhat-e mindenből az öcsém,mit tehetek?
Tisztelettel várom válaszát,Margó
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-05-17
Tisztelt Margó!

A közös tulajdon jóformán bármikor megszüntethető bírósági úton, azaz pert lehet indítani arra, hogy a bíróság vagy ossza meg az ingatlant, ha lehet (nem valószínű), vagy adja valamelyik tulajdonostárs kizárólagos tulajdonába (ha kizárólagosan bent lakik valamelyik tulajdonostárs, a magához váltásra is kötelezhető elvileg), vagy elrendelhető az ingatlan közös értékesítése akár árverés útján is (itt a perbeli ingatlanforgalmi szakértő által adott ár alá nem lehet menni). Megállapodás hiányában tehát pert kell indítania, amit bármikor megtehet. Az ilyen per viszont jellemzően lassú, bonyolult és költséges, azaz javaslom, hogy igyekezzenek megegyezni mégis. Ha perre kerül a sor, mindenképpen javaslom, hogy ügyvédi képviseletet vegyen igénybe.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

mária kérdése2016-05-16
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kettő évvel ezelőtt vásároltam a családi házamat 13,5m. Ft-ért. Most szeretném eladni és venni egy budapesti panellakást. Ha találnék partnert, a csere is érdekelne. Azt szeretném megtudni, milyen illetékek terhelnek, ha többért veszem a lakást, mint amennyiért eladom a házamat, ha kevesebbért veszem a lakást, illetve egy az egyben cserénél, vagy én fizetek rá a cserére, illetve a cserepartner fizet rá az én házamra. (különösen azért érdekel a dolog, mert nincs meg az ötéves itt lakásom)
Köszönöm válaszát.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-17
Tisztelt Mária!

Az ingatlanjog.hu oldalon talál illeték- és adókalkulátort is, ahol pontos számításokat is el tud végezni, de a főbb szabályok az alábbiak:

Adó: Amennyiben 13.5 mFt-nál magasabb áron adja el az ingatlant, úgy jövedelme keletkezik és 15 % ZSJA-t kell fizetnie, függetlenül attól, hogy mit csinál a befolyó pénzzel.

Illeték: A vásárlás nyomán 4 % illetéket kell fizetni, ahol viszont kedvezményre lesz jogosult, ha az eladás és a vétel egymáshoz képest egy éven belül történik meg, ez esetben csak a két ingatlan forgalmi értékeinek különbsége után kell megfizetni a 4 %-ot, és azt is csak akkor, ha a vásárolt lakás forgalmi értéke a magasabb.

Cserénél azonos szabályok érvényesülnek, mind az adó- mind az illeték kapcsán.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zoltán kérdése2016-05-15
Tisztelt Ügyvédnő/Ügyvéd Úr!

Testvéremmel közösen örököltünk egy ingatlant 1/2-1/2 -ed arányban. 2015. márciusában testvérem bírósági eljárást indított ellenem, kérve az osztatlan közös tulajdon megszüntetését. 2015. októberében sikerült magamhoz váltanom a testvérem tulajdoni hányadát. A földhivatalnál megtörtént az ingatlantulajdon átírása, és testvérem birtokba adta az ő tulajdon hányadát is. Testvérem a birtokba adást akként tette meg, hogy az ingatlanban maradt az akkor ott található összes ingóság, ennek most már több mind fél éve. Kérdésem a következő: a tulajdonjog 1/1 bejegyzése után, birtokba adás után testvérem kérheti az ingó vagyon megosztását?

Tisztelettel
Zoltán
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Zoltán!

Igen, azt a bíróság - a kérdés szerint - nem rendezte, így elvileg az még nyitott kérdés, akár bírósági per keretében is kezdeményezhető az igény érvényesítése.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Éva kérdése2016-05-15
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Lányom egy éve Szigetszentmiklóson megvásárolta egy kétlakásos ház egyik lakását (időközben a másik is elkelt, a lakó benne lakik).
A telken van egy harmadik különálló épület (ez jelenleg is az eredeti tulajdonos tulajdonában van, de nem lakott/lakik benne, az építtető is ő volt), amellyel kapcsolatban azt a tájékoztatást kapta, hogy a használatba vételi eljárás folyamatban van rá. Elfogadta, hogy az épület gyalog szolgalmi út köteles.
A ház összesen nettó 35 m2-es. A tulajdonos egy hónapja beköltöztetett a házba egy 6 tagú családot (két felnőttet, négy gyerekkel). Közölte, hogy a lakók meg fogják venni a házat (a hirdetést az interneten megtaláltuk).
Kiderült, hogy a különálló háznak vízórája és villanyórája van, de az a kétlakásos ház szennyvízemésztőjébe van bekötve (csatorna még nincs).
Lányomék ellenőrizni akarták a külön álló ház státuszát, ezért megkeresték az építésügyi hatóságot, ahol megtekinthették a határozatot, amely arról szólt, hogy az épület gazdasági épület, szabálytalanul lett létesítve, nincs és nem adható rá fennmaradási, illetve használatbavételi engedély (nem csak szabálytalan, hanem az adott telekre (916 m2) csak két lakóépületre adnak engedélyt. A határozat jogerős, a fellebbezés lehetősége nélkül.
A tulajdonos senkivel nem hajlandó tárgyalni és feltételezhető, hogy a beköltöztetett családnak fogalma sincs, hogy mit akar megvenni (állítólag hitel intézése folyamatban van).
Kérdéseim:
1. Mely hatóságnál kell a feljelentést megtenni a ház jogszerűtlen használatával kapcsolatban?
2. Mely hatóságtól kell kérni a lakók kilakoltatását?
3. A házból való elköltözéshez a hatóság szab-e határidőt és mennyit?
4. Fentiektől függetlenül lekapcsolható-e a szennyvízhálózatról az épület önkényesen (a szennyvízszippantás költségébe az új lakók nem szállnak be)?
Köszönettel
Éva
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Éva!

1. Építési hatóság az illetékes.
2. Azt a tulajdonos kérheti, bírósági úton. Önök nem.
3. ---
4. Nem.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Etelka kérdése2016-05-14
Budapest, XII. kerület Á. utcai, 100 éve családi házas beépítésű ingatlanról a XII. Jegyző 14 évvel ezelőtti Tájékoztatásában megállapította, hogy nem minősül építési teleknek, mert építési korlátozásra okot adó körülményként kezelte bejelentésemet, hogy az Á. utca nem közterület.
Az ingatlan, az Önkormányzat által kiadott Jogerős Építési Engedéllyel folytatott építkezés közben veszítette el építési telek minősítését és értékét.
A Jegyző az építkezés folytatására bíztatott ugyan, de az elkészült lakásra, korábbi ígérvénye ellenére nem adott Használatbavételi Engedélyt, így lakás biztosítást sem lehetett kötni. A ház 3 éve leégett. biztosítási kárenyhítés=0.
A Jegyző, a katasztrófa után, mert az utcát addigra sem tudta rendezni, nem engedélyezte új ház építését, a romokat kellett Jókarbantartási Eljárás keretében rendbehozni.
Okirati tény. hogy az Á. utcát az Önkormányzat jogelődje a Tanács építette szabálytalanul egy állami tulajdonú területre, de elmulasztották nyilvántartásba venni,
Fennáll-e az államigazgatás-közigazgatás hibás működése általi károkozás, illetve a tulajdonhoz fűződő alapvető jog sérelme, és a Jegyző általi birtokháborítás?
Etelka
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Etelka!
A férjével megbeszéltük, hogy szervezünk egy személyes találkozót, kérem, hogy hívjanak!



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Marianna kérdése2016-05-13
Tisztelt Ügyvédnő!
2016.03.16.án én lettem egy ingatlanárverés nyertese. 2016.03.23.án megjelentem a végrehajtónál egy előre egyeztetett időpontban. Fizetési haladékot kértem és kaptam is 2016.05.23.ig. A végrehajtóval előre egyeztetett időpontban 2016.05.11.én megjelentem az árverési jegyzőkönyv aláírása végett,mivel 2016.05.09.én átutaltam a vételár fennmaradó részét. 2016.05.11.én megírtuk az árverési jegyzőkönyvet melyben én és férjem fele-fele arányban lettünk "tulajdonosok"! A végrehajtó felhívta figyelmünket hogy a városi jegyző irodájában jelenjünk meg és kérjünk igazolást miszwrint ingatlant vásároltunk és kiürítési kérelmet terjesztettünk elő. 2016.05.12.én meg is restük a jegyző urat aki másnapra vagyis mára rendelt vissza. Az aljegyző azonban a végrehajtó irodába küldött mivel ott beszélni szerettek volna velünk. Mikor odaértünk sokkoltak az elhangzottak. Állítólag az árverést nem szabadott volna megtartani...a Vht 144 ; 1 b pontra hivatkozva....ilyen létezik? Az árverés lejárta után 2 hónappal? Miután Kátai kifizettük a teljes árat és aláírtuk a jwgyzőkönyvet is? Ha mi álltunk volna el a vásárlástól akkoe elbuktuk volna az előleget....ilyenkor ha " ők" állnak el tőle nem illet meg valami kártérítés? Bocsánat hogy hosszúra sikerült! Válaszát előre is köszönöm!
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-05-18
Tisztelt Cím!

Az Ön által leírtak alapján nem derül ki, mi is történt az ügyben. De az biztos, hogy az árverés ellen lehet végrehajtási kifogást előterjeszteni, és a bíróság akár magát az árverést is megsemmisítheti. Na de erről, hogy ilyen folyamatban van, a végrehajtónak tudnia kellene.

Az Önöknek mondott jogszabályhely az alábbi:
144. § (1) Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell
a) a feleknek,
b) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van,
c) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,
d) az ingatlanügyi hatóságnak.

Azaz elvileg nem lett szabályosan meghirdetve az árverés. Na de az a kérdés, hogy lett-e aztán beadva végrehajtási kifogás. Ami olyasmi, mint a fellebbezés, egyfajta jogorvoslati kérelem. Szerintem ezt érdeklődjék meg a végrehajtótól, illetve nem ártana utánanézni, hogy a földhivatal felé be lett-e adva a végrehajtó által az árverési jegyzőkönyv, hogy az Önök tulajdonjoga be legyen jegyezve. Emiatt menjenek el a végrehajtóhoz, illetve a földhivatalba. Nem az önkormányzat fogja felülbírálni a végrehajtó munkáját. Az igen furcsa, hogy szóban kaptak értesítést, mert az írásbeli intézkedés ellen (jegyzőkönyv) írásban lehet végrehajtási kifogást beadni. Ez nem szerződés, ettől nem lehet elállni. Kártérítéssel kapcsolatban a végrehajtó szabálytalan eljárása miatt élhetnek, ha a bíróság megsemmisítette az árverést.

Az nem fordulhat elő, hogy az írásbeli jegyzőkönyvvel dokumentált árverés szóbeli megbeszéléssel "nullázódik", pusztán azzal, hogy Önöknek visszautalják a pénzt. Emellett, ha szabálytalan volt az árverés, akkor lesz újabb árverés, és, ha Önök ismét árvereznek, a szabályosan meghirdetett árverésen, akkor mégiscsak meg tudják venni az ingatlant.

Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Anna kérdése2016-05-13
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem a következő lenne :
Életjáradéki szerződést kötnék ( egyösszegű megváltással )
Rét ( 2500 nm )besorolású külterületi ingatlanra.
Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben kifüggesztés nélkül átírható-e az ingatlan.
Várom mielőbbi válaszát
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Anna!
Kifüggesztésre nincs szükség, de az alábbi idézet köti az ügyletet: "Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld tulajdonjogának átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges."



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Tündi kérdése2016-05-12
Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő a helyzet:
Ingatlan vásárlás előtt állok, amit kb 30% önerőből és 70% banki hitelből szeretnék kifizetni.
Egy érdekes lehetőségre bukkantam, kifejteném:
Van egy kb 40 nm2-es ingatlan, ami a Civis Ház tulajdonában van, de a bérlőnek fel van ajánlva hogy megvásárolhatja.
A bérlő ezzel nem tud élni, hiszen nincs pénze hozzá, viszont árulja az ingatlant, amit oly módon szeretne kivitelzni, hogy az én pénzemből megveszi az ingatlant, amit aztán a nevemre irat. Mindezt ügyvéd előtt, előszerződéssel, hivatalosan.
Kérdésem az, hogy ez az út járható.e, nem ütközik.e valamilyen törvénysértésbe, illetve milyen biztosítékom lehet arra, hogy ez valóban így lesz?
Nyilván letétben nem lehet hagyni az ügyvédnél, mert azt utalnák tovább.
Ingatlanos elmondaása alapján ez bevett szokás, csak én bizalmatlan vagyok.
Mit javasol?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Tündi
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2016-05-23
Tisztelt Kérdező!

Először is szeretném megköszönni, hogy irodánkat kereste meg problémájával.

Kérdésére az alábbi általános tájékoztatást tudom adni.

Jogszabályi akadálya nincsen az Ön által leírtaknak, amennyiben megfelelően el vannak készítve a szükséges okiratok, úgy természetesen kivitelezhető az eljárás. Azonban mindenképpen szükséges lehet a Cívisház által megkötött szerződés pontos ismerete, ugyanis előfordulhat, hogy az ingatlan bérlő általi megvásárlását követően bizonyos ideig elidegenítési tilalom keletkezik az ingatlanon.

Amennyiben bármilyen további kérdése merülne fel kérem forduljon hozzám bizalommal.


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@racsaidr.hu

Ildikó kérdése2016-05-11
Tisztelt Ügyvédnő!

Szeretném Öntől kikérni a véleményét.
Kertes házban élek. A szomszédok felől mindenhol drótháló választ el, ami engem nagyon zavar, mert állandóan kiváncsi szemek vesznek körül. Szeretném az egészet körben zártra átalakítani, faerezetes trapézlemezre gondoltam.
A jobb oldali sáv az én tulajdonom, ugye? Ezt akár el is bonthatom és mindenféle engedély nélkül megcsinálhatom?!?
A hátsó kerítéshez kell engedélyt kérnem a szomszédtól, vagy az èn oldalamon azt csinálok, amit én akarok?
Mi van akkor, ha a bal oldali szomszéd viszont nem járul hozzá, hogy az ő dróthálójához hozzányúljak? Még raschel hálót sem engedett feltenni, h valamelyest privát szférát alakítsak ki... Építhetek a telekhatárba, közvetlenül az ő kerítésük mellé egy saját kerítést? Kb 1.8 méter magasról lenne szó, hogy ne tudjanak leskelődni.
Beperelhetnek, ha esetlegesen árnyékolom ezzel a kertjüket?
Mire számíthatok, mire figyeljek oda, mik a jogaim?

Válaszát nagyon várom!

Maradok tisztelettel és köszönettel,
Ildikó
Dr. Bartkuné Dr. Szekrényes Ida válasza2016-05-12
Tisztelt Ildikó!

A saját oldalán bármilyen kerítést építhet.
A többi oldalon, ahol a szomszédnak kellene, és nem engedi, építsen a saját telkén. Vagyis ne a jelenlegi kerítés helyén, hanem azt érintetlenül hagyva, hagyjon el annyi helyet, amit a helyi szabályok szerint kell. Ezzel az Ön telke egy kicsit kisebb lesz, de így teljesen szabályos.
Bármilyen kerítést építhet, ami járhat árnyékolással is.


Tisztelettel
Dr. Szekrényes Ida
4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14. II/10.
+36 42 310 745

szekrenyes.ida@gmail.com

Csicsi kérdése2016-05-11
Tisztelt Ügyvéd Úr / Asszony!
A szomszédunk folyamatosan fotókat készít az ingatlanunkról és a hozzánk járó barátainkról, ismerőseinkről. Néhány fotót , "bizonyítékként" beadott az önkormányzathoz. Kérdésem, hogy a jog szerint megteheti azt, hogy az ablakából fotókat készít rólunk, az ingatlanunkról? Köszönettel: Csicsi
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Csicsi!

Már a fénykép elkészítése is - engedély nélkül - jogsértő magatartás, amely ellen akár bírósági úton is fel lehet lépni.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Andrea kérdése2016-05-10
Tisztelt Ügyvéd Nő!
Egy építési telek ügyében fordulok Önhöz. 2006-ban vásároltuk. A megvásárláskor nem világosítottak fel arról, hogy belterületi üdülő övezetben lévő építési telek, amelyre csak üdülő házat lehet építeni, amelyre a jelenlegi jogszabályokban foglalt kedvezmények egyike sem vonatkozik (CSOK, kamattámogatott hitel, lakáskassza, 5%-os lakásépítési áfa). A telek egy tó közelében fekszik. A tó körül lévő telkek mind ilyen besorolásúak. A mi telkünk az övezet határt jelentő utcáról nyílik. A szembe szomszédai teljes értékű belterületi lakóházak. Szemmel láthatóan ez a lakóövezet része, a hagyományos értelemben vett víkend házak kb. 70 méterrel távolabb kezdődnek. Anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy építkezzünk. Szeretnénk eladni, de ezekkel a feltételekkel csak nagyon nyomott áron vennék meg. Mivel a település rendezési terv módosítása magas költséget jelentene a Önkormányzat számára, van-e más jogi megoldás arra, hogy a lakóövezethez csatolják, amihez valójában is tartozik? A telek tó felőli belső végénél, (ez kb. 50m-re van a tóhoz) földút vezet, aminek van helyrajzi száma, és közlekednek is rajta, még autóval is járható, tehát van rá mód, hogy az övezet határt erre áthelyezzék. Vagy a képviselő testület saját hatáskörben eldöntheti méltányossági alapon, hogy nem változtatják meg az övezet határt csak ezt a részt(3 db egymás mellett lévő telket érint) nyilvánítják lakóövezetté, mivel az utóbbi évek építkezéseinek köszönhetően a lakóövezet részévé vált, vagy a legapróbb változtatáshoz is a rendezési terv módosítása szükséges?
Köszönöm válaszát!
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-05-12
Tisztelt Cím!

A lényegi szabályok a következők 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján, mely az országos településrendezési és építési követelményekről szól. A jogszabályt a www.njt.hu oldalon megtekintheti. Ez alapján alkotja meg a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) minden település, hiszen a helyi sajátosságokat helyben lehet értékelni.


Üdülőházas terület
22. § (1) Az üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(2) Az üdülőházas területen állattartó épület - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.
Hétvégi házas terület
23. § (1) A hétvégi házas területen elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.
(2) A hétvégi házas területen a helyi építési szabályzatban elő lehet írni, hogy az üdülőegységeket csak csoportos formában lehet elhelyezni.
(3) A helyi építési szabályzatban megengedhető olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezése.
(4) A hétvégi házas területen közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.
(5)
Különleges terület
24. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. A különleges területek célját és fajtáját a településszerkezeti tervben, a beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban minden esetben meg kell határozni.
(2) Különleges terület
a) a nagy bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület,
b) a nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület,
c) a vásár, kiállítás és kongresszus területe,
d) az oktatási központok területe,
e) az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,
f) a nagykiterjedésű sportolási célú terület,
g) a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
h) az állat- és növénykert területe,
i) a nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,
j) a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület,
k) a hulladékkezelő, -lerakó területe,
l) a közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület, ha az nem a közlekedési területen belül kerül elhelyezésre, valamint a repülőtér területe,
m) a temető területe,
n) a mezőgazdasági üzemi terület,
o) az egyéb, a 10-23. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület.
(3) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az új ideiglenes befogadó állomások építésére irányuló beruházások számára kijelölt telkek különleges beépítésre szánt területfelhasználási egységnek tekintendők.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott telkek beépítési feltételeinek meghatározásánál e kormányrendelet előírásaitól el lehet térni, a beépítés nagysága szükség esetén 100% is lehet.



További szabályozást a 1997. évi LXXVIII. törvény
ad, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szól.

2.§ 11. Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési (fővárosban a kerületi) önkormányzati rendelet, a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat.

A helyi építési szabályzat
13. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania.
(2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek
a) megengedett legnagyobb beépítettségét,
b) megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát,
c) szabályozási vonalát és
d) beépítési módját vagy építési helyét
kell figyelembe venni.
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)

Így, csak a HÉSZ módosítása útján tudja Ön növelni az ingatlan eladási pozícióját. 2006-ban egyébként nyilván nem tudta senki, hogy 2015. decemberében milyen lakástámogatási kormányzati döntések fognak születni.

Az önkormányzat felé kell jelezni, hogy ezt tárgyalják meg napirendi pontként közgyűlésen, és módosítsák a terület besorolását. Ilyesmi egyébként normális, hiszen ha a város terjeszkedik, akkor a külterületi, zártkeri részek, időről időre belterületbe kerülnek.



Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Anna kérdése2016-05-10
Tisztelt Iroda,

Érdeklődnék, hogy édesanyámnak van egy 45/100 arányú osztatlan közös tulajdonú lakása. Az eredeti nagy lakás két lakássá lett kialakítva, gyakorlatilag csak a bejárat és a folyosó közös. A lakásokhoz külön van a közmű is bekötve, külön órákkal. Sajnos a másik tulajdonos nem fizette a közműveket, ezért már a tulajdoni lapon számos bejegyzés került. Illetve az ELMŰ leszerelte az órát, azóta a folyosóról hosszabbítón keresztül szerzi az áramot, amit mi fizetünk. Kérdésem, hogy amennyiben eladnánk a lakást, a közművek által bejegyzett összeget behajthatják rajtunk? Illetve, az áram "lopás" hogy lehet kezelni?
Válaszukat előre is köszönöm!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Anna!

A terhek - ha jól értem a kérdést - csak a tulajdonostárs részét terhelik, Önökre azok nem jelentenek kötelezettséget. Az áram lopása viszont bűncselekményt valósít meg, ezt feltehetően érdemes lenne bejelenteni.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ildikó kérdése2016-05-09
Üdvözlöm Önöket, és kérem segítségüket!
Férjemmel 25 éve vagyunk házasok.Nekem van egy 44 év szüleimtől kapott házam, neki pedig egy lakása. A házban lakunk, a lakását pedig bérbeadjuk. 2-2 gyerekünk van. Kérdésem az lenne, hogy ha eladnám a házam, és vennék egy másikat, maradhat-e az is a különvagyonom.Nincs gond köztünk, de nem szeretném, ha majd örökléskor a gyerekeimnek osztozkodnia kelljen férjem gyerekeivel. Megoldás lehet-e pl. hogy közjegyző előtt nyilatkoznánk, hogy mindketten különvagyonként rendelkezünk saját ingatlanunkkal
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Ildikó!

Az örökölt ingatlan az ön különvagyona, ahogyan az eladása nyomán helyébe lépő pénz vagy újabb ingatlan is.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Imre kérdése2016-05-09
Tisztelt Ügyvédnő, Ügyvédúr!

Szívességi lakáshasználati szerződéssel kapcsolatban fordulok Önökhöz.
Mint befogadónak (tulajdonos). 07.01. nappal lejár a Befogadottak és köztem létrejött szerződés. Jelenleg úgy néz ki, hogy nem tudják kiürítési kötelezettségűket vállalva elhagyni határidőre az ingatlant. A szerződést Közjegyző készítette és végrehajtási záradékkal van ellátva. Kérdésem az lenne, hogy körülbelül mennyi idő, míg birtokba vehetem a lakásomat. Mi a tényleges menete egy kiürítési procedúrának?
Kötbér is lett meghatározva napi lebontásban. Elmondásuk szerint nem fognak fizetni. Honnan tudják lefogni a kötbér összegét? Fizetésből, számlájukon tartott pénzből, esetleg ráterhelik a most épülő házukra?
Válaszukat köszönöm!

Üdvözlettel:
Imre
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Imre!

A vh. eljárás néhány hónapot vehet igénybe, a pénzügyi követeléseket pedig az egyéb vagyontárgyukra vagy jövedelmükre lehet végrehajtani.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gemini kérdése2016-05-09
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az ügyben szeretnék érdeklődni, hogy a lakhatási engedélyt egy családi ház elkészülte után hány hónappal vagy évvel szükséges megszerezni? Kaphatok -e birságot, ha még nincs meg az engedély? Előfordulhat -e egy hatósági ellenőrzés? A teleket kb 2 éve vásároltam, a családi házban pedig tavaly ősz óta lakok.
Köszönettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Gemini!

Nem késett le semmiről, kérje az engedélyt, egyelőre szankció nélkül megteheti.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gábor kérdése2016-05-07
Üdvözlöm,
Egy családi házon 30%-os haszonélvezeti jogom van.Szeretném tudni,hogy ez mire jogosít engem,és hogyan határozható meg ,és az ingatlan mely része képezi a 30%-ot?
A fennmaradó 70% egy másik személy haszonélvezeti jogával terhelt.
A házat két személy lakja,tulajdonosként,szintén 30-70%-os arányú tulajdonjoggal bírnak.Várom válaszát,
Gábor
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Gábor!

A jog tartalmáról az alábbi tájékoztatást olvassa el: http://www.ingatlanjog.hu/index.php?adv=&tema=14&action=7#jump14

A kérdése alapján azt tudom mondani, hogy a tulajdonosok jelenleg nem használhatják az ingatlant, pontosabban azt csak a haszonélvezők engedélye alapján tehetnék meg.

A haszonélvezeti jog értékét az alábbi kalkulátorral számolhatja ki: http://www.ingatlanjog.hu/vej.php


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Károly kérdése2016-05-06
Tisztelt Ügyvéd Úr !

Érdeklődnék társasház alapítás ügyben.

Ikerház egyik lakásának tulajdonosa vagyok. 2 lakásból álló ikerházunkat át szeretnénk alakítani társasházzá a másik tulajdonossal.

Az én 1/2 tulajdoni hányadomon van jelzálogjog.

Szükséges -e a társasház alapítás földhivatali bejegyzéséhez a jelzálogjogosult hozzájárulása a jelzálognak az én albetétemre való rájegyzéséhez vagy sem ?

KÉr -e a földhivatal a jelzálog- jogosulttól hozzájárulást, vagy egyszerűen - ha kérjük a földhivatalt, hogy az én tulajdonomba kerülő lakásra jegyezze rá a jelzálogjogot-, akkor ezt a földhivatal minden további nélkül megteszi ?

Előre is köszönettel: Szabó K.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Károly!
Igen, szükséges a jogosult hozzájárulása, ami formaságnak tűnik, és tapasztalataim szerint a hasonló ügyekben meg is adják ezt az engedélyt.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Orsolya kérdése2016-05-06
Üdvözlöm!
Édesapám halála után megörököltem a szülői házat(édesanyám haszonélvező,de hozzánk költözik az eladás után).2014-ben halt meg apukám és most adnánk el,de a ház árából egy másik házat,lakást vennénk.Az öröklési érték 5 millió Ft volt,én 8 millióért tudnám eladni.
A kérdésem az lenne,ha egyből beforgatom a pénzt egy másik ingatlanba,akkor is kell adózni és illetékezni az eladás után?
Válaszukat előre is köszönöm!
dr.Kocsis Rita ügyvéd válasza2016-05-26
Tisztelt Orsolya!
igen



Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
drkocsisrita@forcekft.hu

Zsolt kérdése2016-05-05
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Telek szomszédunknak átjárási szolgalmi jogot biztosítunk.
Előzetes kérés vagy tájékoztatás nélkül átvezette a vizet és az áramot a mi telkünkön keresztül a sajátjára, annak ellenére, hogy az ő telke a másik oldalán közútról is megközelíthető. (az átjárási szolgalmi jog még korábban került bejegyzésre). A cselekménye óta nem telt el fél év sem.

Szóbeli megkeresésünkre arrogánsan, elutasítóan reagált.

Milyen jogorvoslati lehetőségünk van? Melyik hatósághoz fordulhatunk a problémával? Kérhetjük-e az eredeti helyzet visszaállítását, akár bontással is?

Válaszukat előre is köszönöm.
ZS
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Zsolt!

A szolgalmi jog megszüntetése érdekében bírósági pert kezdeményezhetnek, ha a közműveket más módon is elérheti.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Anett kérdése2016-05-04
A szomszéd telken 40cm-es feltöltés történt tavaly nyáron és azóta a garázsunk fala salétromosodik. A szomszéd a házunk lábazatát is eltöltötte majd' 30cm-rel. Sajnos az utcában a csatornázás nem megoldott, és mivel az utca keskeny, így nem is lehet megoldani, így a vízelvezetést sem. ázunk 5 éve áll, a feltöltés előtt nem volt semmilyen problémánk. Próbáltam a szomszéddal beszélni, de sajnos nem hajlandó elismerni, hogy a víz az én telkemre folyik, és ezért nekem károm van és semmilyen magatartást nem mutat, hogy megszüntesse a problémát. Nagyon el vagyok keseredve. Válaszát előre is köszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Sándor kérdése2016-05-04
Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!

A lakás szövetkezet megtilthatja e panel lakásnál átadó ablak vágását a konyha és a szoba közti falban? A statikus a falat bonthatónak ítélte a falat úgy is, hogy 10cm vastag teher hordozó fal az általa meg adott technologiával és eljárással a szerkezet és statikai rendszer nem károsodik a 9.emeleten a ház 10 emeletes. Egy ház tömbbel odébb a 8.szinten hasonló lakásnál vágtak ki igy falat de az nem ennek a lakás szövetkezetnek a tagja. Valamint megtilthatja e kluma felszerelését vagy előírhatja e klimatechnológiának ellent mondó bekötési mód kivitelezését. Jó magam nem vagyok szövetkezeti tag a lakással csak a lakás a lakás zövetkezeti tömbben van.
A szövetkez kijelentette, hogy vesznek fel tagot és a tagoknak kevesebb a közös költség, mivel a házra szerelt mobil telefon átjátszó bérletét ők hasznosítják. Kizárhatnak e panelházban ennek részesedéséből, vagy bármály bérleményből bejővő haszonból? Valamint köteles vagyok e eltűrni a szövetkezet egyoldalú eljárását. Valamint a fent említett mobil átjátszó elviselését. Úgy is, hogy vásárláskor eről az eladó nem tájékoztatott.
Köszönöm szépen a tájékoztatást.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Sándor!

Véleményem szerint - bár a szövetkezet alapszabályát ismerni kellene - a szöv. hozzájárulására szükség van a tervezett változtatások végrehajtásához.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ágnes kérdése2016-05-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2005-ben vásároltunk egy tanyát. Az előző tulajdonos és az akkori szomszéd megegyeztek és elindították a telekhatár kiegyenesítését célzó eljárást. A vázrajzok elkészültek, de a Földhivatalnál nem kerültek átvezetésre. Mi az elkészült vázrajzok alapján vettük meg a tanyát abban a hiszemben, hogy a területek cseréje hivatalosan is megtörtént. A mostani szomszéd azonban jelezte, hogy az ingatlan nyilvántartásban a régi állapot szerepel és ő nem ragaszkodna a változásokhoz (magyarán szólva jobban szeretné az eredeti felállást, ami nekünk igen kellemetlen lenne, így meg se vettük volna a tanyát...) Az lenne a kérdésem, hogy mit lehet tenni ilyen esetben? Megkerestük az ügyet egykor intéző földmérő irodát, de a vázrajzok, stb. rég lejártak.
Előre is köszönöm szíves válaszát!
Üdvözlettel:
Ágnes
dr.Kollár Andor ügyvéd válasza2016-05-08
Tisztelt Ágnes!

Jelen pillanatban a telekhatárok megváltoztatásához a szomszéd hozzájárulására is szükség van. Nem derül ki a leveléből, hogy hogy lehettek abban a hiszemben, hogy átvezetésre kerültek a változások. Erről tájékoztatta Önöket az eladó? A földhivatalban nem néztek utána a szerződéskötést megelőzően? Annak megállapításához tehát, hogy az eladójával (esetleg mással) szemben lehet-e bármilyen igénye az okiratok tartalmát is ismerni kellene, a honlap keretein belül erre viszont nincs lehetőség.

Tisztelettel
dr.Kollár Andor ügyvéd
6720 Szeged, Deák F. u. 2. mfsz. 7.
+36 70 250-5403
http://www.kollarandor.hu
iroda@kollarandor.hu

László kérdése2016-05-04
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
Édesapám ajándékozási szerződéssel az ingtlanát rám íratta. Édesanyám meghalt, így 50 % haszonélvezet és 50 % özvegyi joga van az ingatlanon, melyet nem lakik. Az anyukám halála okán a 2 testvérem is örököse az ingatlan2/12-2/12 részének. Sajnos a nővérem is meghalt, így az ő két gyermeke a tulajdonos 2/12-ed részben. A másik testvérem, aki sajnos iszik és nem dolgozik a gyerekeinek adta a rá eső 2/12-ed részét úgy, hogy erre haszonélvezet lett bejegyezve, holtig tartó.
Jelenleg ott tartunk, hogy egyetlen tulajdonos sem lakik az ingatlanban, mert a testvérem randalírozása miatt ez képtelenség. Ő az egész házat birtokba vette, semmit nem fizet. A gyermekemmel járunk oda füvet vágni, havat lapátolni, stb, hogy a büntetést elkerüljük. Mindent eladott már, ellopja az értékeinket is. Az a kérdésem, hogy mit lehet tenni? Van-e bármilyen jogi útja annak, hogy az ingatlan teljes lepusztulását megakadályozzuk, értékesíthetjük-e?.
A 2/12-ed HASZONÉLVEZET feljogosítja-e arra, hogy birtokolja és tönkretegye a teljes ingatlant?
Tisztelettel várom segítő válaszukat!
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2016-05-23
Tisztelt Kérdező!

Először is szeretném megköszönni, hogy irodánkat kereste meg problémájával.

Kérdésére az alábbi általános tájékoztatást tudom adni.

Értelemszerűen nem jogosítja fel a teljes ingatlan birtoklására a 2/12-ed tulajdoni hányadon lévő haszonélvezeti jog a testvérét. Az Ön által leírtak alapján a közös tulajdon megszüntetése lehet a megoldás a problémára. A megszüntetés több módon történhet, jelen esetben mivel több tulajdonostárs is van, talán a közös értékesítés lehet a legegyszerűbb, azonban amennyiben a jelenleg az ingatlan birtokában lévő testvér magához kívánja váltani a teljes ingatlant, úgy arra is lehetőséget kínál a jogszabály.

Mivel a leírása alapján eléggé elmérgesedett a viszony a tulajdonostársak között, így a megoldás megítélésem szerint a közös tulajdon bíróság általi megszüntetése lehet, ezzel elkerülve a további értékcsökkenését az ingatlannak.

Amennyiben bármilyen további kérdése merülne fel kérem forduljon hozzám bizalommal.


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@racsaidr.hu

Horváth Attila kérdése2016-05-04
Tisztelt Ügyvédúr!

Társasházban van-e lehetőség a közös tulajdon átruházására,i.. eladására-szomszéd részére szeretném az udvart átadni.

Köszönettel Horváth Attila
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

roli kérdése2016-05-04
Tisztelt Ügyvédnő!

Több mint fél éve vásároltam egy lakást tulajdonjog fenntartással,viszont ezidáig nem kaptam a NAV-tól iletékről szóló felszólítást.Vagy az illeték csak a tényleges tulajdonossá váláskor válik kötelezővé?

Köszönöm megtisztelő válaszát!

Kovács Roland
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-05-05
Tisztelt Cím!

A jogszabály és a földhivatali osztály gyakorlata eltérő. Már a tulajdonjog-fenntartásos szerződéssel megnyílna az illetéktörvény szerint a fizetési kötelezettség, na de a földhivatali ügyintéző nem küldi a NAV-nak a NAV adatlapot, ezért Ön nem kap illetékről szóló fizetési felhívást.



Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Roli kérdése2016-05-04
Tisztelt dr.Koczka Judit Ügyvédnő!

Öt lakásos társasházban lakom,(helyi védettségű ingatlan)ahol jelenleg kettő lakás van az én tulajdonomban,a többi (nagyobbrészt) önkormányzati lakások.Olyan kérdésem lenne,hogy milyen előnyökhöz,ill. hátrányokhoz juthatok azáltal,hogy pl. megvásárolok még egy lakást,ezáltal többségi tulajdont szerzek a társasházban- az önkormányzattal szemben.Gondolok itt pl.a társasház felújításakor jelentkező költségekre-ami jelentős lenne mivel az önkormányzati rész totálisan életveszélyes állapotban van,ill.a felelősségre ami tulajdonosként jár-pl. a homlokzati díszek leszakadásakor keletkező személyi sérülésekre.Milyen előnyeim lehetnek azáltal,hogy jelenleg az önkormányzatnak nagyobb tulajdonrésze van-felújítás szempontjából-helyi védettségű ingatlanról van szó-pl.pályázatok elnyerése,vagy pl.hogy a felújítási költségeket nagyobbrészt az önkormányzat állja,jogilag kötelezhető e az önkormányzat a felújításra?
Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!

Kövács Rolano
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-05-05
Tisztelt Cím!

Kevés lakásból áll a társasház, ezért közgyűlés, egyéb belső szabályok feltételezem, nincsenek. Ezért a sima közös tulajdon szabályai vannak, és Önnek annyi előnye lesz, hogy a szavazattöbbséget igénylő kérdésekben meglesz a szavazattöbbsége. A Ptk. az alábbiakat tartalmazza:

5:78. § [Határozathozatal]
(1) A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.

Állagmegóvást bárki végezhet, többségi döntés nélkül:

5:76. § [A közös tulajdon állagának megóvása]
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

Tehát:
A felújítási költségeket tulajdoni hányad arányában kell állni, mindenképp.
Ha Ön szerint állagmegóvás szükséges, Ön a munkát elvégezheti, és utólag kérheti a tulajdonostárstól a költségek arányos részét, már most is.
Pályázatokban nem tud önállóan eljárni, csak a tulajdonostárssal együtt.

Jogilag nem kell kötelezni az önkormányzatot a felújításra, hanem Ön elvégeztetheti és utólag követelheti az önkormányzattól a költségeket.


Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Zoltán kérdése2016-05-04
Tisztelt Asszonyom!

Egy társasházban lévő üzletben többen vagyunk osztatlan közös
tulajdonban, Alapító okiratban így van nyilvántartva. Felosztottuk és így használjuk. Szeretnénk önálló helyrajzi számot kapni. Kell-e Alapító okiratot módosítani?

Köszönettel:

Zoltán
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-05-05
Tisztelt Cím!

Igen, hogy ha a most egy helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlant meg szeretnék osztani, akkor az egész társasági alapító okiratot is módosítani kell. De, szerencsére nem kell majd módosítani a többi ingatlan adatait, mert a többiek, az Önök megosztásában nem érintett ingatlanok adatai nem változnak (tulajdoni hányad, terület, stb.).




Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

M kérdése2016-05-02
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy édesanyám ápolása szinte teljes mértékben rám hárul. Vajon, ha ezt úgy tudom megoldani, hogy odaköltözöm akkor a lakás testvéremet illető része kiváltható-e az ápolással. Sajnos pont az ápolás miatt romlott meg a viszonyunk, és egyenlőre nem látok más megoldást az ápolásra, mint, hogy ott legyek vele. Testvérem ezt nem igazán akarja....
Milyen iratok kellenek hozzá -ez is érdekelne.
Várom válaszát köszönettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-03
Tisztelt M!
Az ingatlan jogi helyzetének ismeretében tudok pontos javaslatot tenni a kérdése kapcsán.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Anna kérdése2016-05-02
Tisztelt Stein Barnabás Ügyvéd Úr!

Köszönöm a 47763 számú kérdésre adott válaszát.
1.,Engedje meg, hogy összefoglaljam, hogy jól értem-e? Akkor ha jól értem, mivel nem telt el az 5 év, és szeretnék másik lakást venni, ha eladom a mostani lakásom, akkor akár kétféle adót is kellene fizetnem?

2.,Tehát ha van egy lakásom, amit még csak 3 éve mondjuk 5 millió Ft-ért vettem(tehát nem telt el 5 év),és van rajta 2 millió Ft hitel.És el tudnám adni mondjuk 7 millió Ft-ért, akkor először adóznom kellene az akkori és a mostani vételár különbözete után, azaz 7-5 millió=2 millió Ft után?

3., És ha vennék az eladás után egy másik lakást, ha az olcsóbb vagy ugyanannyiba kerül, pl 7 millió Ft-ba, akkor nem kell vagyonszerzési adót fizetnem?
Ha viszont drágább, azaz pl 8 millióba kerülne (akár ha hitellel együtt tudnám a 8 milliót kifizetni, pl Lakástakarékkal), akkor a 7 és 8 millió közti összeg után vagyonszerzési adót kell fizetnem?

Előre is köszönettel:
Anna
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-05-03
Tisztelt Anna!

Igen, jól érti.

Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Anna kérdése2016-05-01
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Ha 3 éve vettem egy lakást (tehát nem telt el 5 év), van rajta több millió Ft hitel, és ha el szeretném adni, melyik összeg után kell adózni? A teljes eladási ár után, vagy a teljes árból kivonom a hitel összegét, és abból (hiszen a hitelt azonnal levonja a bank a vételárból)?

Ha eladom a lakást, abból nekem másik ingatlant kell vennem. Korábban volt olyan, hogy ha ingatlaneladás után maximum 1 éven belül(vagy fél éven belül, már nem tudom, melyik volt a határidő fél vagy egy év) az ember másik ingatlant vesz, akkor abba beleteheti az eladott ingatlan árát, és nem kell az eladott lakás után adózni. Ilyen van még? Azaz ha eladnám a lakásom, és másikat vennék valahány hónapon belül (hány hónapon belül?), akkor beszámíttathatom-e az eladott lakás árát abba, amit majd veszek? Kérem válaszoljanak, mert ezen múlik, hogy el tudom-e adni a lakásom. Mert ha megszűnt ez a beszámítási lehetőség, akkor nem tudom eladni a lakásom, hiszen nem maradna pénz másikat venni, ha az eladott lakás árából a hitel kifizetése mellett még több száz ezer adót is kell fizetni.

Köszönöm
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-05-02
Tisztelt Anna!

Az adó alapja a jövedelem, ami a vételár és az eladási ár különbözete. Ez csökken az ötödik (hatodik) adóévre nullára. Ezzel az ingatlan megszerzésére fordított költségek illetve az esetleges értéknövelő beruházások fordíthatók szembe, a hitel összege nem.

Az adózás szempontjából már csak nagyon korlátozottan érvényesül a fenti kedvezmény (pl. idősek otthonában való elhelyezés vásárlására), viszont az új ingatlan megszerzésére fordítandó illetéket csak a megszerzett ingatlanra javára mutatkozó pozitív különbözet után kell megfizetni, feltéve, ha lakóingatlanokról van szó.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Tamás kérdése2016-04-29
Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Bp. 3.ker-ben lévő belterületi telkemen 10 éven túl műhely funkcióval építési engedély nélkül toldalék épületet építettem, a meglévő építési engedéllyel épült házam mellé. Ezzel a megengedett összes beépíthetőséget meghaladtam, a telek túlépített lett. Kérdésem, h tudom-e legalizálni az ingatlan részt (fennmaradási, használatba vételi eng), esetlegesen tudom-e külön albetétesíteni? Amennyiben igen, mi lenne a menetrendje?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Tamás!
A 10 évre tekintettel a fennmaradási engedély is járható út, ill. ezt követően sor kerülhet a Th-alapításra is.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zsu kérdése2016-04-28
Tisztelt Ügyvéd úr!

Le vonhatom-e a vállalkozó késedelme miatt keletkezett kötbért a még ki nem fizetett vételárból, akkor, ha ő nem ismeri el a késedelmet, vagy muszáj kifizetnem a teljes összeget, és mehetek a bíróságra?

Üdv:
Zsu
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Zsu!

A szerződés ismeretében tudok pontos választ adni, de feltehetően a második megoldás lesz járható.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ildi kérdése2016-04-28
Tisztelt Ügyvéd úr!

Új építésű lakást vásároltunk, amely még nem került átadásra, illetve a vételár utolsó részlete még nem került kifizetésre. A szerződés szövege szerint a vállalkozói díj utolsó részlete X Ft, amely összeg tartalmazza az ÁFÁ-t is. Kérdésem, hogy az ÁFA kulcs 2016. január 1-jétől érvényes változása miatt (27% helyett 5%) automatikusan csökkenthető a vételár az ÁFA különbözettel vagy a szerződésben konkrétan szereplő összeget kell kifizetnünk?

Válaszát előre is köszönöm!
Ildikó
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Ildi!
A szerződéses összeg az irányadó, erre vonatkozóan született egy NAv-iránymutatás is.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Andrea kérdése2016-04-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy építési telek ügyében fordulok Önhöz. Kistokajban található. 2006-ban vásároltuk. A megvásárláskor nem világosítottak fel arról, hogy belterületi üdülő övezetben lévő építési telek, amelyre csak üdülő házat lehet építeni, amelyre a jelenlegi jogszabályokban foglalt kedvezmények egyike sem vonatkozik (CSOK, kamattámogatott hitel, lakáskassza, 5%-os lakásépítési áfa). A telek a Kistokaji-tó közelében fekszik. A tó körül lévő telkek mind ilyen besorolásúak. A mi telkünk az övezet határt jelentő utcáról nyílik. A szembe szomszédai teljes értékű belterületi lakóházak. Szemmel láthatóan ez a lakóövezet része, a hagyományos értelemben vett víkend házak kb. 70 méterrel távolabb kezdődnek. Anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy építkezzünk. Szeretnénk eladni, de ezekkel a feltételekkel csak nagyon nyomott áron vennék meg. Mivel a település rendezési terv módosítása magas költséget jelentene a Önkormányzat számára, van-e más jogi megoldás arra, hogy a lakóövezethez csatolják, amihez valójában is tartozik? A telek tó felőli belső végénél, (ez kb. 50m-re van a tóhoz) földút vezet, aminek van helyrajzi száma, és közlekednek is rajta, még autóval is járható, tehát van rá mód, hogy az övezet határt erre áthelyezzék. Vagy a képviselő testület saját hatáskörben eldöntheti méltányossági alapon, hogy nem változtatják meg az övezet határt csak ezt a részt(3 db egymás mellett lévő telket érint) nyilvánítják lakóövezetté, mivel az utóbbi évek építkezéseinek köszönhetően a lakóövezet részévé vált, vagy a legapróbb változtatáshoz is a rendezési terv módosítása szükséges?
Köszönöm válaszát!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Andrea kérdése2016-04-27
Tisztelt Ügyvéd úr!

Családi házat szeretnénk eladni. Már megvan a vevő, napokban kötjük a szerződést. CSOK-ot szeretne igénybe venni. Vevőnek is van vevője, ők már megkötötték a szerződést.
Június végével szeretnének beköltözni, ez azt jelenti, hogy a felújítást június elején el szeretnék el kezdeni. A végleges kifizetés majd csak június 30 körül történik meg a beköltözés előtt.
Kérték, hogy június elején kapják meg a birtokba kerülést, amelyet elutasítottunk. Még a vételár fele se lesz addigra kifizetve.
Kérdésem: Külön megállapodásba leírhatjuk, hogy a felújítást elkezdhetik? Ha elkezdik és közben az Ő vevőjük nem kapja meg a hitelt és visszalép, akkor Ők is gondba kerülnek a vásárlással, esetleg visszalépnek a vásárlástól. Ilyenkor mi történhet az Ő általuk beletett felújítási költséggel. Lehet belőle kárunk?
Üdvözlettel,
Andrea
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Andrea!
Általánosságban nem célszerű engedni a felújítást, mert a szerződés esetleges meghiúsulása esetén eléggé bonyolult elszámolási problémák léphetnek fel. Jogi akadálya azonban nincs, csak javaslom fokozott figyelemmel kialakítani a szerződés szövegét.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

lászló kérdése2016-04-27
Tisztelt Szakértők!
Szolgalmi jog bejegyzésével kapcsolatban lenne problémám,ami a következő:
Az ingatlanomon a szennyvízelvezetés nem volt megoldott,ezért a szomszédommal kötöttem SZOLGALMI JOGOT ENGEDŐ MEGÁLLAPODÁST.Megterveztettem a a vezeték útját,vázrajz is elkészült. A geodéták beadták földhivatalhoz,az itt kapott érkeztetés alapján,befizettem a Közműfejlesztési hozzájárúlást. Elkészitettem a vezetékrendszert.A Földhivataltól kaptam Szolgalmi jogot elutasító határozatot.Az indok a következő:a szolgalmi jogot adó ingatlan tulajdoni lapján az OTP Faktoring Zrt elidegenítési és terhelési tilalom szerepel ,ezért nem jegyezték be a szolgalmi jogot.Most állok és nem tudom mit tegyek
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt lászló!
A bejegyzéshez szükség van az OTP Faktoring hozzájárulására is, azt kell beszerezni.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zsuzsanna kérdése2016-04-27
Tisztelt Cimzett!

12 ev hazassag utan ferjemmel vegleg megromott a kapcsolatunk, jelenleg a valas folyamatban van, de a vagyonmegosztast kulon szeretnenk megoldani.
2006-ban hazassagkotesunk elott szuleim segitsegevel lefoglaloztuk csaladi hazunkat, mely akkor meg csak szerkezetkesz volt, ennek osszege 1M Ft volt es tovabbi 1,5M Ft vetelarresz. A kulcsrakesz hazat 22,5M Ft-ert vasaroltuk, amihez a szuleim tovabbi 4,5M Ft-ot adtak, 2,4M Ft szocpolt kaptunk 2 vallalt gyermek utan es kozosen felvettunk 13,1M Ft lakasepitesi kolcsont. Akkor meg vegzos hallgato voltam, igy a ferjem szamlajat csatolta a bank a hitelhez, minden kiadast azonban kozosen fizettunk. A tulajdonresz 50-50%.
2011-ben kovettem ferjem Amerikaba, ahol megszuletett ket gyermekunk, 2015 december vegen jottem haza a kicsikkel. Azota ferjem semmit sem fizet, egyedul tartom el a gyerekeket es fizetem a torlesztoreszletet (nyugdijas szuleim segitsegevel). Megkozelitoleg 10M Ft kerult eddig befizetesre, a ferjem azzal fenyeget, hogy a hatralevo 16M Ft-ot egyedul kell kifizetnem, ha benne akarok maradni a ket gyermekkel az ingatlanban es ki kell ot is fizessem, mivel eddig az o neven volt a befizetesi szamla, tehat o fizette egyedul a hitelt, ami termeszetesen nem igaz.
Milyen lehetosegem van hogy a vagyonmegosztasnal beszamitsak a kulonvagyonom es kell-e fizetnem barmit is a ferjemnek, ha atvallalom a hitel fentmarado reszet?
Amig kint tartozkodtunk ferjem tudtaval es beleegyezesevel szuleim sajat koltsegukon kb. 850-900e Ft erteku allagmegovo es erteknovelo beruhazast hajtottak vegre az ingatlanon, ezt most ferjem "keretlen segitsegnek" titulalja, de akkor orommel vette. Hogyan tudjuk ezen beruhazas osszeget levonni/ beletudni a kozos vagyon megosztasaba?
2012-ben elkezdtunk fizetni egy lakastakarek szamlat, havi 8000Ft-al, ami iden oktoberben fog lejarni. Kerhetem-e 2012 oktobere es 2015 decembere (hazakotozesunk idopontja) kozotti idoszakra a befizetesek felenek megteriteset?

Valaszait elore is koszonom! Tisztelettel: Zsuzsanna
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Jázmin kérdése2016-04-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Van Poroszlón egy régi, rossz állapotban lévő nyaralóm, amit még házasságkötésem előtt a szüleimtől örököltem, tehát ági vagyon.
Az elmúlt 25 évben férjemmel, lányommal itt töltöttük a szabadságunkat.
A férjemmel szeretnénk ezt a régi épületet lebontatni és a helyére egy új házat felépíteni, ami a nagykorú lányunk nevére kerülne.
A gondot az jelenti, hogy a férjemnek van egy fia az előző házasságából. Nem szeretném ha az újonnan felépített épülettel kapcsolatban a későbbiekben bármilyen követelése lehetne!

A kérdésem a következő:
1. Először a régi házat-telket odaajándékozom a lányunknak, majd mi szülők felépítjük az üdülőt és rákerül mindkettőnk haszonélvezete,
vagy ajándékozás nélkül felépítjük lányunk nevére az üdülőt úgy, hogy ő lesz a tulajdonos, mi meg az építtetők, illetve haszonélvezők lennénk.
2. Létezik egyéb, jobb megoldás a későbbi viták elkerülésére?

Köszönöm szépen a válaszát!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Jázmin!
Én is az ingatlan ajándékozását és egy átfogó megállapodás keretében a "beruházásért cserébe haszonélvezeti jogot" konstrukciót javasolnám.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ildikó kérdése2016-04-26
Üdvözlöm.
Segítségét kérném.
Közös udvaron adott 3 ház.
Az első(amiben én is vagyok) édesapámé 50%ban édesanyámé 50% régen vettek fel hitelt is.
Édesapám meghalt az 50%-át (beleérte én is) 4 gyerekére hagyta illetve a hitelt is.
Tehát hitelt és tulajdont is örököltünk közösen.
Csakhogy mivel közösnek van véve a hitel is,illetve a ház is,én szeretném bíróság által leválasztatni a saját részemet a többiek benne lenének mert ugye nekik is kevesebb lenne a hitelük.Tehát leválasztatni a saját részemet is illetve kivenni a saját rám eső hitelt is.
(Bíróságon ugye polgárjog szerint kérhetem a saját tulajdonom leválasztását) mivel a másik 2 lakás tulajdonosai nem egyeznek bele.Tehát pert indítanék.
Érdeklődnék hogy van e erre lehetőség,nem szeretném azt hogy leválasztatom a saját részem aztán a hitel pedig közös maradjon félnék hogy nem fizetnék és ugye akkor az én részem is elvehetné a bank.
Lényegében : van e arra lehetőség hogy saját részt leválasztatok és saját hitelemet kiveszem?
Mik a feltételei?
Köszönöm előre is a válaszát.
Tisztelettel : Ildikó
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Ildikó!
Van lehetőség a közös tulajdon megszüntetése iránt pert indítani, de további részleteket csak a tulajdoni lap és a részletek ismeretében tudnék mondani.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Erika kérdése2016-04-26
Tisztelt Ügyvéd Hölgyem/Uram!
Budapesten az ingatlanomat Bérleti szerződéssel határozatlan időre bérbe adtam két évvel ezelőtt. Bérleti szerződés egy pontja kiterjed, hogy a bérleti díjat két év elteltével újra tárgyalják a felek, ez most lesz aktuális. A szerződést Közjegyző előtt írtuk alá és Közjegyzői Okiratba foglalták, hogy bárminemű szerződésszegés esetén - miután kisgyermekes családról van szó - a szerződésben és a Közjegyzői okiratban foglaltaknak megfelelően kiköltöznek az ingatlanból. Szeretném a bérleti díjat megemelni, melyet már két hónappal ezelőtt szóban előre jeleztem a bérlőknek. Kérdésem, hogy a meglévő Bérleti Szerződést elég-e módosítanom, kell-e újból ezt Közjegyző elé vinni, vagy elegendő ha a bérbeadó és bérlő felek aláírják. Arra gondoltam, hogy az emelés tényéről írásban is tájékoztatnám, oly módon, hogy írásban kelljen válaszolni. Abban az esetben ha nem vállalják a megemelt bérleti díjat élhetek-e a felmondás jogával. ? Várom válaszukat melyet előre is köszönök. Tisztelettel: Erika
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Erika!

A szerződés pontos szövege alapján lehet választ adni a kérdésére a felmondás tárgyában. Ha születik szerződés módosítás, akkor újabb közj. okiratra is szükség lesz.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Magdolna kérdése2016-04-26
Tisztelt Ügyvéd Úr! Osztatlan közös telken van a házam a szomszédommal. Elakarom adni a házam. Tudom, hogy elővásárlási joga van, de én semmiképpen nem szeretném Neki eladni, mivel engem, mint 68 éves asszonyt megvert, a férjemet gázpisztollyal 40 cm távolságból fejen és arcon lőtte. Mivel a házam mellé ugyanazon az osztatlan közös telken építettünk a házam folytatásaként egy teljes összkomfortos 32 négyzetméteres házat, amiben ketten a férjemmel ellakunk, ezért, az 57 négyzetméteres házunkat eladnánk. Már van is rá vevő. Mindkettőnknek van látlelete a verésről és gázpisztolyos lövésről. Félünk ettől a szomszédtól, öregek vagyunk. Éppen ezért akarjuk eladni, de nem neki. Az ügyvédemtől megtudtam, a bírónőt lefizette, így nem kapott semmilyen büntetést. Sőt, mint felperesek, mi mondtuk le a bíróságon az ügyet. Tudtuk, hogy a lefizetés miatt úgy sem nyerhetünk. Olyasmit hallottam, ha nem akarom, hogy a szomszéd vegye meg, fél évet kell várnom, és eladhatom másnak. Igaz-e ez? Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném kérni a véleményét, mit tehetünk, hogy ne kelljen a szomszédnak eladni a házunkat, 70 évesen, végre nyugodtan élhessünk. A másik kérdésem. Nekünk szolgalmi utunk van kijárni az utcára. A vevőnk megkaphatja-e a szolgalmi utat, és mi is, mivel a 32 négyzetméteres kis házunk ugyanarra az osztatlan közös telekre és hrsz. számra épült. Nagyon szépen kérem a véleményét, mit tehetünk? Előre is köszönöm.
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-04-26
Tisztelt Magdolna!

Az elővásárlási jog gyakorlása sajnos nem függ a szomszéd korábbi viselkedésétől. Az elővásárlási jog azonban csak adásvétel esetén gyakorolható, illetve minél magasabb a vételár, annál kevésbé valószínű, hogy élni kíván vele a jogosult.
A lefizetéssel kapcsolatos felvetést nem értem, itt eleve nem kerülne bíróság elé az ügy. Nincs olyan szabály, hogy meghatározott időt várva nem áll fenn az elővásárlási jog. A szolgalmi jog az eladástól függetlenül fennmarad.
A szerződés ügyvédi közreműködést igényel.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Anna kérdése2016-04-26
Tisztelt Ügyvéd Hölgy és Ügyvéd Úr!
A következőt szeretném kérdezni:

1.,Ha vettünk egy lakást Budapesten 3 éve, akkor eladás után hogy kell adózni? Mondom a példát: a lakást vettük 5 millió Ft-ért, most kapnánk érte 8 millió Ft-ot, de van rajta 1,5 millió Ft hitel. A vásárlástól számítva még nem telt le az 5 év. Ha eladnánk 8 millió Ft-ért, akkor abból kivonva a 1,5 millió hitelt, ami rajta van, 8-1,5=6,5 millió, és akkor az eredeti ár 5 millió és a 6,5 millió közti összegből kell adózni? Hány százalékot?

2.,És ha fél éven belül, vagy egy éven belül veszünk a vételárból másik lakást, akkor is kell-e adózni az eladott után? Ha nem, mennyi időn belül kell másik lakást venni?
És azt, hogy másik lakást akarunk venni az összegből, milyen hatóság felé kell jeleznünk?

Köszönöm előre is.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Anna!

1. Javaslom, hogy használja az ingatlanjog.hu adókalkulátorát a számításhoz azzal, hogy a hitel összegét nem lehet/kell figyelembe venni a számításnál.

2. Az újabb vásárolt lakás nem befolyásolja a fizetési kötelezettséget.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Anna kérdése2016-04-25
Tisztelt ügyvédnő!
Nem lakott romos tanyám szomszédja állattelepet kíván bővíteni. Kérése hogy minősíttessem gazdasági épületté mert ez a feltétele. Beleegyeznék a jogi tanács megfontolását kővetően. Kérdéseim:
- Ebből milyen hátrányaim erednek?
- Értékét veszti-e, kompenzálható-e?
- Mi a teendőm, elég-e egy formanyomtatvány aláírása?

Válaszát előre is köszönöm, Anna
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-04-25
Tisztelt Cím!

Minden bizonnyal az a szomszéd kérésének az alapja, hogy az Ön ingatlana ne lakóingatlan legyen, mert az nem lehet a telep mellett.

Az a kérdés, hogy Ön az ingatlant mire használja, hogyan akarja értékesíteni, hasznosítani. Annyi hátránya lehet belőle, hogy az az épület lakás célját szolgáló helyiség hivatalosan a jövőben nem lehet.

De, ha most sem használja lakás célra, és nem is akarja ilyen módon használni, hanem csak mezőgazdasági célokat szolgál, vagy ekként akarja eladni, bérbe adni, akkor semmilyen hátránya nem lesz belőle.

Ha Ön ezt veszteségként éli meg, akkor vagy meg tud egyezni a szomszéddal, pénzbeli térítésről vagy nem. Jogszabály alapján nem kényszeríthető ki, azaz nem "jár" térítés, pénzbeli kompenzálás.

Földhivatali szempontból elég a formanyomtatvány kitöltése, aláírása, beadása.

Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Éva kérdése2016-04-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretnék gondoskodni gyerekeimről és a tulajdonomban lévő váci zártkertemről.
Két fiam részére 50-50%-ban szeretném, ha örökölnék.
A kérdésem arra irányul elsősorban, melyik intézési mód előnyösebb számukra, ha még éltemben átiratom a nevükre az említett arányban, vagy végrendeletemben említem döntésemet, vagy mint ajándékozás, stb. Az átírási költségek, illetékek, utánajárás tekintetében melyik lehetőséget ajánlja, mi ennek a módja, menete, mit tehetek én jelenleg, ami könnyebbé teszi számukra a tulajdonba vételt minden szempontból.

Részletes válaszát előre is nagyon köszönöm,
tisztelettel: Kovácsné
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Éva!
Viszonylag egyszerű a helyzet! A szülő - gyermek viszonylatban az átruházások minden esetben illetékmentesek a jelenlegi szabályok szerint. A döntést így csak az befolyásolhatja, hogy mi az Ön, ill. a gyerekek terve az ingatlannal. Ha eladásra szánt, akkor érdemesebb lenne vagy most eladni,vagy majd csak egy majdani öröklés után, de semmiképpen nem javaslom az ajándékozást és az azt követő eladást.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Andrea kérdése2016-04-24
Tisztelt Ugyvedek!

Erdeklodnek, hogy ha el akarom adni az ingatlanunkat, hogyan tudok ugyvedet megbizni az eladassal. Milyen dokumentumokat kell elkesziteni es hogyan lehet biztositani a vetelarat es annak megerkezeset az eladotol.
Elore is koszonom a valaszukat,

Andrea
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-24
Tisztelt Andrea!

Az adásvételi szerződést a gyakorlat szerint a vevő által választott, megbízott és fizetett ügyvéd készíti, tehát nem Önnek kell megbízást adnia. Az viszont indokolt lehet, ha az elkészített szerződés értelmezésére, az Ön érdekeinek képviseletére külön jogi képviselőt bíz meg, de ezzel ráér akkor, amikor már van vevőjelöltje.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Marika kérdése2016-04-24
Tisztelt Ugyved Ur!

Budapesti ingatlanunkat hitellel vasaroltuk, a bank elidegenitesi es jelzalog bejegyzese van az ingatlanon.
Szeretnenk az ingatlant eladni. Lehetseges az eladas a tilalmak terheleseval? Ha igen, akkor hogyan? Mik a lepesek, hogyan lehet a bankot kielegiteni es a fennmarado osszeget megkapni az eladotol.
Varom valaszukat,
Marika
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-24
Tisztelt Marika!
Az eladás folyamatában kell tehermentesíteni az ingatlant, és a jelenlegi terheket törölni. A tartozás megfizetése már a vevő pénzéből, a vételár terhére is történhet. A lényeg: az ügyvéd kolléga által megszövegezett szerződésben kell a fentieket rendezni a jogszerűség és a biztonság két alapvető követelményének megfelelően.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Tamás kérdése2016-04-24
Tisztelt Ügyvéd úr! Van egy ingatlan aminek édesanyám az 50% tulajdonosa, én és a testvérem 25%-25% rendelkezünk. A testvérem több helyre tartozik 3 végrehajtás kérő van bejegyezve az ingatlanra. Hamarosan árverésre kerül az ö 25% tulajdoni része. Ha én ez a 25% megveszem az ingatlan árverésen akkor az teher mentesen kerül az én tulajdonomba ? Azaz megvétel után csak édesanyám 50% és én 50% fogunk rendelkezni a telekkel vagy marad két végrehajtás kérő ? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Tisztelettel: Tamás
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-24
Tisztelt Tamás!

Az árverési vétel nyomán tehermentesen kerül a vevő tulajdonába az adott ingatlanrész, így az édesanyjával közösen fogják tulajdonolni az ingatlant.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Edina kérdése2016-04-24
Szüleink 30 évvel ezelőtt balatoni nyaralót vásároltak nekem és testvérem részére, fenntartva a használati jogot. Nyáron a nyaralót szüleim használták, de annyira megöregedtek, hogy 2 évvel ezelőtt mondták, hogy most már mi használhatjuk. Ekkor én 3,5 Millió forintból felújítottam az életveszélyesen tönkrement nyaralót. Testvérem egy fillérrel sem járult hozzá a költségekhez. Tavaly egész évben ő és családja használta, (én külföldön tartózkodtam) de idei nyáron most én is szeretném a balatoni nyaralót igénybe venni. Testvérem kijelentette, hogy ők is szeretnék idén használni, így nekem csak pár hetet engedélyeznek. Kérni szeretném jogi állásfoglalásukat, hogy valóban joga van testvéremnek és kiterjedt családi kapcsolatuknak(sógorom testvéreinek) használni azt a nyaralót, aminek rendbetételét én finanszíroztam egyedül. Köszönöm válaszukat.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-24
Tisztelt Edina!

Az ingatlant mindketten jogosultak használni, hiszen a szüleik ezt feltehetően - mint haszonélvezők - mindkettejük számára engedélyezik. Nincs érv amellett, hogy NE azonos mértékben használják az ingatlant,és aztán a saját használati lehetőséggel mindenki "azt csinál, amit akar", vagy maga használja, vagy átengedi másnak.
Mint látszik, a felújítási költségek viselésének a használat kapcsán - hacsak másként nem egyeznek meg - nincs jelentősége, az majd a közös tulajdon majdani megszüntetése - közös eladás vagy kivásárlás - esetén lesz, lehet jelentősége.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

János kérdése2016-04-23
Tisztelt ügyvéd úr!
Két kélrdésem lenne:
- a társasági alapító okiratba a tulajdonostárs és/vagy meghatalmazottja hol és miként tekinthet bele?,
- a házfelügyelői/gondnoki munka ellátásáért ellenszolgáltatásként eltekinthet-e a bérleti díjtól a társasház és az kezelhető-e úgy, mint adómentes természetbeni juttatás?
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-23
Tisztelt János!

1. Közös képviselőtől kérhet másolatot, vagy az illetékes földhivataltól.
2. Nem, ez két külön jogviszony!


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

György kérdése2016-04-22
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz:pár éve megépítettük családi házunkat,a kerítést még nem húztuk fel,az utcafronton is csak a betonoszlopok vannak meg.Tavaly megvették a mellettünk fekvő bozótos telket,idén kimérették egy földmérővel,és kiderült,hogy az utcafronton 1m-rel szélesebb sávot használunk,ez befelé egyre csökken,a ház elülső részénél kb.60cm,a hátsó sarka kb.30cm-re nyúlik be a szomszéd telkére.Sajnos mi abban a hitben voltunk,hogy nekünk még így is marad fél méterünk az utcafronton és a ház mögött is.A tervezőnk adatai alapján mértük ki a kerítést is.)A tervezőnk 3éve súlyos betegségben meghalt).Nem akarunk senkit sem hibáztatni,valószinüleg mi is hibáztunk,amikor azt hittük,hogy atelekösszevonás után már nem kell földmérőt kihívjunk és rábíztuk a tervezőre a kimérést.A problémánk az,hogy a szomszéddal nem tudunk megegyezni,mi felajánlottuk,hogy elöl 30cm-t visszaadnánk,a többit kártalanítanánk,csak annyi lenne a kérésünk,hogy a kerítését ne vigye neki a háznak,ahogy ő szeretné,így az ablaktól 10cm-re lenne a kerítés vége.Kérhetjük-e azt,hogy a ház sarkának vigye el a kerítését,illetve egy bírósági per esetén mire számíthatunk?A polgármester is eljárhat ez ügyben?
Válaszát megköszönöm!
Tisztelettel!
György
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Barabás kérdése2016-04-22
Tisztelt Dr. Nagy Zoltán ügyvéd úr!

Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz.

Ismerősöm társasházban lakik, ahol a közös képviselő megtagadta a társasházi anyagok kiadását ellenőrzésre a Számvizsgáló Bizottság felé, valamint, számos számlát késve fizetett ki (azt is a számvizsgálók felszólítására tette meg), vagy duplán (megvezette az aláírót, azért volt lehetséges) amivel így anyagi kárt okozott a tulajdonosoknak, ráadásnak megfejelte mindezt azzal, hogy körlevélben rágalmazta meg e tagokat, akik mindennek figyelembe vételével a járandóságát nem engedték felvenni, nem ellenjegyezték az átutalhatóságát. Mindezért majd közgyűlés összehívását kezdeményezték, amihez össze is gyűlt a megfelelő hányad, de a képviselő ezt megtagadta, és helyette maga hívott össze közgyűlést, amiben leváltatta a Számvizsgáló Bizottság tagjait, mindenféle hazugságra hivatkozva, így tudatosan megvezetve általa a tulajdonosi közösséget. Majd később, de már az új tagokkal kezdeményezettre fogva, azért megtartotta azt a megtagadott közgyűlést, ahol szintén folytatta a tudatos megvezetést, és aki szót kért, rögtön megvonta tőle, mikor számára kínos területre terelődött a kérdésre várt válasza, és átment provokálásba, így szítva fel a közgyűlésen ott levő tulajdonosokat a felszólalóval szemben. A kérdésem Ön felé az lenne, hogy milyen lehetősége van a tulajdonosoknak, valamint a megrágalmazott bizottsági tagoknak a közös képviselővel szemben? Valamint, volt-e joga a bizottságnak ahhoz, hogy ilyen módon tartsák vissza a járandóságát a képviselőnek, vagy ezzel szabályt szegtek-e?

Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel: Barabás
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-23
Tisztelt Barabás!

Eléggé összetett a kérdés, és főként a megoldás, ezért érdemes lenne a lakóknak egy jogi képviselőt megbízva eljárni, akár az iratmásolatok kiadása, akár a közös képviselő elmozdítása, akár a lakók jogainak egyéb megvédése érdekében.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Misi kérdése2016-04-21
Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr,

Egy belvárosi garzont szeretnék "bővíteni" az által, hogy megveszek a szomszédtól 10 m2-t. Tehát az ő lakásmérete csökkenne , az enyém meg bővülne 10 m2-el.

Lehetséges ez jogilag?
Mi ennek a folyamata? Közös képviselő, Földhivatal, önkormányzat?

Megtisztelő válaszát köszönöm.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-21
Tisztelt Misi!
Igen, lehetséges.
Ügyvéd, közös képviselő, társasházi közgyűlés, földmérő, önkormányzat és a földhivatal a főszereplők! Ez egy eléggé hosszadalmas folyamat, amely jogi képviselő közreműködését igényli, Ő fogja levezényelni az egész folyamatot, ill. készíti el a szükséges iratokat, ill. működik közre a többi szereplőtől megkívánt iratok előállításában, valamint a változás földhivatali bejegyzésében.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Mónika kérdése2016-04-21
Tisztelt Ügyvéd úr!
Osztatlan közös udvarban lakom az első szomszéddal.
Romhalmaz épületet felújítva, az én ingatlanomtól 6 méterre lóistállót alakítottak ki.
A külön helyrajzi számmal rendelkező szántómra is rálóg a karámjuk, melyet elmondásuk szerint, körülbelülre raktak le.Mielőtt nem volt karám, azelőtt 30 cm-vel beljebb volt a betonoszlop kerítésük.Ezért, birtokvédelmet kértem a helyi jegyzőtől, mind az ingatlanomhoz közeli lótartás, mind a nem megfelelően kihelyezett karám miatt.
A jegyző úr felkérésére, a földmérő (jó ismerőse) kimérte a területet, és érdekes mód,a szomszéd körülbelülre épült karámja,pont megefelelő helyen áll. A határozatot 5 hónap elteltével kaptam kézhez, többszöri levélírás, és személyes felkeresés után, melyben a lótartás állategészségügyi szempontból megfelelő, és a karám is jó helyen van.
Úgy gondolom, hogy a jegyző úr részre hajló volt ez ügyben kifolyólag, minden szempontból,mert nem azért nyújtottam be a birtokvédelmi kérelmemet, hogy a határozatban az állatartással kapcsolatos dolgokat olvasgassam.
Ezután próbáltam a kimérés előtti állapot térképmásolatát kikérni a földhivatalban, melyen szerepelnek a régi adatok, de azt az infórmációt kaptam, hogy azt már nem tudják kiadni.
Kérdéseim a következők :
- Osztatlan közös területen, a hozzájárulásomat nem kellett volna kérni a szomszédnak, állattartással kapcsolatban? ( 6 méterre az ablakomtól? )
- Olyan, hogy védőtávolság nem létezik ?( A szántónk 200 méter hosszú, oda bőven elfért volna egy istálló )
- Hova fordulhatnék, hogy bepillantást nyerjek,a régi térképmásolatról?
- Mit nevezünk, szükségtelen zavarásnak ez esetben? ( a nap 16 órájában , az ablakaim alatt ingáznak folyamatosan, az intimszférám ezáltal megszűnt létezni )
Előre is köszönöm válaszadását !
Üdv.
Mónika
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-04-25
Tisztelt Mónika!

Az osztatlan közös tulajdon használatáról, hasznosításáról a tulajdonosok közösen döntenek, ilyen értelemben a felek közötti használati szerződés lehet döntő, ha van. Ennek hiányában az Ön hozzájárulása is szükséges a használati mód megváltoztatásához. Még ennek léte esetén sem tehet a tulajdonostárs olyat, amely szükségtelen zavarást jelent. A szükségtelen zavarás megítélése (végső soron bírói) mérlegelés kérdése, nem lehet általános szabályt (védőtávolságot) felállítani. A térképmásolatokat a földhivataltól lehet kérni. A jogvita eldöntésére a bíróság jogosult, ahol a zavarás megszüntetését, ennek hiányában illetve a megszüntetésig terjedő időszakra kártérítést lehet kérni, amennyiben a bíróság megítélése szerint a kereset alapos.
Végső soron a közös tulajdon megszüntetését, bizonyos esetekben akár úgy is, hogy másik félnek meg kell váltania az Ön részét, szintén a bíróságtól lehet kérni.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

ilona kérdése2016-04-21
Tísztelt Ügyvédek.

A szomszédom elhanyagolta a kertjét ezért elleptek a rágcsálok, megrepedt a házam,és már nem lehet semmit a konyhába hagyni mire reggelre felkelek addigra mindig televan az egérfogó, levesembe belefullat igy átadtam a kutyájának de elötte bevittem a polgármesteri hivatalba bejelenteni de sajnos nem csinálnak vele semmit mivel polgármesteri dolgozó, még engem fenyitettek meg ha átdöl a fal akkor feljelent készüljek föl rá. Kutyája egy németjuházsz állandóan átkaparja a sok homokot a vízóra tetöt már nem lehet látni annyira ellepte a homok kb: 25 c magasan ál rajta a homok
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-21
Tisztelt ilona!
Birtokháborítás bejelentése írásban az örkormányzat jegyzőjének, majd - ha eredménytelen - ugyanez megismétlése bírósági úton, ezt a menetrendet javaslom.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Virág kérdése2016-04-21
Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr,

Budapesten szeretnénk 2-3 lakást vásárolni, ezeket bérbe kiadni hosszútávon vagy airbnb-n keresztül. A férjem holland állampolgár, az ő nevén lennének az ingatlanok. Mindketten Hollandiában dolgozunk es lakunk. Melyik országban kell adóznunk a bevétel után? Köszönettel, Virág
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-21
Tisztelt Virág!

Az ingatlan fekvése szerinti államban kell adózni, bár a pontos eljárás érdekében meg kell nézni a magyar-holland kettős adóztatást tiltó egyezmény rendelkezéseit is.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Izabella kérdése2016-04-21
Tisztelt Ügyvéd Úr,

Külföldi (EU) állampolgár ha nyaralót vesz Magyarországon milyen szabályok vonatkoznak rá? Évi 4-5 hónap tartozkodást tervezve.
Illetve ha el szeretné adni az ingatlant 5 éven belül, kell e fizetnie adót, ha igen hogyan?
Előre is köszönöm a segitséget,
Izabella
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-21
Tisztelt Izabella!

Az EU-s állampolgárra a magyar állampolgárhoz hasonló szabályok szerint szerezhet Magyarországon ingatlant. Az eladás esetén - a számításokhoz lehet használni az ingatlanjog.hu oldal adókalkulátorát - elsőként ki kell számolni az eladáson realizált jövedelmet, és azt után kell szja.-t fizetni a hatályos adókulcs szerint, ez jelenleg 15 %.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

László kérdése2016-04-20
Tisztelt Cím!

Érdeklődni szeretnék:
Adott egy zártkerti ingatlan, amely nem rendelkezik utcakapcsolattal hivatalosan, azonban autóval is könnyen megközelíthető. Az utcakapcsolat hiányában építési engedély nem adható ki rá. Van-e olyan jogszabály, ami alapján lehet kérvényezni a helyi önkormányzatnál út/utca építését, vagy létezik-e bármi alternatív megoldás.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-21
Tisztelt László!

Feltehetően szolgalmi jog megszerzése - akár bírósági úton - vezethet eredményre. Elvileg persze az önkormányzatnak is kellene utat építeni, de ez sokösszetevős kérdés,és feltehetően hosszadalmas eljárás.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Mihály kérdése2016-04-20
Ikerházunkat (kolónia jellegű) nem lakjuk, télen csak fagymentesítésnyire fűtjük. A szomszéd most perelni akar, mondván, hogy az ő fala ezért penészesedik.
Jogosan kötelezhetnek kártérítésre illetve fűtésre?
Válaszukat előre is köszönöm szépen.
Tisztelettel Mihály
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-21
Tisztelt Mihály!

Véleményem szerint a szomszéd igénye megalapozatlan.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

András kérdése2016-04-20
Tisztelt Hölgyem/Uram,

építési közösségekkel kapcsolatban járatos, már jogvitában is résztvett ügyvéd kollégát keresnék.

Most vennék egy kb 90%-os készültségi lakást és nagyon nem világos a konstrukció és a kockázatok.

Előre is köszönettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-21
Tisztelt András!
Feltehetően tudunk segíteni, kérem, hogy az alábbi elérhetőségek valamelyikén keressen minket.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Edit kérdése2016-04-19
Tisztelt Ügyvéd Úr,
az építőközösséggel kapcsolatosan lenne kérdésem.
2008ban költöztünk Ágfalvára. Az építtető által létrejött egy építőközösség, ami kb. 150 telektulajdonostól telkenként 400-600ezer forintot szedett be útépítés címén. Út nincs azóta sincs, az építőközösség egyik képviselője meghalt. Másik képviselőnk nem jelenik meg egy gyűlésen sem, a pénzről nem tud semmit, állítása szerint az a pénz eltűnt. Ágfalván ez a 150 telek elégedetlenkedik az út hiánya miatt. Feljelentést nem tettek, de most új képviselőt választottak, és telkenként 600ezer forintot készülnek beszedni. Én azóta egyedül maradtam kisfiammal. Nem könnyű. Elmondtam a képviselőnek, hogy nem tudom kifizetni ezt az összeget, nem kívánom még jobban eladósítani sem magamat emiatt, majd csak lesz út, ha az önkormányzat egyenesbe jön és megcsinálja. Jómódú építőközösségi tagok várni nem kívánnak. Megszavazta a többség, lesz pénz szedés. Mondtam, hogy értsék meg, nincs ennyi pénzem. Azt mondták, vegyek fel hitelt a helyi takarékból. Mondtam, hogy nem tudok hitelt vállalni. Erre megfenyegettek, hogy márpedig ezt megszavazták, be kell fizetnem, különben majd beperelnek jogtalan haszonszerzésért, és legfeljebb ráterhelik a házamra. (Még kb. 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll a jelzáloghitel miatt. )
A kérdésem az lenne, hogy kényszeríthetnek-e egy ekkora összeg megfizetésére? Ha nem tudom, mert tényleg nem megy, kifizetni, akkor milyen következményre számíthatok? Kiléphetek e az építőközösségből, ha igen, hogyan?

Előre is köszönöm a segítségét,
tisztelettel Szilágyi Edit
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Anett kérdése2016-04-18
Tisztelt Ügyvéd Nő!
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz hogy egy vitás kérdésben legyen szives segiteni.
Férjem 2016 márciusában meghalt.
3 gyermekem van akik közül egy még kiskoru.
Vita merült fel közöttünk a hagyatékkal kapcsolatban.
Ugyan is van egy közös ingatlan meg van egy másik ingatlan is ami viszont csak az én nevemen és tulajdonomban van. Ezt igazolni is tudom.
Most szeretném Öntöl megkérdezni hogy ezt a nevemen lévő lakást örökölhetik e a gyerekeim is
Még a hagyatéki tárgyalás sem volt meg de a saját örökösödésükön túl még ezt a házat is követelik tőlem.
Jogos e ez a követelésük.
Vagy csak a közös ingatlan után örökölhetnek.
Ebben szeretném az Ügyvédnő segitségét kérni.

Előre is köszönöm.

Faragó Józsefné
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Katalin kérdése2016-04-18
Tisztelt Ügyvéd úr!
Osztatlan közös tulajdonban lakunk, 3 külön bejáratú lakrészben, külön villanyórával, külön csatornával, külön vízórával.
1. 308/1196
2. 684/1196
3. 204/1196
Még a 70-es években az udvart csak úgy magunk között megosztottuk, de nem a tulajdonnak megfelelő arányban, csak úgy megállapodtunk. A 3. család hozzávetőlegesen megkapta a saját részét, a maradékot pedig szinte megfeleztük.
(Mi vagyunk egyébként a 2. család)
A mai napon jutott a tudomásunkra, hogy az 1. család eladta a részét, biztos helyről tudjuk, hogy már foglalót is kaptak. Minket erről nem értesítettek. Tudomásom szerint az elővásárlási jogról írásban kellene lemondanunk. (Nincs módunkban megvenni a lakrészt.)
A kérdésem a következő:
Mivel minket sokkal nagyobb hányad illet meg, kérhetem-e, hogy a tulajdonjognak megfelelően mérjék szét az udvart? Ha igen, ki fizeti a költségeket?
Köszönettel várom válaszát!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Kata kérdése2016-04-15
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Osztatlan közös telken álló ikerház egyik lakásának tulajdonosa vagyok. A házunk eredetileg családi ház volt, édesanyám halála után bátyámmal alakítottuk társasházzá. A telek formájából adódóan (keskeny) nem lehet úgy megfelezni, hogy külön bejárattal rendelkezzen(tulajdoni arány 1/2-1/2) . A melléképületek használatáról csak szóban állapodtunk meg (hivatalos megosztás nem történt).
A közös kapu bejárat és udvarhasználat következtében kapcsolatunk nagyon megromlott. Szeretném eladni ingatlanomat. Bátyám hallani sem akar róla.
Mit tehetek? Lehet kötelezni a közös értékesítésre? Eladhatom a házamat úgy hogy nincs megosztva a telek és a melléképületek? Van elővásárlási joga, és milyen áron?
Várom válaszát:
Kata
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-17
Tisztelt Kata!

Az elővásárlási jog a tulajdonostársat azon az áron - és azon feltételek szerint - illeti meg, amilyen feltételeket az Ön vevőjelöltje vállal Ön felé. Az eladás jelen állás szerint is megvalósítható, kérdés, hogy a tisztázatlan, vitás használati viszonyok nem riasztják-e el a vevőjelölteket...


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gábor kérdése2016-04-15
Üdvözlöm! Vásárolni szeretnék egy házat. Egy telken található a ház amihez hozzáépítettek egy másik házat. A kisebb házat már eladták, társas házzá nyilvánították. Kérdésem lenne, hogy az én házam tetőterét beépíthetem e természetesen a másik tulajdonos beleegyezésével? Illetve telek megosztással vissza lehet e minősíteni egyszerű lakóházzá a két építményt?
dr.Kocsis Rita ügyvéd válasza2016-04-18
Tisztelt Gábor!
Valószínűsítem, hogy ha annak idején engedélyezték a telekösszevonást, akkor visszafelé is járható az út, tehát megosztahtó a telek. Ellenben ha nem is volt telekösszevonás, akkor nem biztos, hogy megosztható. Ezekre a földhivatal tud felvilágosítást adni Önnek.
A tetőtér beépíthetőségével pedig az Önjkormányzat építésügyi hatósága foglalkozik, ők adnak választ, hogy milyen feltételekkel, milyen módon van erre lehetőség.



Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
drkocsisrita@forcekft.hu

Zoltán kérdése2016-04-14
Tisztelt Hölgyem, Uram!
Két gyermekünk van.
Családi házat szeretnénk építeni. A telek amelyen a ház állni fog a bátyám tulajdona, de nem használja, Ő Bp-en él, lakik a családjával. Felhatalmazott ( szóban ) arra, hogy nyugodtan építkezzek a telekre Ők soha nem fogják használni.
Mit kell írnunk ( Nyilatkozat, Megállapodás..???) amit az építési engedélyhez beadhatok, mit tartalmazzon. Már csak ez az adat hiányzik az építési engedélyhez.
Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelettel: Zoltán
dr.Menczel-Kiss Gergely válasza2016-04-15
Tisztelt Zoltán!

Hozzájáruló nyilatkozat kell tőle, hogy az ő telkére építhet. Az építéshatóság tud adni mintát, azonban felhívom a figyelmét arra, hogy ha ráépít a testvére telkére, közös tulajdon keletkezik az egész ingatlanon. Javaslom, hogy vagy vegye meg a testvére telkét, vagy kössön vele olyan megállapodást, mely alapján engedélyezi a ráépítést és a felépülő ház külön helyrajzi számot kap.




Tisztelettel
dr.Menczel-Kiss Gergely
9021 Gyõr, Árpád út 47.
+36 30 262 32 58

info@menczelkiss.hu

Anna kérdése2016-04-14
Tisztelt Ügyvédnő / Úr!
A társasház alapítói okirata szerint üzlethelyiség alapterülete 24,34 m2, meglévő galéria 22 m2. A földhivatali bejegyzés és a tulajdoni lapon is így együtt 46 m2 szerepel. A közös költséget ez után fizetem. Építmény adót csak az üzletre azaz 24,34m2 után fizetek. Az alapítói okirat módosítása és az ezzel járó egyéb dolgok anyagilag nagyon megterhelőek lennének számomra. Kérdésem, mit tehetek, hogy a közös költséget csak a galéria nélküli alapterület után fizessem. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-17
Tisztelt Anna!

Vegye fel a kapcsolatot a közös képviselővel és kezdeményezzék azt a közgyűlési határozat meghozatalát, amely az Ön számára kedvezőbb módon szabályozza a közös költséget.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Klaudia kérdése2016-04-14
Tisztelt Ügyvéd Úr!-r-n-r-n30 évvel ezelőtt édesanyám elcserélte a házunkat egy falubeli ismerőssel. Azt tudni kell, hogy mindkét ház otp-s tartozás alatt állt. A csere után mi beköltöztünk az ő ingatlanába, ő pedig a mienkbe. A cseréről akkor írtak ˇpapírtˇ de azóta sajnos az az Ügyvéd Úr meghalt és úgy gondolom az a papír is elévült már vagy meg sincs. A napokban az ˇismerősˇ megkeresett minket és azt mondta hogy vissza akarja cserélni a házakat és hogy ő közben kifizette a saját ingatlanának a tartozását. A kérdésem az lenne, hogy kitehet-e minket a házból, ha mi abban laktunk szakadatlanul 30 évet és újítottuk azt? -r-nVálaszát előre is köszönöm!-r-nTisztelettel. Klaudia
Dr. Bartkuné Dr. Szekrényes Ida válasza2016-04-28
Tisztelt Klaudia!

Ezt a kérdést emailben válaszoltam meg.


Tisztelettel
Dr. Bartkuné Dr. Szekrényes Ida
4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14. II/10.
+36 42 310 745

szekrenyes.ida@gmail.com

Erzsébet kérdése2016-04-13
Tisztelt Ügyvéd Úr.
Megköszönöm 47723 számú kérdésemre adott válaszát, amelyet azért tettem fel mert a testvérek között a megállapodás nehezen jön létre. Az eladás helyett a férjem a bátyja részének megvásárlását választaná, mert az ingatlanon belül a közös részen kívül ugyanazon ingatlanon saját tulajdona is van, így az értékek nem igazán elkülöníthetőek. Családi ház két lakása közül az egyik közös a másik már saját tulajdonú, a tulajdoni lapon arányok szerepelnek de értékek nem. A régi 1930-ban az újabb 1986-ban épült. a megegyezés tárgya a régi épületrész. A megvásárlás esetén az ingatlan teljes egészének tulajdonosává válhatna mert birtokba vehetné az idáig közös részt is. Ezért szerettem volna tudni, hogy melyik értékkel kellene számolni.
Köszönettel
Erzsébet
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-17
Tisztelt Erzsébet!

Az értékekre vonatkozóan nem tudok konkrét tanácsot (értéket) mondani, az nyilvánvalóan nem jogi kérdés. De ahogyan írtam korábban, mivel nem lakottan, birtokba vehetően kerül sor az adásvételre, így a tehermentes, beköltözhető érték áll közelebb a valós forgalmi értékhez.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Erzsébet kérdése2016-04-12
Tisztelt Ügyvéd úr !
A férjem és a bátyja 2008 évben örökölt egy ingatlant, a hagyatékátadó végzés szerint törvényes öröklés jogcímén fejenkénti egyenlő részben, melyben az ingatlan leltár szerinti értéke lakottan: 16 millió forint.
A közjegyzőnél készült jegyzőkönyvben hagyatéki teher kiszámításánál 22 millió forint szerepel (ha nem lenne lakott) ezért azt kérdezném, hogy a testvért melyik érték figyelembevételével kell kifizetnie, mert az ingatlan eladásra kerül.
Köszönettel Erzsébet
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-13
Tisztelt Erzsébet!

Az eladási árat a vevővel szabadon határozhatják meg, nem kell a hagyatéki értékből kiindulni. A megosztás pedig a tulajdoni arányoknak megfelelően történik meg. A lakottságnak már nincs jelentősége, hiszen - feltételezem - az eladás nyomán birtokba is adják az ingatlant a vevőnek.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Vicó kérdése2016-04-12
Tisztelt Ügyvédnő!
A tegnapi nap folyamán került a tudtunkra, hogy a gyermekeim közös tulajdonában lévő1/2 arányban lévő ingatlan az egyik fél eladta a másik fél tudta nélkül. Az ügyvéd által küldött adás-vételi szerződést a tegnapi nap folyamán kaptuk meg és a a másik gyermekem egyáltalán nem élt az elővásárlási jogával, és a tegnapi szerződés alapján április 15-ig kell, hogy nyilatkozzon az elővásárlási jogával. De asszerződésben ezen szavakkal szerepel: A vevő az eladónak, a gyermekemnek készpénzben megfizette. Eladó ezen szerződés aláírásával 4.500.000.-Ft vételár maradéktalan átvételét elismeri és nyugtázza.
Az ingatlan birtokba adása vevő részére 2016. április 15. napján történik.
Kérdésem mivel lehet megtámadni, hiszen közös tulajdon és a másik egyáltalán nem tud semmiről és a nyilatkozattételtől számított 4 napja van hogy megtegye, de már eladta és a pénzt elvette. Visszaakarjuk szerezni, ebben kérem jogi tanácsait SOS-ben!
Köszönettel várom mielőbbi válaszát!
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-04-14
Tisztelt Cím!

A Ptk. (2013. évi V. tv., ami a www.njt.hu oldalon is olvasható) az alábbiakat tartalmazza:

6:221. § [Elővásárlási jog]
(1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.
(2) Ha a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot, a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat.
6:222. § [A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal]
(1) Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
(2) Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül. Az ajánlati kötöttségre a távollevők között tett ajánlatra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tulajdonos ajánlati kötöttségének idejét a szerződés általános szabályaiban meghatározottnál rövidebb időtartamban nem határozhatja meg.
(3) Ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.
(4) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre.
(5) Ha ugyanazon dologra nézve több személyt azonos rangsorban illet meg elővásárlási jog, és közülük többen tesznek elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos késedelem nélkül köteles erről a jogosultakat tájékoztatni, akik a tájékoztatás hatályossá válásától számított nyolc napon belül elfogadó nyilatkozatukat visszavonhatják. E határidő leteltekor az adásvételi szerződés a hatályos elfogadó nyilatkozatot tett jogosultakkal jön létre. Az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak egymás közötti érdekeltségük arányában szereznek közös tulajdont. Ha az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak érdekeltségének aránya nem állapítható meg, a jogosultak egyenlő arányban szereznek tulajdoni hányadot a dolgon.
6:223. § [Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága]
(1) Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.
(2) A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti.

A fentiek alapján maximum 30 napon belül lehet, a szerződésről való tudomásszerzés után elfogadni az ajánlatot és igazolni a teljesítőképességet, egyéb variáció nincs.

Valójában a fenti Ptk. szabályokat a vevő és az eladó megszegte, hiszen a szerződés megkötése előtt, az elfogadni szándékozott ajánlatot kell a tulajdonostárssal közölni. Viszont a 30 nap mindenképp 30 nap.

Másfelől, ha lesz egy idegen tulajdonostárs, akkor perben lehet kérni, bármikor a közös tulajdon megszüntetését, igazolva a teljesítőképességet. Azaz ki lehet vásárolni az új tulajdonos részét.

Ha az elővásárlási joggal rendelkező személy nem rendelkezik anyagi erővel, akkor nem tehet semmit, a másik személy nem akadályozható az értékesítésben.

A Ptk. ebből a szempontból nem tesz különbséget a rokonok között, azaz az mindegy, hogy ki milyen rokoni fokban áll a másikkal.

Lejjebb másolva küldöm a közös tulajdon megszüntetése szabályait:

5:83. § [A közös tulajdon megszüntetése iránti igény]
(1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
(2) A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik.
5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]
(1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.
(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
(4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.
(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.
(6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.




Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Zsolt kérdése2016-04-11
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Egy 7 éve betelepült milliomos átreformálta a falut , az öslakosok bosszúságára Azonkívül megvette a sarki házat amitöl szomszédok lettünk. Mivel milliomos ezért nem szól semmit csak intézkedik és nekem ezt mint 35 éve itteni lakos aholt ezt a házat építettem ezt türnöm kell!
Tegnap 3 juharfát ültettetett 2 Mre a kerítéstöl. Minden levél ide fog átjönni mert a fa magasabban van és a szél mindíg északi.
Mit tudok tenni ha az önkormánnyzat egy hete kivette a rendeletböl az 5 M res korlátozást ?? Micsoda véletlen. Azonkívül mivel a központban a korcsma is az övé de az elötte lévö parkolo csak 5 autónak elegendö az utcán parkoltak , Mostantól nem szabad , és ezért a telkén tervez parkolót. Ezáltal nem lesz nyugalmam mert az esti dimbítások ide fognak áttevödni. Sajnos hiába jön ki a rendör addig csendesek aztán ismét. Miért kell engedélyeznem vagy türnöm hogy egy családi ház területén parkoló legyen és szagoljam a büzt és halgassam a parkolóval járó ricsajt
Tisztelettel Zs.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-13
Tisztelt Zsolt!

Egyelőre nem tehet ezek ellen semmit, de a konkrét jogsértések (birtokháborítás) ellen a jegyzőnél, vagy sikertelenség esetén a bíróság előtt felléphet ellene.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

József kérdése2016-04-11
Tisztelt Ügyvéd Úr. A megadott helységben van a telkünk itt több zárkert található szeretném tudni mivel sok az idős tulajdonos és ez év a határidő a zártkertek megszüntetésére mi a teendő mert a polgármesteri hivataltól nem kapunk érdemi választ,az elutasítás az volt hogy nem avatkozik bele mert a terület rendezés alatt van.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-13
Tisztelt József!

Mi a cél? A zártkerteket mindenki - a sajátját természetesen - átminősítheti ingyenesen.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Erika kérdése2016-04-11
Szep napot!Kerdesem noveremmel egyutt eladjuk a szuleinktol orokolt lakast .A testverem Nemetorszegan elo magyar allampolgar a szerzodeshez kerik a szemely szamot /2-xxxxxx-xxxx/neki lyencs 30valahany eve .ma bent volt kikerni azt mondtak passzivaltakde az ugyved ragaszkodik hozza a vevo ugyvedje.mit lehet csinalni!?koszonom
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-13
Tisztelt Erika!

A személyi számra a magyar állampolgár eladó esetén valóban szükség van, az okmányiroda ki tudja adni, még ha az "passziválva" is van.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Tibor kérdése2016-04-11
Tisztelt Ügyvédek?

"Tibor 47714 számú kérdése"-hez kapcsolódóan:a két tanú aláírás kiváltja a közjegyzői hitelesítést?Kvázi,egyenértékű?
Én úgy hallottam elég a két tanú.
Vagy per esetén csak a hitelsített szerződés alkalmas azonnali végrehajtásra?
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-13
Tisztelt Tibor!

Az érvényesség szempontjából igen, az esetleges bírósági igényérvényesítés szempontjából nem.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Eszter kérdése2016-04-10
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szándékunkban áll egy nyaralót vásárolni. Ez egy ikerház egyik fele lenne. Egy helyrajzi számon van a ház, 50-50% a tulajdonrész, tehát a telek fele jár a házhoz. Érdekelne, hogy az osztatlan közös tulajdont meg lehetne-e szüntetni, ezt mi módon, milyen költségekkel kell számolnom? Ilyenkor kap az ingatlan egy saját helyrajzi számot és új házszámot?
Köszönettel: Eszter
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-10
Tisztelt Eszter!

Már a vásárlásoz javaslom, hogy szülessen egy ún. használatmegosztási megállapodás, amely a megvásárolt közös tulajdini hányadhoz egyértelműen rögzíti, hogy melyik tulajdonostárs melyik ingatlanrészt használhatja kizárólagosan. Lehet, hogy jelenleg is van ilyen okirat a felek között, akkor elegendő azt vizsgálni, hogy az a jogutódokra is kiterjed-e.
A vásárlást követően a közös tulajdont meg lehet szüntetni, ami praktikusan társasház alapítását jelenti. Ez a másik tulajdonostárs hozzájárulásával, közösen mehet végbe. Az alapítás nyomán két önálló ingatlan jön létre, külön helyrajzi számmal, de a közös tulajdon az ingatlan egyes részein - pl. telek, tartófalak, alapok, tető - fennmarad. A költségek három fő elemből tevődnek össze: ügyvédi munkadíj - földmérői munkadíj - földhivatali igazgatási díj.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Maria kérdése2016-04-10
Tisztelt Dr. Schneider !

1990-ota kint elek Kanadaban , Kanadai-magyar allampolgar vagyok ! A ferjemmel ugy terveztuk hogy haza koltozunk amikor nyugdijba megyunk , az ocsem segitsegevel vettunk a ferjemmel egy hazat ami jelenleg az Ocsem neven van aki a feltestverem anyai agrol . Juniusban megyek haza es ugy terveztunk hogy az Ocsem at ajandekozza a hazat ram es igy elvan intezve a dolog ! A hazat amit vettem egy ikerhaznak keszult amit egy ceg tart tulajdonba ! Ez a haz resz nem lakott es allitolag nem is adhatjak ki alberletben sem es csak ott all az udvaromban , az Ocsem utanna jart es allitolag a ceg felfogja ertekelni es igy volna lehetoseg megvenni , de ezt a haz reszt az Ocsem szeretne megvenni , a gond csak az hogy csak en a tulajdonos vehetem meg , Van-e lehetoseg arra hogy az ocsem atajandekozza nekem a 90 szazalekat a haznak es 10 szazalekkal o lesz a tulajdonos es igy hozza jarul ahoz hogy megvegye a masik haz reszt vagy milyen mas megoldas van erre ! En mindenkeppen szeretnem a hazat atiratni juniusban a nevemre mert nem tudni hogy mi tortenik a jovoben a hazresz megvasarlasa evekbe kerulhet ! Elore is nagyon koszonom a valaszadot !
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2016-04-15
Tisztelt Maria!

Ön egy lehetséges megoldást már felvázolt a kérdése feltevésekor.
Ha bármilyen tulajdoni részaránya marad a testvérének az ingatlanban, abban az esetben elővásárlási joga lesz neki is.
Az adásvétel lebonyolítását követően a maradék részt egy újabb ajándékozással átadhatja Önnek.
Létezik zen kívül több variác, de ez a legegyszerűbb.


Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

Joli kérdése2016-04-09
Tisztelt Ügyvéd Úr! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ha édesanyám 2016 márciusában meghalt, örökösök ketten vagyunk a bátyámmal, - hagyatéki tárgyalás nem volt még -, az ingatlant még nem írták a nevünkre. Megkerestek minket egy esetleges albérlet kiadásával kapcsolatban, de nem vagyunk tisztában a jogainkkal és nem szeretnénk jogszerűtlenül eljárni. Kiadható-e az ingatlan így, hogy még nincs a nevünkön, vagy majd csak akkor ha megvolt a hagyatéki tárgyalás és a nevünkre kerül az ingatlan?
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-10
Tisztelt Joli!

Az ingatlan tulajdonjogát már megszerezték a hagyaték megnyílásával - azaz az örökhagyó halálával - már csak a közjegyzői hagyatékátadásnak kell bekövetkezni. Nincs akadálya annak, hogy a fenti jogi tájékoztatással együtt bérleti szerződést kössenek az ingatlanra.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Tibor kérdése2016-04-09
Tisztelt Ügyvédek!

Ha kiadnék egy ingatlant és a bérlő egy idő után nem akar fizetni,de a szerződésben benne van: "A felek megállapodnak abban, hogy a szerződést bármelyik fél 30 napos felmondási idővel felmondhatja. " , és egy másik pontban : "Azonnali hatállyal felmondásnak van helye abban az esetben, ha a bérlő a bérleti díjat, illetve a közüzemi és egyéb szolgáltatási díjakat egyszerű írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg." Elég erős e a szerződés ha csak két tanúval van aláíratva vagy mindenképpen közjegyzői hitelesítés kell,ha per nélkül szeretnék megszabadulni a nem fizető bérlőtől?
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-10
Tisztelt Tibor!

A szerződés két tanú aláírása mellett érvényes, de a felmondás esetén a kiürítés kapcsán - az eljárások lerövidítése miatt - nagy segítség lehet, ha a szerződés közokiratba van foglalva.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

T. Dénesné kérdése2016-04-08
Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Mátraverebély (Szentkúton) van egy pavilonom 6x7 m az előtte lévő és mögötte lévő terület a Polgármesteri hivatalhoz tartozott kb 30-40nm. Ezt a területet eladta az Egyháznak úgy hogy meg sem kérdezett,fel sem szólítottak minket pavilon tulajdonosokat hogy megvásárolnánk e mi! A kérdésem az lenne hogy volt e,van e elővételi jogunk a terület megvásárlására???
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-09
Tisztelt T.Dénesné!

Nem tudom, ismerni kellene az ingatlanjogi helyzetet pontosan, tulajdoni lapok, pavilonok tulajdonjoga, stb.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Franciska kérdése2016-04-07
Tisztelt Ügyvédnő!

Szomszédom évek óta zaklat a telekhatáron lévő kerítés "védelme" miatt. A jelenlegi otthonomul szolgáló családi házat több, mint 25 éve örököltem szüleimtől. Gyerekként ott éltem, aztán évekig más településen. Kb 4 éve visszaköltöztünk a családi házba és azóta egyfolytában zaklat idős szomszédasszonyom. Szerinte fizessem ki a 30 éve állított kerítés felét, mert az neki jár. Nem bizonyított, hogy szüleimtől annak idején nem kasszálta-e be a pénz felét. Egyébként velük nem cirkuszolt, tiszteletben álló, mélyen vallásos szüleim nem veszekedtek vele. Most szinte minden alkalommal ha teheti hangosan kiabálva gyalázza őket. A cirkuszát egy -a kerítéstől kb 3-4 méterre álló - diófa okozta kárral kezdte. A fa ágai nem érték el a telekhatárt, de szerinte "lehúzza" a meleget. Megritkítottuk az ágait, ez nem volt elég neki, hogy megnyugodjon kivágtuk. Majd a kerítésdrót alól szedette ki velünk a földet 10 cm mélyen. A kerítéstől bő 50 cm-re, a kerítésre merőlegesen ültettem 2 sor málnát. Azt kiabálta kapzsi vagyok, tönkre teszem a málnával, az nem való kiskertbe. Az esős ősz után megvádolt, hogy a kertje másik felébe ültetett krumplija az én málnámtól rohadt ki. Még abba is belekötött, hogy egy bokor margaréta virágot, és alacsony levendula bokrot tettem a kerítés mellé. Neki viszont ribizli bokrai vannak az ő oldalán, cseresznye fája, szilva fája, tehát bőven van, ami árnyékot tartson a kertjének. A tanácsát szeretném kérni abban, milyen lehetőségem van, hogy szeparáljam a kertem a kötekedő szomszédtól és meddig kell eltűrnöm a szüleim emlékének gyalázását? Húzhatok e nádat a kerítésre, vagy csináljak a saját oldalamon, amire rögzítem. Esetleg sövényt, vagy tujasort telepíthetek-e és milyen távolságra a telekhatártól? Válaszát előre is köszönöm!
dr.Kocsis Rita ügyvéd válasza2016-04-18
Tisztelt Franciska!
A jegyzőtől kérhet birtokvédelmet. Amennyiben peres eljárást szeretne indítani, annak is a feltétele, hogy előtte a jegyzőhöz fordult birtokvédelemért.
A 30 éve húzott kerítés kapcsán: álláspontom szerint a néni követelése elévült. De ha mégis foglalkozna ügyével aq bíróság, bizonyítsa, hogy közösen kellett volna állni a kerítés költségét és ő semmit az Ön szüleitől nem kapott ellenértéket, holott az egészet ő maga építtette. Mindenképp kerítésen belülről válaszzon megoldást at átláthatóság kiiktatására. Tudtommal növényültetésnél nincs kötelező távolságtartás.



Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
drkocsisrita@forcekft.hu

ildikó kérdése2016-04-06
Szép estét érdeklödnék ha van egy házrészem ami 40/60-ad.A másik tulajdonosé 20/60-ad.De az ingatlan osztatlan közös tulajdon.Az én részem hátsó rész és csak egy 1,5 m bejáratom van akkor mit kell tennem ha meg szeretném osztani és egy normális lagalább 3 méter bejáratot szeretnék? Amihez jogom van söt sok mindenhez lenne mivel az ingatlan nincs megosztva,Köszönöm a választ.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-09
Tisztelt ildikó!
A tulajdonostárssal közösen jogosultak meghatározni a használati viszonyokat. Lehetséges, hogy társasház alapítására is lenne lehetőség, akár bírósági úton is.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zoltán kérdése2016-04-06
Tisztelt Ügyvéd Úrhölgy/Úr!
Feleségemtől elválok. Vagyonmegosztás nem lesz peresítve. Közös nyilatkozatot adunk be, ennek keretében szeretném, hogy egyik rokonom lakását (rokonom ehhez hozzájárul) a válásnál a lányom kapja meg (nevére legyen átírva)? Annak milyen költségei adódhatnak (bíróság, illeték, stb.)
Köszönettel:
Zoltán
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-09
Tisztelt Zoltán!
Ez az ügylet ajándékozás vagy adásvétel nyomán valósítható meg, további információk ismeretében lehetne kitalálni az optimális - költséghatékony - megoldást.Ügyvédi költséggel, a tulajdoni lap díjával és a földhivatali igazgatási díjjal kell számolnia. A lebonyolításban az Irodánk készséggel áll a rendelkezésükre!



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Tünde kérdése2016-04-06
Tisztelt Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda!

A párommal 2008-ban vásároltunk hitellel ingatlant, de a megromlott házasságunk miatt 8 hónapja külön élünk. Azóta én fizetem a lakás törlesztőjét és ő nem is hajlandó nekem ebben segíteni. Az ingatlan 50-50%-ban van a nevünkön és már egyikünk sem lakik ott. Ha sikerül eladnunk az ingatlant van e rá mód, hogy amit én egyedül fizettem törlesztőt az ő részéből levonásra kerüljön az én javamra?

Válaszukat előre is köszönöm!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-04-09
Tisztelt Tünde!
Igen, azokra az összegekre Önnek megtérítési igénye lehet.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu


(c) 2002-2016 HyperWeb Informatikai Kft. - Minden jog fenntartva!