Ma: 1014 db ingatlan apróhirdetést talál weboldalunkon.

Vissza a főoldalra
Feladás
Módosítás / törlés
Regisztráció
Belépés
Fotóalbum
Keresés közvetítőkkel
Hírlevél
Ingatlanjogi fórum
Hirdetési árak
Médiaajánlat
E-mail
Á.SZ.F.




Új hozzászólás / kérdés

B.Anikó kérdése2016-06-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!-r-nKérdésem nem engem érint közvetlenül, csak információra lenne szükségem. Egy vallási szervezet vásárolt több évvel ezelőtt egy portát, amint állt egy romos ház. Engedéllyel le lett bontva és egy vallási épület épült rá. A megvásárláskor és a bontáskor, valamint az egész építés alatt a ház előtti utcarészen nem volt árok. Csak a szikkasztó beépítése miatt lett kiásva egy árok az építkezés befejezése után. Most úgy döntöttek, hogy ezt az árkot szeretnék betemeteni, hogy más célra is fel lehessen ezt a részt használni: pld. parkoló (udvari parkoló esetleges betelése miatt), vagy fát ültetni, vagy padot kihelyezni a várakozóknak... Információink szerint a helyi önkormányzat engedélye kellene a betemetéshez, ami költségbe kerülne. Ha tudjuk képekkel igazolni, hogy a megvásárlás időpontjában nem volt árok a porta előtt, akkor is kell engedély? Nem állíthatjuk vissza az eredeti állapotára, csak költséggel?-r-nKérem a segítségét ez ügyben. Köszönettel: B. Anikó
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Gábor kérdése2016-06-25
Tisztelt Ugyvedno!

Olyan problemaval fordulnek Onhoz, hogy kulfoldon elek, de sajnos Magyarorszagon maradt hiteltartozasom, amit nem allt modomban eddig visszafizetni. Itt kulfoldon a felesegemmel egyutt vasaroltunk egy ingatlant kozos jelzaloghitellel, igy mindkettonk nevere kerult az ingatlan. A kerdesem az lenne, hogy ha ez valamilyen modon a vegrehajtok tudomasara jut, erre az ingatlanra magyarorszagi vegrehajtas terhelheto-e?

Valaszat elore is koszonom!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

K. Anna kérdése2016-06-24
Jó napot!

Azzal a kérdéssel fordulnék önökhöz, hogy egyre több embertől hallom, hogy fóti külterületi telkeket átminősítetnek és úgy adják el. Nekem is van egy 900 nm-es szántóként nyilvántartott telkem, a Fáy- présház alatti területen, ahol egy részen már eddig is teljesen beépült és állandó jelleggel laknak.
Néztem az Inyvhr. 50/A. §-50/E. §-it a zártkerti ingatlanok művelési ágának átvezetésére vonatkozó különös szabályokról.
Ezek alapján nem teljesen világos számomra, hogy csak a zártkertként nyilvántartott telkeket lehet-e kivonatni, vagy a szántó, legelő megnevezésűeket is? És ha sikerül kivonatni a fent említett telkemet, akkor a beépíthetőség ha jól tudom marad a 3%, viszont ebben az esetben a vevő már építhet rá?

Köszönöm előre is a segítségüket és várom a válaszukat!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Katalin kérdése2016-06-22
Tisztelt Ügyvéd úr !
Nővéremmel fél-fél arányban van egy családi ház tulajdonunk.
Én azt szeretném,-ha eladnánk majd az ingatlant ,és a legjobb ajánlatból származó bevételt osztanánk el.
De ők élni akarnak az elővásárlási jogukkal, és ők akarnak engem kifizetni és ideköltözni. Megszeretném kérdezni,hogy én köteles vagyok-e elfogadni az ő árajánlatukat még akkor is,ha ez nekem kedvezőtlen.?
Lehet nekem valamilyen kikötésem ,hogy ne járjak rosszul?
Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Katalin
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Rózsa kérdése2016-06-19
Tisztelt Jogászok!!Örökölt Ingatlannal kapcsolatban kérném a segítségüket!!A testvéremmel 1/2 -1/2 arányban Örököltünk egy magánházat kerttel A testvérem követeli a részét mivel jelenleg nem ott lakom Ő már minden ingóságot ellopott eladott és az Ő részén jelzálog teher van több százezer Ft.Mi a tehendőm??Fenyegetőzik hogy elárverezteti meg felgyújtja meg hasonló szösszenetek!! Kértem hogy tehermentesítve és normál körülményekre hivatkozva hajlandó vagyok részletekben kifizetni a hivatalos felbecsült ingatlan értéket !!!Ő azt mondta akkor per utján fogja érvényesíteni az akaratát! Egyösszegben nem tudom de havi részletekben igen!! Kérem ha tudnak tanáccsal segítsenek Mik a jogaim tudom nélkül is eladhatja vagy mindenképp kell a beleeggyezésem!!Maradok Tisztelettel Rózsa várom megtisztelő válaszukat!!Köszönettel!!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

szilvia kérdése2016-06-17
Üdvözlöm!
Osztatlan közös tulajdonú telken 4lakás van. A 2 középső között van a padlásfeljáró. Az egyik lakó elkerítette az ő részét( ahola padlásfeljáró is van). Nekünk többieknek kopogni kell ha fel akarunk menni ami kellemetlen. Most be akarja építeni a tetőteret és a feljáró is kell neki. Mit tudok tenni hivatalosan? Jogosan kerítette el a padlásfeljárót, mondván ő így vette?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Szilvia kérdése2016-06-17
Tisztelt Ügyvéd úr , Ügyvéd nő. Az ügyben szeretném a segítségüket kéni hogy 17- évvel ezelőtt vásároltunk egy ingatlant 3 millió FT ért a tulajdon 12-1/2- arányban van a férjemmel. Ennek az összegnek a felét 1,5 millió Ft a szüleimtől kaptuk amit sajnos papírokkal nem tudok bizonyítani csak tanukkal.A másik fele jelzálog hitelre van amit azóta is fizetünk.Házasságunk megromlott a férjem új kapcsolata miatt.Szeretnék ebből a házasságból kilépni de a férjem azzal fenyeget hogy elárvereztetiba házat ha elhagyom.Nagymamámtól örököltünk egy házat a bátyámmal ami eladás alatt van. Ebből a pénzből szeretném kifizetni a házunk hitelét de a felvett hitel a férjem nevén van.Kérdésem az lenne hogy Hogyan tudnám kifizetni a hátralévő hitelt? Elég ha tanukkal bizonyítom a szüleimtől kapott pénzt? Ha a hitelt vissza tudom fizetni hogyan tudnám a ház teljes tulajdon jogát a saját nevemre iratni? Segítségüket előre is köszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

István kérdése2016-06-16
Tisztelt Ügyvéd Úr!

4 család lakik az udvarunkban. Az utcai részben lakók az utcáról, a másik 3 család a telek végében lévő közös kapubejárón jár be. A házrészeket kerítés választja el.
Én a 2. részben lakom. Az utcai résszel közös, a szomszéd által felállított kerítés alacsony és átlátszó. Nagyon zavar, hogy benéz az udvaromba ahányszor arra jár, illetve amikor felmegy a nyitott teraszára, aminek az oldala csak egy kb. 60-70 cm magas "fa kerítés", teteje nincs.

Az volna a kérdésem, hogy a saját udvaromba a szomszéd kerítése elé-mellé 2 méter magas nádszövetből árnyékolót - belátásgátlót - húzhatok-e?

Ezt úgy szeretném, hogy 25x25-ös zsalutéglából 3 oszlopot állítanék fel, amire a nádszövetet kifeszíteném. Az egész kb. 6 méter. A szomszéd nyitott teraszától (ami kb. 1 méter széles) kell-e elhagyni nagyobb távolságot? Milyen távolságra kell a két kerítésnek lennie egymástól? Van-e erre szabály?
A szomszéd ezért engem támadhat-e?
Esetleg az udvaromba csinálhatok amit én szeretnék?
Válaszukat előre is megköszönve: tisztelettel
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Réka kérdése2016-06-16
Tisztelt Ügyvédnő!


Szeretném a segítségét kérni.
Nővérem nagymamánk 2 ingatlanjára jelzáloghitelt vett fel 25 évre, úgy hogy a felvett hitelt nagymamánk fizeti neki már 10 éve, mivel a nagypapánk nevére vették fel a hitelt, de ő időközben sajnos meghalt. Testvéremmel nem jó a viszonyunk ez miatt. A mama most 79 éves, szeretne végrendeletet íratni, de mivel jelzálog van az ingatlanokon, nem szeretnénk, hogy adósságot örököljek. Félő, hogyha nagymama eltávozik az élők sorából, nem lesz ki fizesse a hitelt és így elveszítjük az ingatlanokat. Mit tanácsol?


Köszönettel várom a válaszát!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

éva kérdése2016-06-15
T.Ügyvéd úr

Érdeklődni szeretnék zártkerttel kapcsolatban. A XI.ker-ben lévő zártkert osztatlan közös, több tulajdonossal. Átminősíthető-e az ilyen telek, és ha igen a beépíthetőség mértéke is változik-e ilyenkor. Lesz-e ilyen lehetőség, terveket hallottunk.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Tamás kérdése2016-06-13
Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Osztatlan közös tulajdonként vásárolnék egy telekrészt a rajta lévő családi házzal.
A telek fennmaradó részén az eladó szintén családi házat szeretne építeni, a beépíthetőség és a közművek adottak.
A kérdésem arra irányulna, hogy mikortól lehet kezdeményezni a társasházzá alakítást? Elég a második építmény bejelentése/engedélyeztetése vagy el is kell készüljön hozzá?

Mivel a CSOK és a munkáltatói támogatás sem kérhető osztatlan tulajdon esetén, így tényleges adásvételi előtt fontos lenne lépni először a társasházzá alapítás ügyében.

Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!

Üdvözlettel:
K.Tamás
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Viktor kérdése2016-06-12
Udvozlom!

Informaciot szeretnek kerni. 2014 decembereben eladtuk a csaladi felujitott paraszthazunkat. A vevok kulfoldiek voltak, akiket az ő ingatlanosuk hozott akik a mi privat hirdetesunkre jelentkeztek. Minden birtokunkban levo es a felujitas alat tortent munkalatokrol tajekoztattuk az "ingatlanost" aki tolmacsolta a vevonek. Meg is irodott az adasveteli kifizettek, minden rendben zajlott. Majd mult heten kaptunk egy ugyvedi levelet a mostani cimunkre, hogy a vevo szeretne visszakapni a vetelar felet mert mi olyan burkolatokat hasznaltunk ami miatt o nem latott mindent. Parketta, lamberia, mennyezeti szigeteles. Es emiatt azota statikailag megromlott a epulet es lebontasra var. Nem lakta, nem futotte, rendezetlen az ingatlan. Ilyen esetben pereskedhet a vevo ha mi az ingatlajossal mindent kozoltunk, hogy mi van a falon stb?
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2016-06-14
Tisztelt Viktor!

Az ingatlannal kapcsolatos szavatossági igények 5 év alatt évülnek el a jelenleg haályos Ptk. szerint. Lrdemi vizsgálat nélkül tehát a bíróság (ha erre kerül sor) nem fogja az igényt elutasítani.
Azt Önöknek kell bizonyítaniuk, hogy a vevő kellő tájékoztatást kapott az épület műszaki állapotáról és nem lehet szó rejtett hibáról.


Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

János kérdése2016-06-10
Tisztelt Ügyvédi Iroda!

Pár hónapja élettársam egy válás során vállalta és teljesítette, hogy lányának ajándékozza tehermentes, 1/1-ben tulajdonát képező ingatlanját (holtig tartó haszonélvezeti joggal). Az ingatlan akkori és mostani értéke : 7.000.000Ft
Kérdéseink:
1- Amennyiben az előbb említett ingatlant közös akaratuknak megfelelően eladják, élettársam mint az ingatlan holtig tartó haszonélvezője milyen mértékben (talán százalékosan) részesülhet törvény szerint az eladási árból?
2- Az eladással kapcsolatos ügyintézés költségei (közös megállapodás hiányában) kinek a pénztárcáját terhelik?

Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelettel : H. János
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-11
Tisztelt János!

1. Az életkora függvényében illeti meg a haszonélvezeti jog ellenértéke. Ehhez kalkulátort talál az ingatlanjog.hu oldalon.
2. Az eladók - tulajdonos és haszonélvező - közös költségei ezek, a megosztás alapja lehet a vételár megosztásának az aránya.

Megjegyzem, hogy az ajándék miatt kedvezőtlenebb adójogi szabályok fognak vonatkozni a megajándékozottra, aki most az eladó lesz.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ilona kérdése2016-06-10
Tisztelt Ügyvéd úr!
12 lakásos társasházban lakunk. A közvetlen szomszédom, aki önkormányzati lakásban lakik, állandóan becsmérlő, mocskos, tintát nem tűrő jelzésekkel illet mindenkit, minket, elhunyt édesanyámat, gyerekeket. Nap mint nap, főleg ha beiszik, egyszerűen nem tudunk megmaradni a saját tulajdonu lakásunkba. Ordenálé beszéde, mocskos jelzőket használva, hogy az ember már szégyelli, hogy miket ordít és ordibálása már elviselhetetlen. Minden nap, vagy héten más lakó a szenvedő alany. Eladáson is gondolkodik sok lakó, de pont Ő miatta nem tudjuk eladni. Kihez fordulhatok? Bíróságra vagy az önkormányzathoz? Közösképviselőnk nem tud ez ügyben tenni semmit. Ha bírósághoz fordulok, kit hívjak tanunak, mert senki nem akar bonyodalmat ettől a nőtől, mert félnek a szájától. De ez már kibirhatatlan.
Köszönöm a válaszát előre. Tisztelettel: Ilona
dr.Menczel-Kiss Gergely válasza2016-06-13
Tisztelt Ilona!

Birtokháborítási eljárást kell indítani a jegyző előtt. Készítsen hangfelvételeket. Jelentsen be tanúkat. A tanú kötelessége, hogy megjelenik és vallomást tesz, nem mondhatja, hogy nem szeretne beleavatkozni.


Tisztelettel
dr.Menczel-Kiss Gergely
9021 Gyõr, Árpád út 47.
+36 30 262 32 58

info@menczelkiss.hu

Zsuzsa kérdése2016-06-09
Tiszteletem. Egy ismerősöm ajánlott egy ingatlanközvetítőt, aki állítólag jó ismerőse. Össze is hozott minket, vázoltam mindent az eladó ingatlanról. Semmilyen szerződést nem kötöttünk. Annyit mondott, h ez pénzbe fog kerülni, amire én azt mondtam, hogy természetes, gondoltam, majd ha eladta az ingatlant abból kell bizonyos % ingatlanközvetitői díjat megfizetnem. Amikor először lementünk az ingatlanhoz közölte velem, h neki kell 70.000 ezer forint a hirdetésekre. Amikor másodjára találkoztunk közölte velem, hogy ő már 300.000 ezer forintot költött és én tartozom neki 230.000 forinttal. Adtam neki még 100.000 forintot. Ekkor abban állapodtunk meg, hogy a fennmaradt 130.000 forintot majd odaadom, ha visszajöttem Magyarországra. (Németországban dolgozom.) Ez Februárban történt, részemről a dolgot lezártnak tekintettem én nem kerestem Ő sem engem. Most Júniusba felhívott, h van érdeklődő a házra 8 millió helyett 5 millióért és, hogy adjam oda annyiért, mert ő már 600.000 forintot költött a hirdetésekre. Természetesen a házat nem adtam oda. A kérdés, mivel semmilyen megállapodás nem volt közöttünk így ő követelheti –e rajtam azt a pénzt amit állítólag hirdetésre költött. Válaszát előre is köszönöm Zsuzsanna
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-11
Tisztelt Zsuzsa!

A (közvetítői) megbízási szerződésnek nem szükséges írásos formában megszületnie, tehát lehet egy szóbeli szerződés is érvényes. Ezzel együtt sem lesz egyszerű helyzetben a közvetítő, ha ezt érvényesíteni próbálja, bizonyítási nehézségek stb. miatt. Egyelőre nem kell tennie semmit, de törekedjen arra, hogy a postai úton érkezett ajánlott küldeményeket vegye át, mert egy-egy - ebben az ügyben született - küldemény átvételének elmulasztása kedvezőtlen helyzetbe sodorhatja Önt.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

János kérdése2016-06-08
Tisztelt Hölgyem/Uram!

Amennyiben egy olyan telket veszek, amin áll egy öreg ház és azt rövid időn belül le akarom bontani, akkor lehet valamilyen módon mentesülni az adásvételi szerződést követő illetékfizetési kötelezettség alól?

Tisztelettel
János
Dr. Bartkuné Dr. Szekrényes Ida válasza2016-06-14
Tisztelt János!

Igen, úgy lehet, ha még az adásvételi szerződés megkötése előtt lebontásra kerül a ház, amelyet az eladó (jelenlegi tulajdonos) neve alatt kell végig csinálni. Ezután át kell minősíteni az ingatlant beépítetlen területté, és ebben az állapotban kell adásvételi szerződést kötni rá.


Tisztelettel
Dr. Szekrényes Ida
4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14. II/10.
+36 42 310 745

szekrenyes.ida@gmail.com

Dávid kérdése2016-06-08
Tisztelt Ügyvéd úr!

Ingatlan örökléssel kapcsolatban lenne kérdésem. A nagyszüleim rám és a testvéremre szeretnék hagyni végrendeletükben a nyaralójukat fele-fele arányban, a vagyonuk többi részével kapcsolatban pedig a gyerekük (az édesanyánk) és mi, unokák örökölnénk egyenlő arányban hárman. Lehetséges ez így, vagy a nyaraló tulajdonjogát is három felé kell osztani?
A nagyszüleim lakása esetén, ha hárman örököljük, eladhatja-e valamelyikünk a saját részét anélkül, hogy a másik kettő beleegyezne? Vagy nekünk meg kell venni tőle, ha nem akarjuk, hogy idegen kézbe kerüljön?
Előre is köszönöm válaszukat!
Dávid
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-11
Tisztelt Dávid!

A végrendelet tartalmának csak a végrendelkező akarata - és a kötelesrész - szab határt, így elvileg elképzelhető a fenti megosztása a hagyatéknak, de ezt megerősíteni csak az egyes vagyonelemek értékének ismeretében tudnom, azok alapján ugyanis a kötelesrész vonatkozásában is tudok nyilatkozni.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Erika kérdése2016-06-08
Több, mint 1 éve a lakásunk mellett lévő társasházi tulajdonú közös WC egy részét (3,75 négyzetméter) megvásároltuk a társasháztól és a lakáshoz csatoltuk. Minden hivatalosan történt, a használatba vételi engedélyt is megkaptuk. Alapító okirat módosítást kért a Földhivatal, hogy a nevünkre kerüljön. Mivel a házban több, nagyobb átalakítás is történt (tetőtér megvásárlás stb.) 3,75 négyzetméterért nem tudtuk vállalni a módosítás költségeit. Most el szeretnénk adni a lakást, van-e valamilyen mód rá?
Köszönettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-11
Tisztelt Erika!
A tulajdonjogot csak a tulajdonos ruházhatja át, azaz addig nem tudják eladni a 3.75 nm-t, amíg nem kerül bejegyzésre a tulajdonjoguk.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Bernadett kérdése2016-06-08
Tisztelt Ügyvédnő!

2008-ban volt férjemmel közösen hitelből vásároltunk egy lakást. 2009-ben elváltunk, válás után készült egy átadás-átvételi megállapodás miszerint a volt férjem birtokába és használatába adom kitakarítva, és használatra alkalmas állapotba az ingatlant, és felhatalmazom őt az ingatlan kizárolagos használatára. Erről "hivatalos " papír készült 2 ügyvéd aláírásával, szárazbélyegző nélkül. Volt férjem az évek alatt felhalmozott több millió ft közüzemi hátralékot, nem fizette a törlesztést sem, végrehajtás alatt van a lakás. Mivel én vagyok a kézfizető kezes és a lakás felének tulajdonosa tiltják a fizetésem 50%-át a tartozások miatt. A lakást évek óta nem használja. Ha én szeretném használni, mi a teendő hogy jogilag is beköltözhessek, és az addigi közüzemi hátralékokat hogyan tudom csak rajta behejtetni, mivel eddig ő használta az ingatlant?

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Bernadett
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Józseg kérdése2016-06-08
Tisztelt Dr.Nagy és Társa Ügyvédi Iroda!

2016. 04.21. az ... irodán keresztül eladtam ill. vásároltam egy téglaépítésű drivit szigetelt családi házrészt. A szemrevételezés és az energetikai tanúsítvány elolvasása után meg is vettem a házat. Egy hét múlva az erős esőzésekkor tapasztaltam hogy alul és felül ázunk.Ez volt csak a kezdett! Mint kiderült a ház hátsó fele csak részlegesen van leszigetelve a többi részeken bontott téglák állnak ki a falból. Itt ott 3cm hungarocellel dübelezés nélkül szigetelték ami az energetikai tanúsítványban 15cm. Ez hagyján, mert csőtórés alkalmával az is kiderült, hogy alap és betonszegély nélküli vert vályogházat vettünk ami nem utolsó sorban az Önkormányzat lebontásra ítélt. (erről készült egy határozat). A közüzemi órák átírásakor azzal kellett szembesülnöm, hogy egyik sincs hitelesítve és nem utolsó sorban a szomszédom órájára van kötve, magyarán hivatalosan csak áramszolgáltatással rendelkezem. Vásárlás előtt az ingatlanos elmondása szerint minden rendben volt a házzal amit a (hamis) energetikai tanúsítvány is alátámasztott. A tulaj aki mellesleg felújított házak eladásával foglalkozik és a tárgyban szereplő ingatlanossal karöltve értékesíti a házakat, nem tudott semmiről. Utólag felajánlott 100 ezer forintot ami nevetséges összeg hisz csak az elmúlt hónapban csaknem 150 ezret költöttem a javításokra és még nincs vége hisz a tetőt újra kell szigetelnem és a bádogos részt is meg kell csináltatnom. Bűzlik az egész ház, mert nincsenek bűzelzárók, és dübel nélkül 1-2 év és lehullik a "szigetelés". Kérdésem a következő! Perben vagy peren kívül milyen jogi lépéseket tehetek a volt tulajdonos, az ingatlan referens ill. az energetikus ellen? Válaszukat előre is köszönöm!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-11
Tisztelt Józseg!

A volt tulajdonos elleni fellépés a legkézenfekvőbb, szavatossági kifogást, majd akár bírósági pert is lehet kezdeményezni ellene. A részletekhez, ill. az eljárás költségvonzataihoz további információkra van szükség, de a jogi lehetősége mindenképpen megvan.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Bernadett kérdése2016-06-08
Tisztelt Ügyvédnő!

2008-ban volt férjemmel közösen hitelből vásároltunk egy lakást. 2009-ben elváltunk, válás után készült egy átadás-átvételi megállapodás miszerint a volt férjem birtokába és használatába adom kitakarítva, és használatra alkalmas állapotba az ingatlant, és felhatalmazom őt az ingatlan kizárolagos használatára. Erről "hivatalos " papír készült 2 ügyvéd aláírásával, szárazbélyegző nélkül. Volt férjem az évek alatt felhalmozott több millió ft közüzemi hátralékot, nem fizette a törlesztést sem, végrehajtás alatt van a lakás. Mivel én vagyok a kézfizető kezes és a lakás felének tulajdonosa tiltják a fizetésem 50%-át a tartozások miatt. A lakást évek óta nem használja. Ha én szeretném használni, mi a teendő hogy jogilag is beköltözhessek, és az addigi közüzemi hátralékokat hogyan tudom csak rajta behejtetni, mivel eddig ő használta az ingatlant?

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Bernadett
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

F.-né kérdése2016-06-07
Üdvözlöm önöket! Egy nagyon fontos kérdéssel fordulok önökhöz, hogy hogy lehetne ezt megoldani, biztos van valami kiskapu. Mi egy önkormányzati lakásban lakunk több mint 20 éve. Jött egy levél, amelyben az állt, hogy el kell hagynunk a lakást, mert az Édesanyám nevére van íratva, de ő viszont már örökölt egy ingatlant, ami az ő nevén van, de tartozást kell fizetnie az előző lakótól. Mondták hogy csak akkor lehet átírni a lakást az én nevemre, ha az anyukám meghalt. Valahogy nem lehet ezt megoldani? 13 éves a kislányom és így akarnak kilakoltatni minket, férjem már nyugdíjas, de tudtunk fizetni mindent, és csak az az egyetlen probléma, hogy nem az én nevemen van a lakás!!! Nagyon el vagyok keseredve....
Várom szíves válaszát!!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-11
Tisztelt F.-né!

A lakás fekvése szerinti önkormányzat lakásrendeletét kellene ismerni, de az ön bérlőtársi jogviszonyát kell "megcélozni", akkor Ön önálló jogon - az édesanyjától függetlenül is - bérlője lesz az ingatlannak.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Kálmán kérdése2016-06-07
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Öten vagyunk rész tulajdonosai egy osztatlan közös teleknek. Én szeretném a telket megosztani, és a lányom részére egy építési telket kialakítani. Ennek minden műszaki feltétele adott. A telket ki mérettem, a megosztási vázrajzot
elkészítettem.Az önkormányzat beleegyezett a megosztásba, a földhivatal szintén jóváhagyását adta, de az ingatlan bejegyzéshez az összes résztulajdonos aláírása szükséges. Az így keletkezett dokumentumokat egy kivételével az összes résztulajdonosa aláírta.
Ő viszont kijelentette, hogy egy régebbi vélt sérelme miatt ,soha nem fogja aláírni a megosztást. Kérdésem: milyen lehetőségem van a telekmegosztásra, illetve per útján van-e esély van a probléma megoldására.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-11
Tisztelt Kálmán!

Igen, ebben az esetben kizárólag a közös tulajdon megszüntetési per vezethet eredményre.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Tamás kérdése2016-06-07
Tisztelt Szakértő!
Egy ingatlanvásárlás előtt állok, ahol a telken lévő épület "zártkerti művelés alól kivett terület, gazdasági épület" besorolású. A gazdasági épületet több, mint 16 éve építették, tervdokumentációval. Végleges használatbavételi engedélyt kapott 16 évvel ezelőtt. Hivatalos épületfeltüntetési vázrajz is készült akkor.
Az - eredetileg vegyszertárolónak feltüntetett - gazdasági épületet időközben lakóépületként használta a tulajdonos, beköttette a vizet, villanyt, gázt, csatornát.
Van-e lehetőség arra, hogy "egyéb rendeltetésű építmény rendeltetésének lakás rendeltetéssé módosításá"-t kezdeményezzük az illetékes járási hivatalnál, vagy hatósági bizonyítvány kiadási eljárást kellene kezdeményeznie a tulajdonosnak a "lakóház rendeltetésű ingatlan"-ná történő átminősítéshez, amely alapján a földhivatal átvezetné a módosítást "kivett udvar és lakóház"-zá?
Valós-e a lehetőség, vagy valaki téves információt adott?
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-11
Tisztelt Tamás!
Elméletileg lehetséges, de a gyakorlati megvalósítás lehetőségéről és annak feltételeiről a helyi önkorm. műszaki osztályán javaslom elkezdeni az ügyintézést.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Anita kérdése2016-06-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi problémában kérném szakértő véleményét.
2016 áprilisában elhunyt nagymamánk után testvéremmel örököltük a fél házat, az ingatlan másik felét nagynénénk kapta. Az ingatlanhoz azóta kulcsot nem kaptunk, albérlőt nem vihetünk oda, és értékesíteni sem hajlandó az ingatlant. Az átváltás is felvetődött részünkről, de azt a választ kaptuk, hogy nem áll nagynénénk rendelkezésére elegendő összeg.
Kérdésem, hogy ebben az esetben milyen jogaink vannak és hogyan tudunk eljárni jogos részünk érvényesítésében.

Válaszát előre is köszönöm
dr. Forgács Gábor ügyvéd válasza2016-06-21
Tisztelt Anita!

A közös tulajdon bírósági megszüntetését lehet kérni, így biztosan megszűnik a közös tulajdon. A bíróság ilyen esetekben jellemzően kirendel egy szakértőt, aki megállapítja azt a minimális vételárat, amin, vagy ami felett eladható az ingatlan akár a tulajdonostárs beleegyezése hiányában is: ilyenkor bírósági végrehajtó árverezi tkp. a házat, csak nincs helye a kikiáltási ár leszállításának, mint más esetekben.


Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

Éva kérdése2016-06-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesanyám ez év elején elhunyt.Az ingatlant amelyben lakott, 1/2-1/2 arányban örököltük a testvéremmel.Az ingatlant jelenleg ő lakja.Anyagi okokra hivatkozva , nem hajlandó kifizetni.Milyen esélyeim vannak, mily módon követelhetem a részem kifizetését?

Tisztelettel: Éva
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

József kérdése2016-06-06
Tisztelt Ügyvéd Úr !

Feleségem tulajdonosa, Én haszonélvezője vagyok egy üzlethelyiségnek.
Jelenleg a feleségem az üzlethelyiséget mint magánszemély adja bérbe vállalkozóknak. A várható éves bevétele az ingatlan bérbeadásból elérne az EHO fizetésének határát ezért szeretnénk ha Én is bérbe adhatnám az üzletet.
Szeretném megtudni, hogy járható ,törvényes út-e, hogy a bérleti díj összege megosztásra kerülne kettőnk között. Ha igen a gyakorlatban hogyan történik ez ?

Várom megtisztelő válaszát.
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2016-06-08
Tisztelt Kérdező!

Először is szeretném megköszönni, hogy irodánkat kereste fel kérdésével.

Az erre vonatkozó törvényi előírások alapján természetesen Ön is lehet az ingatlan bérbeadója. A megfelelő okiratok elkészítésével jogilag nincs akadálya annak, hogy mind Ön, mint haszonélvező, illetve felesége, mint tulajdonos közösen adják bérbe az ingatlant.

Ami az ügy adójogi vonzatát illeti, arra egy könyvelő, illetve adójogi tanácsadó tudhat felvilágosítást nyújtani.

Amennyiben bármilyen további kérdése merülne fel kérem, forduljon hozzám bizalommal!


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@racsaidr.hu

ferenc kérdése2016-06-05
tisztelt holgyem /uram!
az a keresem hogy a edesanyam apukaja meg halt es az anyukam orokolt utana de edesanyam a tesomnak adta a orokolt ingatlant de o marat a haszon elvezo ! az elso keredesem az volna hogy engem ki hagyhatnak belole orokoles szentpondol!
a 2 kerdes hogy mivel edes anyukam a haszon elvezo a hazon es a hugom 1/1 aranyban tulajdonos let anyai ägrol kerhetem a reszem!
utolso kerdesem hogy a portan ket haz van mivel osztatlan telek! akkor ki az elso aki orokolhet es hogy milyen jogokal!
ellore is koszonom valaszät!
Dr. Tóth Gergely ügyvéd és dr.Jámbor Igor Roland ügyvéd válasza2016-06-06
Tisztelt ferenc!
Ahogyan azt Ön is írt a levelében, az ingatlant édesanyja örökölte a törvényi öröklési rend alapján, így ő lett az ingatlan tulajdonosa.

Feltételezhetően az édesanyja, mint az ingatlan tulajdonosa az ingatlan ajándékozási szerződéssel ajándékozta vagy tartási szerződéssel ruházhatta át az Ön testvérének a tulajdonjogot, mely szerződésben haszonélvezeti jogot alapítottak az édesanyja részére.
Tehát az Ön testvére nem öröklés jogcímén szerezte meg az ingatlant és így Önt nem "kihagyták" a hagyatéki eljárásból, hanem az édesanyja később, mint az ingatlan tulajdonosa rendelkezett így a tulajdonjogról.

Az édesanyja azt követően, hogy tulajdonosa lett az ingatlannak, szabadon rendelkezhetett vele, így köthetett akár ajándékozási, akár tartási szerződést is. (A pontos jogcím az ingatlan tulajdoni lapján feltüntetésre került, így megismerhető)

Amit Ön tenni tud ebben az esetben, az, hogy amennyiben az édesanyja elhalálozik, úgy a hagyatéki eljárás során, kéri, hogy a testvére részére nyújtott ajándék értéke kerüljön a hagyatéki vagyon terhére beszámításra (osztályra bocsátás)

Kérdése volt továbbá, hogy a portán található 2 ház öröklése később miképpen alakul?
Amennyiben ennek a háznak a tulajdonjogát szerezte meg a testvére, úgy nem képezi majd az örökség, a hagyatéki vagyon részét.
Amennyiben az ingatlan az édesanyja tulajdonjoga, úgy a törvényi öröklési rend szerint az egyenesági rokonok és a házastárs öröklik egyenlő arányban.

Tisztelettel:
Dr. Tóth Gergely ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3525 Miskolc, Patak u. 4. I/1.
+36 46 414 220
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu

Sándor kérdése2016-06-05
annyi kérdésem lenne,hogyha a fizetésemből letiltják a nem fizetett banki lakáshitelemet (Otp Faktoring) akkor elárverezhető-e az ingatlan? köszönöm válaszát
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Anna kérdése2016-06-05
Tiszteletem!
Köszönöm a 47818 kérdésemre adott válaszukat.
Akkor ahhoz, hogy egy lakás egyik tulajdonostársa bevihessen a lakásba valakit, kell a másik tulajdonostárs hozzájárulása?


És mit jelent az, hogy peren kívül?
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-05
Tisztelt Anna!

1. Nyilván nem a vendéglátásról, hanem a hossztávú ott tartózkodásról beszéltem, az közös megegyezésen alapulhat.

2. Tehát nem bírósági úton, hanem még előtte, elkerülendő a bíróság igénybe vételét.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Anna kérdése2016-06-05
Tisztelt Ügyvéd Hölgy és Ügyvéd Úr!

Azt szeretném kérdezni, hogy
1., ha egy lakásnak 2 tulajdonosa van, akkor az egyik teheti-e azt, hogy a másik tudta és akarata nélkül bevisz a lakásba valakit? Vagy kell hozzá a másik tulajdonos engedélye/beleegyezése?

2., Változtat-e valamit a dolgon, ha akit az egyik tulaj beenged a lakásba, az a másiknak haragosa (zaklatja a másik tulajt)?

3., És ha 2 tulaja van egy lakásnak, és az egyik el szeretné adni (mert szüksége van a pénzre, meg mert nehezére esik fenntartani tovább a lakást), a másik meg nem tudja, hogy el akarja-e adni, akkor mit lehet törvényesen tenni? Pl pert indítani? Ha igen, hol? A lakás helye szerinti bíróságon? És ahhoz kell ügyvéd, vagy anélkül is be lehet menni a bíróságra?

Köszönöm:
Anna
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-05
Tisztelt Anna!

1. A közös tulajdon használata körében a tulajdonostársak közös döntését igényli a jogszabály.
2. Nem.
3. A közös tulajdon megszüntetését kell kezdeményezni, elsőként peren kívül, ennek eredménytelensége esetén bírósági úton. Az ügyvédi képviselet nem szükséges, de ajánlott. A pert az alperes lakhelye vagy az ingatlan fekvése szerinti bíróságon egyaránt meg lehet indítani.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zsolt kérdése2016-06-03
Házrészben lakom, minden résznek a telek végében lévő kapubejáróról külön bejárata van és kerítés választja el a családokat. Én a 2. részben lakom (összesen 4 család van az udvarban).
Az egyik oldalról a szomszéd által felállított kerítés alacsony és átlátszó. Nagyon zavar, hogy benéz az udvaromba ahányszor arra jár, illetve amikor felmegy a nyitott teraszára.

Az volna a kérdésem, hogy a saját udvaromba a szomszéd kerítése elé 2 méter magas nádszövetből árnyékolót - belátásgátlót - létesíthetek-e?

Ezt úgy szeretném, hogy 25x25-ös pillértéglából 3 oszlopot állítanék fel, amire a nádszövetet kifeszíteném. Az egész kb. 6 méter. A szomszéd nyitott teraszától kell-e elhagyni nagyobb távolságot? Milyen távolságra kell a két kerítésnek lennie egymástól? Van-e erre szabály? A szomszéd ezért engem támadhat-e?
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Attila kérdése2016-06-03
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Visszterhes vagyonátruházási illetékkel kapcsolatban lenne kérdésem. Eladunk 20 millió forintért egy lakást Diósdon, ahol 50-50%-ban vagyunk tulajdonosok a feleségemmel. Én a saját részemből (persze kiegészítve) vennék 13 millióért nyaralót a Velencei tónál. A kérdés az, hogy ilyenkor mennyi lesz az illeték?

Válaszát előre is köszönöm!

Attila
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-04
Tisztelt Attila!
A 13 millió forintnak a 4 %-a lesz az illeték, tekintettel arra, hogy illetékkedvezményre csak lakások eladása-vétele esetén lenne jogosult, de a nyaraló nem felel meg ennek a feltételnek.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

BERNADETT kérdése2016-06-01
Tisztelt Ugyved Ur!

Olyan tulajdonostol vasarolnek lakast, aki önkormanyzati lakasat önkormanyzattol vasarolta. Lehetseges e, illetve mire erdemes odafigyelni szerzödeskötes elott?
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-04
Tisztelt BERNADETT!

Igen, lehetséges, és egyetlen dologra kell figyelnie: kiválasztani a megfelelő szakértelemmel bíró ügyvédet, aki mind tanácsadással, mind a megfelelő okirat megszerkesztésével "átnavigálja" Önt a vásárlás folyamatán annak érdekében, hogy biztonságosan szerezzen tulajdonjogot a pénze ellenében.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zsuzsanna kérdése2016-05-30
Szeretném megkérdezni, ha valaki lelopja a hirdetésemet , és több helyen hirdeti az ingatlanomat engedély, és megbízás nélkül, mit tehetek?-r-nKöszönettel Zsuzsanna
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-04
Tisztelt Zsuzsanna!

A közvetítő eljárás etikátlan és jogszabálysértő, többféle lépés is elképzelhető, jegyzői bejelentés, a közvetítő "felettese" felé történő bejelentés (franchise, társadalmi szervezet), ill. és akár a bírósági út sem elképzelhetetlen.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

József kérdése2016-05-30
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Évekkel ezelőtt telkemre egy villanyoszlopot állított az E-ON nevű német vállalkozás. Az oszlop állításhoz szükséges engedéllyel a mai napig nem rendelkeznek, amit pedig törvény ír elő. A villanyoszlopot nem az utca és a telkem határára tették hanem jóval beljebb. Az utcába a többi oszlopot viszont az út mentén helyezték el. Mivel telkem nincs bekerítve úgy gondolták lévén ők egy német vállalkozás bármit megtehetnek elhelyezték az oszlopot. A mai napig nincs engedélyük és mégis megkapták a vezetékjogot. Én jóhiszeműen abban bíztam hogy az oszlopot ideiglenesen tették oda és látva hogy nem jó helyen van majd elviszik onnan. Mikor szóvá tettem hogy az oszlop elhelyezésre semmilyen engedéllyel nem rendelkeznek a válaszuk annyi volt, mivel több mint öt év eltelt az oszlop állítás óta nem vagyok jogosult kártérítésre. Gátlástalanságukra jellemző, hogy azt írták, az oszlopot áthelyezik ha annak költségét kifizetem.
Kérdésem a következő:
A törvényesség helyreállítása érdekében fordulhatok-e az ügyészséghez, illetve a bírósághoz, vagy pedig tudomásul kell vennem hogy ennyire nincs jogállam hazánkba?
dr.Gáspár Sándor ügyvéd válasza2016-06-09
Tisztelt József!

Az áramszolgáltató vélelmezhetően az ingatlanon fennálló vezetékjogára hivatkozva helyezte el az oszlopot az Ön tulajdonát képező ingatlanon.
A vezetékjog korlátolt dologi jog, ún. közérdekű használati jog, amellyel kapcsolatban a jelen esetben érvényes régi Ptk. 171. § (1)-(2) bekezdése (az új Ptk. 5:164. §-a is tartalmilag is megegyezik) kimondja, hogy: „Ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára – államigazgatási szerv határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár.”
A használati szolgalmi jog alapján közérdekű tevékenységet folytató szerv (áramszoláltató) a más tulajdonában lévő ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja. Alanya tehát a feljogosított szerv, mindenki más is köteles eltűrni gyakorlását. A használati jog (szolgalom) a felek megállapodásának hiányában a közigazgatási hatóság határozatával jön létre. A határozatnak tartalmaznia kell a jog terjedelmét, mértékét, gyakorlásának módját.
A fentiek miatt, mielőtt bármely hatósághoz vagy bírósághoz fordulna, javasolom, hogy fáradjon be a földhivatalba és tekintsen be az Ön tulajdonát képező ingatlan tulajdoni lapjába, nézze meg, hogy a tulajdoni lap III. részén szerepel-e az áramszolgáltatót megillető vezetékjog. Amennyiben igen, úgy kérje ki a vezetékjog alapításával kapcsolatos valamennyi irat másolatát (hatósági határozat, változási vázrajz stb.). Ezen okiratok alapján a helyszín ellenőrzése, szemlevételezése mellett meg lehet állapítani, hogy a határozatban és a vázrajzban foglaltak szerint történt-e az oszlop elhelyezése. Mivel valószínűleg a vezetékjog az ingatlan egy részének használatára lett bejegyezve, le kell ellenőrizni, hogy nem lépi-e túl ezt a mértéket az áramszolgáltató a valóságban. Amennyiben nagyobb területet használ az áramszolgáltató, azaz túllépi a vezetékjog adta kereteket, úgy javasolom, ezt az áramszolgáltatónak írásban jelezze és kérje, hogy az áramszolgáltató a határozat és a vázrajz szerint járjon el, azaz helyezze odébb az oszlopot. Amennyiben a fenti feltételek adottak, úgy közölje lehet velük, hogy a „többlet használatért” 5 évre visszamenőlegesen használati díjat kér tőlük, amennyiben nem hajlandóak áthelyezni az oszlopot.
A további, esetleges bírósági eljárásról, annak lehetőségéről főként az említett okiratok, a felszólítás és az áramszolgáltató válaszát követően, azok ismeretében tudok véleményt mondani.
Tisztelettel:

dr. Gáspár Sándor ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Békeligeti u. 1. I. em. 106.
telefon: +36/92 334-148
http://www.drgasparugyved.t-online.hu
drgasparugyved@t-online.hu
drsandorgaspar@gmail.com

Vincze Zsolt kérdése2016-05-30
Tisztelt szakértők!

Nejem házasságunk előtt vásárolt egy lakást, amiben együtt laktunk. Ő erre kötött egy adásvételi szerződést 2015 októberében, ami szerint 2016 márciusában a lakás tulajdonjoga átkerült a vevőre. Szeretnénk új lakást vásárolni, jelenleg nincs saját lakásunk.
- Meddig számítható az egy éve az illeték szempontjából úgy, hogy az új lakás és a régi közti különbözetre kelljen azt csak megfizetni?
- Valamint, az új lakásban én fele részben szerzek majd tulajdonrészt, a rám eső részre is érvényesíthető a feleségem tulajdonából értékesített rész az illetékszámításban?


Üdvözlettel
Vincze Zsolt
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-04
Tisztelt Zsolt!
1. Az eladástól számított egy év a "kritikus" időpont, a szerződések aláírása a döntő pont.
2. A kedvezmény lehetősége személyhez kötött, így Ön nem jogosult rá, de ezt a jogszabályi rendelkezést több alkalommal sikerült már "áttörnünk", így érdemes lehet konzultálnunk erről.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Viktor kérdése2016-05-30
Tisztelt Ügyvéd Úr,

Csak röviden írom le a problémánkat.

3,5 évig béreltünk egy újszerű kertes házat, ami erősen penészedett belül. Ezt többször e-mail-ben fotókkal együtt jeleztük a tulajnak. Egy szellőzőt vágtak az egyik ablakba, ami semmit nem javított a helyzeten.
Tegnap kiköltöztünk a házból és a beépített konyhaszekrényünk elmozdításakor elénk tárult kb. 80 cm magasan penész a falon. A szekrényeink hátulja tönkrement ezáltal.

2 havi kauciót kértek anno tőlünk, ebből az egyiket lelaktuk, a másikat pedig nem akarják visszaadni, mert abból szeretné rendbe rakatni a házat, mivel el fogják adni. Nyilván ez csak egy penészre húzott újabb festékréteget jelent, mint azt a mi érkezésünk előtt is valószínűleg tettek.

A fennmaradt rezsiköltségeinket kifizettük. A villany a mi nevünkön volt, a többi viszont a tulaj vállalkozásáén, aminek telephelye is a szóban forgó ingatlan. Csak hozták a céges csekkeket minden hónapban, mi meg fizettük be azokat. De ezeket is mérőóra alapján ki akarjuk fizetni.

A tulaj arra hivatkozik, hogy azért nem adja vissza a kauciót, mert kifesteti belőle a házat, mivel anno kifestve adta át nekünk.

Kérdésem az lenne, hogy jogosan akarja e megtartani az egy havi kauciót, amiből olyan dolgot akar kijavíttatni, ami a ház sajátosságai miatt történtek?

A házat egyébként a tulaj, mint kivitelező saját maga építette.

Az összes e-mail megvan, amiben mindenféle okokat hoztak fel, amivel mentegetőztek, hogy miért van penész és 85%-os páratartalom a házban.

Válaszát előre is nagyon köszönöm.

Tisztelettel: S. Viktor
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-06-24
Tisztelt Viktor!

A probléma két rétegű. Egyrészt Önnek olyan állapotban kell visszaadnia a lakást, amilyenben kapta, amibe az is beletartozhat, hogy kifestet, hiszen pl, ha a folyamatos érintésektől elpiszkolódtak a kapcsolók alatti festett falfelületek, azt aligha lehet a "rendes avulás" körébe vonni. Ilyen értelmezés szerint vagy ön ezt megteszi, vagy hagyja, hogy a kaució terhére a tulajdonos megtegye. Az más kérdés, hogy nem lehet-e ezt helyi javítással orvosolni. A penész eltakarása nyilván nem lehet az önök költsége.
A probléma másik rétege gyakorlati: aligha gazdaságos egy havi kaució miatt pereskedni, persze ez függ annak az összegétől.

Legjobb javaslatom azt hiszem az kell, hogy legyen, hogy igyekezzenek megegyezésre jutni.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Margit kérdése2016-05-30
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Néhai férjemnek előző házasságából egy leány és egy fiú gyermeke van. Közös gyermekünk nem született. A 20 évi házasságunk kezdetén a férjem az önkormányzattól megvett lakás felét a vele együtt élő fiára íratta, de az én haszonélvezetem kikötéséről elfelejtettünk gondoskodni. Férjem 7 évvel ezelőtti halála után az ő tulajdonrészét a lánya örökölte, amire én a haszonélvezetet megkaptam. Férjem a végrendeletében kérte a fiát (aki külföldön él), hogy az ő tul.-részét is tovább használhassam. (Amire nincs haszonélvezetem.)
A lakás terheit kezdettől kizárólag ketten a férjemmel fizettük, ill. halála óta egyedül fizetem (a közös költséget is).
Abban a bizonytalanságban élek, hogy a fiú esetleg beköltöztethet oda valakit és ellehetetlenül az életem.
Kérem, szíveskedjenek tanácsot adni:
- Ha egyedül lakom a lakásban, de csak a felére van haszonélvezetem, a közös költséget csak nekem, vagy megosztva kell-e fizetnem azzal a tulajdonossal, aki részéről nincs haszonélvezetem, de használom az ő részét.
- Milyen lehetőségem van kivédeni, hogy a fiú valakit beköltöztessen mellém az összesen kétszobás lakásba?
- Van-e lehetőségem, hogy megválthassam az ő részére a holtig tartó haszonélvezetemet?

Köszönettel:
Margit
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-04
Tisztelt Margit!

1. Ebben az esetben még akár többlethasználati díj fizetésére is kötelezett lehet, hiszen más tulajdonát is használja jogcím nélkül.

2. Nem sok lehetősége van, az Ő joga a használat, ill. a használat átengedése.

3. Igen, a haszonélvezeti jogot arra az ingatlanrészre is megszerezheti ingyenesen vagy ellenérték fejében.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Judit kérdése2016-05-26
Tisztelt Iroda!

Pár hónapja egy válás során vállaltam és teljesítettem, hogy lányomnak ajándékozom tehermentes, 1/1-ben tulajdonomat képező ingatlanomat holtig tartó haszonélvezeti jogommal. Az ingatlan akkori és mostani értéke : 7.000.000Ft
Kérdéseim:
1- Amennyiben az előbb említett ingatlant közös akaratunknak megfelelően eladjuk, Én mint az ingatlan holtig tartó haszonélvezője milyen mértékben (talán százalékosan) részesülhetek a törvény szerint az eladási árból?
2- Az eladással kapcsolatos ügyintézés költségei (közös megállapodás hiányában) kinek a pénztárcáját terhelik?

Előre is köszönöm válaszukat,
Tisztelettel : Judit
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd válasza2016-06-14
Tisztelt Judit!

A haszonélvezeti jog, mint vagyoni értékű jog ellenértékét az illetéktörvény határozza meg. Az érték életkortól függ. 25-50 év közötti életkor esetén a vételár 40%-a illeti Önt.
Adásvétel esetén a költségek a vevőt terhelik.


Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
7400 Kaposvár, Hunyadi u. 10.
+36 82 424720
http://www.foris.hu
drschneider@t-online.hu

Anikó kérdése2016-05-26
Tisztelt Ügyvéd Úr,Ügyvéd Nő!
Szeretnék önöktől segítséget kérni!Egy önkörmányzati lakás bérlője vagyok és szeretném elindítani a lakás megvásárlását melyre bérlőként elővásárlási jogom van,de szeretném is majd tovább adni van e rá lehetőségem vagy várnom kell valameddig??Az eladási árból szeretném majd az önkormányzat fele kifizetni a teljes összeget. Válaszukat előre is köszönöm!!!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-04
Tisztelt Anikó!

Viszonylag egyszerű helyzetben van, ha az önkormányzattal meg tud állapodni a megvételről, akkor utána következhet az eladás is. Vegye fel a kapcsolatos a lakásosztállyal vagy a vagyonkezelő céggel, ott a vásárlásról részletes tájékoztatást kaphat.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ildikó kérdése2016-05-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném Öntől kikérni a véleményét.
Kertes házban élek. A szomszédok felől mindenhol drótháló választ el, ami engem nagyon zavar, mert állandóan kiváncsi szemek vesznek körül. Szeretném az egészet körben zártra átalakítani.
A jobb oldali részt akár el is bonthatom és mindenféle engedély nélkül megcsinálhatom?!?
A hátsó kerítéshez kell engedélyt kérnem a szomszédtól, vagy az èn oldalamon azt csinálok, amit én akarok?
Mi van akkor, ha a bal oldali szomszéd viszont nem járul hozzá, hogy az ő dróthálójához hozzányúljak? (Még raschel hálót sem engedett feltenni, h valamelyest privát szférát alakítsak ki...) Építhetek a telekhatárba, közvetlenül az ő kerítésük mellé egy saját kerítést? 1.9 méter magasról lenne szó. Milyen távolságot kell elhagynom az ő kerítésétől?
Beperelhetnek, ha esetlegesen árnyékolom ezzel a kertjüket?
Mire számíthatok, mire figyeljek oda, mik a jogaim?

Válaszát nagyon várom!

Maradok tisztelettel és köszönettel,
Ildikó
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-04
Tisztelt Ildikó!
A helyi építési szabályokat kell figyelembe venni,de alapvetően a jobb oldalon az Ön jogosultsága a kerítés létesítése, a másik oldalon viszont csak a szomszéd engedélyével lehetséges a kerítés létesítése, kivéve, ha a saját telkén létesíti azt.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

istván kérdése2016-05-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretném megkérdezem, hogy: milyen anyaggal, (földel/homokkal) tölthetem fel (1500m3! ) régen megkezdett (de félben maradt) építkezés miatt pincegarázs részére kiásott belvárosi telkemet úgy, hogy a környezetvédelmi törvényeknek megfeleljen?

A hatóság csak bonyolultan, szakmérnök igénybevételével válaszolna.

Válaszát megköszönöm!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Ildikó kérdése2016-05-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném Öntől kikérni a véleményét.
Kertes házban élek. A szomszédok felől mindenhol drótháló választ el, ami engem nagyon zavar, mert állandóan kiváncsi szemek vesznek körül. Szeretném az egészet körben zártra átalakítani.
A jobb oldali részt akár el is bonthatom és mindenféle engedély nélkül megcsinálhatom?!?
A hátsó kerítéshez kell engedélyt kérnem a szomszédtól, vagy az èn oldalamon azt csinálok, amit én akarok?
Mi van akkor, ha a bal oldali szomszéd viszont nem járul hozzá, hogy az ő dróthálójához hozzányúljak? (Még raschel hálót sem engedett feltenni, h valamelyest privát szférát alakítsak ki...) Építhetek a telekhatárba, közvetlenül az ő kerítésük mellé egy saját kerítést? 1.9 méter magasról lenne szó. Milyen távolságot kell elhagynom az ő kerítésétől?
Beperelhetnek, ha esetlegesen árnyékolom ezzel a kertjüket?
Mire számíthatok, mire figyeljek oda, mik a jogaim?

Válaszát nagyon várom!

Maradok tisztelettel és köszönettel,
Ildikó
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-04
Tisztelt Ildikó!

A helyi építési szabályokat kell figyelembe venni,de alapvetően a jobb oldalon az Ön jogosultsága a kerítés létesítése, a másik oldalon viszont csak a szomszéd engedélyével lehetséges a kerítés létesítése, kivéve, ha a saját telkén létesíti azt.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Mária kérdése2016-05-25
Tisztelt Ügyvéd úr!
Kérdésem a következő lenne, 2015 augusztusában eladtam egy zártkerti ingatlant ügyvédi közreműködéssel és földhivatali ügyintézéssel, erről számla is készült. 2016. februárjában kaptam egy levelet az Önkormányzattól, hogy a testületi ülés jóváhagyta az új tulajdonost erről értesítették az új tulajdonost. 2016.április-07- én kaptam egy levelet a Földhivataltól, hogy 2016.03.07 hatállyal Bírósági végrehajtó 2000000 ft erejéig végrehajtási jogot jegyeztetett be a tulajdoni lapra. A mellékelt tulajdoni lapon semmi említés nem szerepel az adásvételről és még mindig az én nevemen van az ingatlan.Kérdéseim a következők lennének. Miért nem szerepel a nyilvántartásban a közel hat hónapja kötött adásvétel?Az érvényes ügyvédnél kötött adásvétel után hogy terhelhetnek az eladóra végrehajtást? Ez esetben a leírtak alapján kit terhel a felelősség és mi a további teendő.
Dr. Tóth Gergely ügyvéd és dr.Jámbor Igor Roland ügyvéd válasza2016-06-14
Tisztelt Mária!

Amennyiben a megkötött adásvételi szerződéssel érintett ingatlan földtörvény hatálya alá esett, esik, úgy meglehetősen lassú az eljárás, ameddig a földhivatalba benyújtható a szerződés, mivel a szerződés kizárólag a kifüggesztést és az Agrár Kamarai jóváhagyást követően nyújtható be a földhivatalba.
Ameddig az eljárás folyamatban van, addig továbbra az eladó tulajdonát képezi az ingatlan és az eladó ellen indított végrehajtási eljárás megindítása esetén valóban bejegyezhető végrehajtási jog az ingatlanra. Ez az eladó felelősségi körébe tartozik. Amennyiben nem rendezi az Eladó a tartozást, úgy a Vevő egyoldalúan elállhat a szerződéstől.
Az eljárás jelenlegi állásról, illetőleg, hogy a szerződés benyújtásra került-e a földhivatalba és ha igen mikor, az okiratszerkesztő ügyvéd tud Önnek pontos felvilágosítást adni.

Tisztelettel:
Dr. Tóth Gergely ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3525 Miskolc, Patak u. 4. I/1.
+36 46 414 220
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu

Péter kérdése2016-05-25
Tisztelt Tanácsadók!

Jogi tanácsot szeretnék kérni egy lakásbérleti üggyel kapcsolatban. Adódott egy olyan helyzet, hogy foglalót fizettem a tulajdonosnak a lakásbérletre, szerződéskötés nélkül. Szerződéstervezetet kaptam csak, valamint szóbeli megállapodás történt. Jelenleg a tulaj szeretne elállni a szerződéskötéstől. Vissza szeretné adni a foglalót, azt az összeget, amit átadtam a szóbeli megállapodás során.
Tudomásom szerint, ha a bérbeadó áll el a szerződéskötéstől, akkor a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni, ezt azonban nem szándékozik megtenni. Erre az összegre szükségem is lenne, ugyanis a jelenleg bérelt lakásból ki kell költöznöm és nem valószínű, hogy időben találok másik albérletet.
A foglalóról írásos átvételi elismervény készült ugyan, két tanú aláírásával, de ezen nem szerepel, hogy mit foglalóztam le vele. Ezt csak egy telefonbeszélgetéssel tudom igazolni.
A kérdésem az volna, hogy jogilag helytálló-e a foglalóként átadott összeg kétszeresére vonatkozó igény? Ha igen, akkor pedig mit lehet tenni jogérvényesítés céljából?
A választ előre is köszönöm.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-06-04
Tisztelt Péter!
A szerződésük nem jött létre érvényesen, így a foglaló speciális jogkövetkezményei nem alkalmazhatóak, így csak a kifizetett összeg visszafizetését kérheti,a kétszeresére nem jogosult.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Anna kérdése2016-05-24
Tisztel Ügyvéd Úr!
A segítségére lenne szükségem egy végrehajtási ügyben. El árvereztek egy garázst egy tartozás miatt, ahol én voltam a tulajdonos a szüleim (mindkettő) haszonélvező. Nem élünk együtt. A mai napon sor került a garázs birtokba adására. Ahol A bírósági végrehajtó közölte, hogy a végrehajtás megindulásával automatikusan törlődött a haszonélvezet, mondtam neki hogy az biztos nem igaz, mutasson egy tulajdoni lapot. Természetesen nem mutatott.
A birtokba adás megtörtént, ahol is a végrehajtó és az új tulajdonos írt alá. Ebből én nem kaptam erdeit, példányt, mondván hogy nem voltam hajlandó aláírni és majd kiküldik postán. Azt kellett volna aláírnom, hogy 30 napon belül ki kell hogy pakoljak a garázsból.
Nos, én úgy tudom, hogy abban az esetben, ha a haszonélvező (K) igényt tartanak a használatra, akkor nem kell elszállítani az ott lévő tárgyakat. Viszont, ami eléggé furcsa, a zárat lecserélték bár kaptam 1 kulcsot, de így már a tulajdonos szabadon bejárhat a garázsba. Ez így jogszerű?
Úgy gondolom egyébként, hogy nem. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben helye van-e a végrehajtási kifogás előterjesztésének , milyen indokkal és ki ellen, ha nehezményezem, hogy a tulajdonosnak kulcsa van a garázshoz .Illetve el szeretném kerülni a garázs kiürítését, melyre 30 napos határidőt kaptam.
Nyilván abban sem vagyok biztos, hogy ezt kell tenni, csak nem tudok más intézményről, ahová fordulni lehetne. Illetve még az a kérdésem, hogy a végrehajtási kifogás előterjesztésében jó tudom, hogy a járásbíróság az illetékes? Esetleg birtokvédelmet kell kérni a tulajdonos ellen?
Köszönöm a figyelmét!
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Mihály kérdése2016-05-24
Tisztelt Tanácsadók!

Édesapám 2 hónapja úgy döntött, hogy szeretné átruházni rám a házból ráeső 2/4 részt amit viszont különböző a tulajdonlapon szereplő tartozások terhelnek. Azt szeretném megtudni hogy átruházhatja e a nevemre anélkül hogy a tartozás kifizetésre kerül.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Nóra kérdése2016-05-21
Szüleimmel közösen vásárolnánk kétgenerációs családi házat dunántúli megyeszékhelyen. Ehhez eladjuk az ő lakásukat, a mi lakásunkat és hitelt is veszünk fel. Az ingatlan vételára 40.000.000 forint, de ezt 50-50%ban vásároljuk meg. Így 20.000.000 forint kerül a férjem és az én nevemre. 2 kisgyermekünk van, szeretnénk igényelni a 2 gyermekes, használt lakásra felvehető összeget. A nevünkre kerülő forglami érték vagy az adásvételiben szereplő összeg számít?
Válaszát előre is köszönöm!
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-05-24
Tisztelt Nóra!

A felvehető összeg szempontjából az utóbbi számít, azonban közös tulajdonban álló házra nem igényelhető CSOK! Az vezethet eredményre, ha az eladók az eladást megelőzően kétlakásos társasházat csinálnak az ingatlanból, akkor az önök által vásárolandó, immár önálló ingatlanra lehet CSOK-ot felvenni. Mind a társasházzá alakítás, mind a vétel földhivatali átvezetést, ebből következően ügyvédi közreműködést igényel.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Anita kérdése2016-05-19
Jó Napot!

2009-ben apám után örököltünk ingatlant a testvéremmel 1/2-1/2 arányban.Akkor sajnos nem kértem vagyonmegosztást az ingatlanra.A házra azóta a bátyám nevére került közel 2 millió forintos terhelés.Van e lehetőségem arra hogy most kérjem a vagyonmegosztást vagy a terhelés miatt ez már nem lehetséges.A testvérem semmiben nem vesz részt.Nem fizet a rezsibe semmit s csak lelakja azt a részt ahol ő tartózkodik. Folyamatosan rendőrségi ügyei vannak amiknek a költsége folyamatosan terhelődik az ingatlanra.

Válaszát előre is köszönöm.

Anita
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-22
Tisztelt Anita!
Nem a megosztást, de a közös tulajdon megszüntetését kérheti, első lépésként a bátyjával kötendő megállapodás keretében, ennek sikertelensége esetén bírósági úton. A részletek kapcsán érdemes lenne konzultálnunk, amennyiben ezzel egyetért, az elérhetőségeinket alább találja.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Csicsi kérdése2016-05-19
Tisztelt Cím!
Köszönöm, hogy válaszoltak a ( 47783) az előzőleg feltett kérdésemre. Ha jól értelmeztem a választ, akkor az önkormányzat is hibázott, amikor a szomszéd által készített fotókat, az eljárás folyamán figyelembe vette.
A kérdésem az lenne, hogy milyen jogcímen léphetek a szomszéd és az önkormányzat ellen?
Köszönöm a választ.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-22
Tisztelt Csicsi!

Igen, hibázott az önkormányzat, és nemvagyoni kár - ún. sérelemdíj - iránti igénnyel léphet fel ellenük.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Brigitta kérdése2016-05-19
Tisztelt Tanácsadók!
A kérdésem egy társasházi lakásingatlanra vonatkozik.
4 lakásos társasházban van egy kétszintes+saját pince, garázs lakásom. A lakáshoz tartozik osztatlan közös kert is. A két szint a közös tulajdonú folyosóról nyílik bejárati ajtóval, az előszobából lehet feljutni a tetőtéri szintre és bejutni az emeletre. Az előszoba fallal és bejjárati ajtóval van kettéválasztva, tehát a két lakrész egymástól független bejárattal rendelkezik, az előszoba és a tetőtérbe vezető lépcső is a jelenlegi tulajdon része (gondolom az a leendő két tulajdonos között oszlik meg valahogyan) A két szint gépészetileg, fizikailag le van választva egymástól két külön lakásra, csak jogilag tartozik egy ingatlanba.
Ezt a jogi szétválasztást szeretnénk valahogyan megoldani, hogy az emeleti szintet a garázzsal, raktárunkkal együtt el tudjuk adni. A tetőtéri szintet megtartanánk. Sajnos a társasházi tulajdonostársak valamiért nem akarják engedélyezni a jogi szétválasztást.
Tudnának-e nekem tanácsot adni, hogy ilyen feltételek mellett el tudom-e adni valahogy az alsó szintet? Milyen megoldás létezik a problémára?
Előre is nagyon köszönöm!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-22
Tisztelt Brigitta!

A megvalósításhoz valóban szükséges a társasházi közgyűlés határozata, de azt már csak az alapító okirat és az szmsz alapján lehet megmondani, hogy milyen szavazati arány szükséges hozzá, feltehetően nem szükséges 100 %-os hozzájárulás. Tekintve, hogy az "ügylet" ügyvédi közreműködést is igényel, így érdemes a megfelelő ügyvéd kiválasztásával lehet folytatni.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Heni kérdése2016-05-19
Külföldi állampolgár testvérem Magyarországon aláírt (plusz két tanú aláírásával ellátott) meghatalmazása elegendő-e ingatlan eladásához ės a tulajdonbejegyzéshez a földhivatali eljárás során?
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2016-05-20
Tisztelt Kérdező!

Először is szeretném megköszönni, hogy irodánkat kereste fel problémájával.

Kérdésére azt tudom válaszolni, hogy nem elegendő a két tanú előtti aláírás, szükség van egy ügyvéd ellenjegyzésére is az érvényes meghatalmazáshoz.

Amennyiben bármilyen további kérdése merülne fel kérem forduljon hozzám bizalommal!

Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@racsaidr.hu

robert kérdése2016-05-18
Tisztelt Ügyvéd úr,- 30 évvel ezelőtt olyan telket vásároltam, mely felett még 2 telek volt, az átjárást nekem kellett biztosítani a szolgalmi úton, annak fejében, hogy a két átjáró szomszéd a füves utat rendszeresen karbantartja a használat fejében.

Tulajdonos váltás volt mindkét telken, azóta ez a szóbeli megállapodás ellenére sem működik, kénytelen vagyok én csinálni illetve pénzért csináltatni.

Mit tehetek? Arra hivatkoznak, hogy gyakorlatilag alig használják az üdülőtelküket.

Válaszát várva, köszönettel:

Robert
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-22
Tisztelt robert!

Feltehetően a szolgalmi jog alapítása lenne a megoldás, de részleteket a kérdés alapján nem tudok megválaszolni.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Krisztina kérdése2016-05-18
Tisztelt Ügvéd úr ! Két kérdésem lenne , az első : van egy telkem , aminek a helyrajzi számán öten vagyunk , szeretnék leválni , a földmérőt ha kihívom , akkor csak a település érintett önkormányzata tud kijelölni földmérőt , vagy én is megbízhatok -e valakit , és ha felmérték a területet mi a további menete az intézkedésnek ? A másik kérdésem : van -e olyan ügyvédi iroda akire rábíznám ezt a feladatot , és az elejétől a végéig megcsinálják nekem ! Köszönöm
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-22
Tisztelt Krisztina!

1. Ön is megbízhat földmérőt a földhivatal által elfogadott lista tagjaiból. 2. A mi irodánk pl. ilyen :)


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gusztáv kérdése2016-05-16
Tisztelt Ügyvéd Úr (és Munkatársai)!
Fiam ingatlanának jobb oldali szomszédja szeretne tömör kerítést felállítani a telekhatáron. Van-e lehetőség, hogy ezen határon a kerítésállítás és annak karbantartása kötelezettségét mindenkorra átvállalja, s ha igen:
- mi ennek a hivatalos eljárási útja,
- a kerítést melyik ingatlan területén kell felállítani?
Tájékoztatását (több hasznos előzővel együtt) előre is köszönöm!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-17
Tisztelt Gusztáv!
Az ingatlanok esetében - szembe állva azokkal - a jobb oldali kerítés létesítése és fenntartása az adott ingatlan tulajdonosának a feladata. Ha ettől el akarnak térni, akkor egy írásos megállapodás megkötését javaslom, két tanú előtt aláírva azt.
A kerítést a határvonalra kell építeni.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Margó kérdése2016-05-16
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Segítségüket szeretném kérni;Szüleink (már elhúnytak)révén örököltünk egy velencei nyaralót.Hárman vagyunk testvérek egyformán 1/3 részben vagyunk tulajdonosok.Én nagyon szeretném,ha eladnánk az ingatlant,de a másik két testvér ebbe,nem egyezik bele.Soha nem megyek és nem is fogok menni ebbe a nyaralóba,nem használom,csak az öcsém használja.Legutóbb ki is jelentette az öcsém,hamarosan nyugdíjba megy és végleg leköltözik oda.Igaz,a közüzemi díjakat,adót ő fizeti,igaz,ő is élvezi a nyaralót közel 40 éve.Míg a szülők éltek ,ők fizettek mindent,az állagmegóvást is ők finnanszírozták.
Kötelezhetem-e az eladásra,kifizetni ugyanis nem hajlandó,arra hívatkozva,hogy nincs pénze!
Úgy érzem kisemmizett vagyok,arról nem is beszélve,hogy szüleim budapesti lakását az öcsém fia örökölte,amit 7.4millióval már értékesítették.
Kizárhat-e mindenből az öcsém,mit tehetek?
Tisztelettel várom válaszát,Margó
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-05-17
Tisztelt Margó!

A közös tulajdon jóformán bármikor megszüntethető bírósági úton, azaz pert lehet indítani arra, hogy a bíróság vagy ossza meg az ingatlant, ha lehet (nem valószínű), vagy adja valamelyik tulajdonostárs kizárólagos tulajdonába (ha kizárólagosan bent lakik valamelyik tulajdonostárs, a magához váltásra is kötelezhető elvileg), vagy elrendelhető az ingatlan közös értékesítése akár árverés útján is (itt a perbeli ingatlanforgalmi szakértő által adott ár alá nem lehet menni). Megállapodás hiányában tehát pert kell indítania, amit bármikor megtehet. Az ilyen per viszont jellemzően lassú, bonyolult és költséges, azaz javaslom, hogy igyekezzenek megegyezni mégis. Ha perre kerül a sor, mindenképpen javaslom, hogy ügyvédi képviseletet vegyen igénybe.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

mária kérdése2016-05-16
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kettő évvel ezelőtt vásároltam a családi házamat 13,5m. Ft-ért. Most szeretném eladni és venni egy budapesti panellakást. Ha találnék partnert, a csere is érdekelne. Azt szeretném megtudni, milyen illetékek terhelnek, ha többért veszem a lakást, mint amennyiért eladom a házamat, ha kevesebbért veszem a lakást, illetve egy az egyben cserénél, vagy én fizetek rá a cserére, illetve a cserepartner fizet rá az én házamra. (különösen azért érdekel a dolog, mert nincs meg az ötéves itt lakásom)
Köszönöm válaszát.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-17
Tisztelt Mária!

Az ingatlanjog.hu oldalon talál illeték- és adókalkulátort is, ahol pontos számításokat is el tud végezni, de a főbb szabályok az alábbiak:

Adó: Amennyiben 13.5 mFt-nál magasabb áron adja el az ingatlant, úgy jövedelme keletkezik és 15 % ZSJA-t kell fizetnie, függetlenül attól, hogy mit csinál a befolyó pénzzel.

Illeték: A vásárlás nyomán 4 % illetéket kell fizetni, ahol viszont kedvezményre lesz jogosult, ha az eladás és a vétel egymáshoz képest egy éven belül történik meg, ez esetben csak a két ingatlan forgalmi értékeinek különbsége után kell megfizetni a 4 %-ot, és azt is csak akkor, ha a vásárolt lakás forgalmi értéke a magasabb.

Cserénél azonos szabályok érvényesülnek, mind az adó- mind az illeték kapcsán.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zoltán kérdése2016-05-15
Tisztelt Ügyvédnő/Ügyvéd Úr!

Testvéremmel közösen örököltünk egy ingatlant 1/2-1/2 -ed arányban. 2015. márciusában testvérem bírósági eljárást indított ellenem, kérve az osztatlan közös tulajdon megszüntetését. 2015. októberében sikerült magamhoz váltanom a testvérem tulajdoni hányadát. A földhivatalnál megtörtént az ingatlantulajdon átírása, és testvérem birtokba adta az ő tulajdon hányadát is. Testvérem a birtokba adást akként tette meg, hogy az ingatlanban maradt az akkor ott található összes ingóság, ennek most már több mind fél éve. Kérdésem a következő: a tulajdonjog 1/1 bejegyzése után, birtokba adás után testvérem kérheti az ingó vagyon megosztását?

Tisztelettel
Zoltán
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Zoltán!

Igen, azt a bíróság - a kérdés szerint - nem rendezte, így elvileg az még nyitott kérdés, akár bírósági per keretében is kezdeményezhető az igény érvényesítése.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Éva kérdése2016-05-15
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Lányom egy éve Szigetszentmiklóson megvásárolta egy kétlakásos ház egyik lakását (időközben a másik is elkelt, a lakó benne lakik).
A telken van egy harmadik különálló épület (ez jelenleg is az eredeti tulajdonos tulajdonában van, de nem lakott/lakik benne, az építtető is ő volt), amellyel kapcsolatban azt a tájékoztatást kapta, hogy a használatba vételi eljárás folyamatban van rá. Elfogadta, hogy az épület gyalog szolgalmi út köteles.
A ház összesen nettó 35 m2-es. A tulajdonos egy hónapja beköltöztetett a házba egy 6 tagú családot (két felnőttet, négy gyerekkel). Közölte, hogy a lakók meg fogják venni a házat (a hirdetést az interneten megtaláltuk).
Kiderült, hogy a különálló háznak vízórája és villanyórája van, de az a kétlakásos ház szennyvízemésztőjébe van bekötve (csatorna még nincs).
Lányomék ellenőrizni akarták a külön álló ház státuszát, ezért megkeresték az építésügyi hatóságot, ahol megtekinthették a határozatot, amely arról szólt, hogy az épület gazdasági épület, szabálytalanul lett létesítve, nincs és nem adható rá fennmaradási, illetve használatbavételi engedély (nem csak szabálytalan, hanem az adott telekre (916 m2) csak két lakóépületre adnak engedélyt. A határozat jogerős, a fellebbezés lehetősége nélkül.
A tulajdonos senkivel nem hajlandó tárgyalni és feltételezhető, hogy a beköltöztetett családnak fogalma sincs, hogy mit akar megvenni (állítólag hitel intézése folyamatban van).
Kérdéseim:
1. Mely hatóságnál kell a feljelentést megtenni a ház jogszerűtlen használatával kapcsolatban?
2. Mely hatóságtól kell kérni a lakók kilakoltatását?
3. A házból való elköltözéshez a hatóság szab-e határidőt és mennyit?
4. Fentiektől függetlenül lekapcsolható-e a szennyvízhálózatról az épület önkényesen (a szennyvízszippantás költségébe az új lakók nem szállnak be)?
Köszönettel
Éva
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Éva!

1. Építési hatóság az illetékes.
2. Azt a tulajdonos kérheti, bírósági úton. Önök nem.
3. ---
4. Nem.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Etelka kérdése2016-05-14
Budapest, XII. kerület Á. utcai, 100 éve családi házas beépítésű ingatlanról a XII. Jegyző 14 évvel ezelőtti Tájékoztatásában megállapította, hogy nem minősül építési teleknek, mert építési korlátozásra okot adó körülményként kezelte bejelentésemet, hogy az Á. utca nem közterület.
Az ingatlan, az Önkormányzat által kiadott Jogerős Építési Engedéllyel folytatott építkezés közben veszítette el építési telek minősítését és értékét.
A Jegyző az építkezés folytatására bíztatott ugyan, de az elkészült lakásra, korábbi ígérvénye ellenére nem adott Használatbavételi Engedélyt, így lakás biztosítást sem lehetett kötni. A ház 3 éve leégett. biztosítási kárenyhítés=0.
A Jegyző, a katasztrófa után, mert az utcát addigra sem tudta rendezni, nem engedélyezte új ház építését, a romokat kellett Jókarbantartási Eljárás keretében rendbehozni.
Okirati tény. hogy az Á. utcát az Önkormányzat jogelődje a Tanács építette szabálytalanul egy állami tulajdonú területre, de elmulasztották nyilvántartásba venni,
Fennáll-e az államigazgatás-közigazgatás hibás működése általi károkozás, illetve a tulajdonhoz fűződő alapvető jog sérelme, és a Jegyző általi birtokháborítás?
Etelka
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Etelka!
A férjével megbeszéltük, hogy szervezünk egy személyes találkozót, kérem, hogy hívjanak!



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Marianna kérdése2016-05-13
Tisztelt Ügyvédnő!
2016.03.16.án én lettem egy ingatlanárverés nyertese. 2016.03.23.án megjelentem a végrehajtónál egy előre egyeztetett időpontban. Fizetési haladékot kértem és kaptam is 2016.05.23.ig. A végrehajtóval előre egyeztetett időpontban 2016.05.11.én megjelentem az árverési jegyzőkönyv aláírása végett,mivel 2016.05.09.én átutaltam a vételár fennmaradó részét. 2016.05.11.én megírtuk az árverési jegyzőkönyvet melyben én és férjem fele-fele arányban lettünk "tulajdonosok"! A végrehajtó felhívta figyelmünket hogy a városi jegyző irodájában jelenjünk meg és kérjünk igazolást miszwrint ingatlant vásároltunk és kiürítési kérelmet terjesztettünk elő. 2016.05.12.én meg is restük a jegyző urat aki másnapra vagyis mára rendelt vissza. Az aljegyző azonban a végrehajtó irodába küldött mivel ott beszélni szerettek volna velünk. Mikor odaértünk sokkoltak az elhangzottak. Állítólag az árverést nem szabadott volna megtartani...a Vht 144 ; 1 b pontra hivatkozva....ilyen létezik? Az árverés lejárta után 2 hónappal? Miután Kátai kifizettük a teljes árat és aláírtuk a jwgyzőkönyvet is? Ha mi álltunk volna el a vásárlástól akkoe elbuktuk volna az előleget....ilyenkor ha " ők" állnak el tőle nem illet meg valami kártérítés? Bocsánat hogy hosszúra sikerült! Válaszát előre is köszönöm!
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-05-18
Tisztelt Cím!

Az Ön által leírtak alapján nem derül ki, mi is történt az ügyben. De az biztos, hogy az árverés ellen lehet végrehajtási kifogást előterjeszteni, és a bíróság akár magát az árverést is megsemmisítheti. Na de erről, hogy ilyen folyamatban van, a végrehajtónak tudnia kellene.

Az Önöknek mondott jogszabályhely az alábbi:
144. § (1) Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell
a) a feleknek,
b) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van,
c) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,
d) az ingatlanügyi hatóságnak.

Azaz elvileg nem lett szabályosan meghirdetve az árverés. Na de az a kérdés, hogy lett-e aztán beadva végrehajtási kifogás. Ami olyasmi, mint a fellebbezés, egyfajta jogorvoslati kérelem. Szerintem ezt érdeklődjék meg a végrehajtótól, illetve nem ártana utánanézni, hogy a földhivatal felé be lett-e adva a végrehajtó által az árverési jegyzőkönyv, hogy az Önök tulajdonjoga be legyen jegyezve. Emiatt menjenek el a végrehajtóhoz, illetve a földhivatalba. Nem az önkormányzat fogja felülbírálni a végrehajtó munkáját. Az igen furcsa, hogy szóban kaptak értesítést, mert az írásbeli intézkedés ellen (jegyzőkönyv) írásban lehet végrehajtási kifogást beadni. Ez nem szerződés, ettől nem lehet elállni. Kártérítéssel kapcsolatban a végrehajtó szabálytalan eljárása miatt élhetnek, ha a bíróság megsemmisítette az árverést.

Az nem fordulhat elő, hogy az írásbeli jegyzőkönyvvel dokumentált árverés szóbeli megbeszéléssel "nullázódik", pusztán azzal, hogy Önöknek visszautalják a pénzt. Emellett, ha szabálytalan volt az árverés, akkor lesz újabb árverés, és, ha Önök ismét árvereznek, a szabályosan meghirdetett árverésen, akkor mégiscsak meg tudják venni az ingatlant.

Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Anna kérdése2016-05-13
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem a következő lenne :
Életjáradéki szerződést kötnék ( egyösszegű megváltással )
Rét ( 2500 nm )besorolású külterületi ingatlanra.
Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben kifüggesztés nélkül átírható-e az ingatlan.
Várom mielőbbi válaszát
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Anna!
Kifüggesztésre nincs szükség, de az alábbi idézet köti az ügyletet: "Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld tulajdonjogának átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges."



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Tündi kérdése2016-05-12
Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő a helyzet:
Ingatlan vásárlás előtt állok, amit kb 30% önerőből és 70% banki hitelből szeretnék kifizetni.
Egy érdekes lehetőségre bukkantam, kifejteném:
Van egy kb 40 nm2-es ingatlan, ami a Civis Ház tulajdonában van, de a bérlőnek fel van ajánlva hogy megvásárolhatja.
A bérlő ezzel nem tud élni, hiszen nincs pénze hozzá, viszont árulja az ingatlant, amit oly módon szeretne kivitelzni, hogy az én pénzemből megveszi az ingatlant, amit aztán a nevemre irat. Mindezt ügyvéd előtt, előszerződéssel, hivatalosan.
Kérdésem az, hogy ez az út járható.e, nem ütközik.e valamilyen törvénysértésbe, illetve milyen biztosítékom lehet arra, hogy ez valóban így lesz?
Nyilván letétben nem lehet hagyni az ügyvédnél, mert azt utalnák tovább.
Ingatlanos elmondaása alapján ez bevett szokás, csak én bizalmatlan vagyok.
Mit javasol?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Tündi
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2016-05-23
Tisztelt Kérdező!

Először is szeretném megköszönni, hogy irodánkat kereste meg problémájával.

Kérdésére az alábbi általános tájékoztatást tudom adni.

Jogszabályi akadálya nincsen az Ön által leírtaknak, amennyiben megfelelően el vannak készítve a szükséges okiratok, úgy természetesen kivitelezhető az eljárás. Azonban mindenképpen szükséges lehet a Cívisház által megkötött szerződés pontos ismerete, ugyanis előfordulhat, hogy az ingatlan bérlő általi megvásárlását követően bizonyos ideig elidegenítési tilalom keletkezik az ingatlanon.

Amennyiben bármilyen további kérdése merülne fel kérem forduljon hozzám bizalommal.


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@racsaidr.hu

Ildikó kérdése2016-05-11
Tisztelt Ügyvédnő!

Szeretném Öntől kikérni a véleményét.
Kertes házban élek. A szomszédok felől mindenhol drótháló választ el, ami engem nagyon zavar, mert állandóan kiváncsi szemek vesznek körül. Szeretném az egészet körben zártra átalakítani, faerezetes trapézlemezre gondoltam.
A jobb oldali sáv az én tulajdonom, ugye? Ezt akár el is bonthatom és mindenféle engedély nélkül megcsinálhatom?!?
A hátsó kerítéshez kell engedélyt kérnem a szomszédtól, vagy az èn oldalamon azt csinálok, amit én akarok?
Mi van akkor, ha a bal oldali szomszéd viszont nem járul hozzá, hogy az ő dróthálójához hozzányúljak? Még raschel hálót sem engedett feltenni, h valamelyest privát szférát alakítsak ki... Építhetek a telekhatárba, közvetlenül az ő kerítésük mellé egy saját kerítést? Kb 1.8 méter magasról lenne szó, hogy ne tudjanak leskelődni.
Beperelhetnek, ha esetlegesen árnyékolom ezzel a kertjüket?
Mire számíthatok, mire figyeljek oda, mik a jogaim?

Válaszát nagyon várom!

Maradok tisztelettel és köszönettel,
Ildikó
Dr. Bartkuné Dr. Szekrényes Ida válasza2016-05-12
Tisztelt Ildikó!

A saját oldalán bármilyen kerítést építhet.
A többi oldalon, ahol a szomszédnak kellene, és nem engedi, építsen a saját telkén. Vagyis ne a jelenlegi kerítés helyén, hanem azt érintetlenül hagyva, hagyjon el annyi helyet, amit a helyi szabályok szerint kell. Ezzel az Ön telke egy kicsit kisebb lesz, de így teljesen szabályos.
Bármilyen kerítést építhet, ami járhat árnyékolással is.


Tisztelettel
Dr. Szekrényes Ida
4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14. II/10.
+36 42 310 745

szekrenyes.ida@gmail.com

Csicsi kérdése2016-05-11
Tisztelt Ügyvéd Úr / Asszony!
A szomszédunk folyamatosan fotókat készít az ingatlanunkról és a hozzánk járó barátainkról, ismerőseinkről. Néhány fotót , "bizonyítékként" beadott az önkormányzathoz. Kérdésem, hogy a jog szerint megteheti azt, hogy az ablakából fotókat készít rólunk, az ingatlanunkról? Köszönettel: Csicsi
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Csicsi!

Már a fénykép elkészítése is - engedély nélkül - jogsértő magatartás, amely ellen akár bírósági úton is fel lehet lépni.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Andrea kérdése2016-05-10
Tisztelt Ügyvéd Nő!
Egy építési telek ügyében fordulok Önhöz. 2006-ban vásároltuk. A megvásárláskor nem világosítottak fel arról, hogy belterületi üdülő övezetben lévő építési telek, amelyre csak üdülő házat lehet építeni, amelyre a jelenlegi jogszabályokban foglalt kedvezmények egyike sem vonatkozik (CSOK, kamattámogatott hitel, lakáskassza, 5%-os lakásépítési áfa). A telek egy tó közelében fekszik. A tó körül lévő telkek mind ilyen besorolásúak. A mi telkünk az övezet határt jelentő utcáról nyílik. A szembe szomszédai teljes értékű belterületi lakóházak. Szemmel láthatóan ez a lakóövezet része, a hagyományos értelemben vett víkend házak kb. 70 méterrel távolabb kezdődnek. Anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy építkezzünk. Szeretnénk eladni, de ezekkel a feltételekkel csak nagyon nyomott áron vennék meg. Mivel a település rendezési terv módosítása magas költséget jelentene a Önkormányzat számára, van-e más jogi megoldás arra, hogy a lakóövezethez csatolják, amihez valójában is tartozik? A telek tó felőli belső végénél, (ez kb. 50m-re van a tóhoz) földút vezet, aminek van helyrajzi száma, és közlekednek is rajta, még autóval is járható, tehát van rá mód, hogy az övezet határt erre áthelyezzék. Vagy a képviselő testület saját hatáskörben eldöntheti méltányossági alapon, hogy nem változtatják meg az övezet határt csak ezt a részt(3 db egymás mellett lévő telket érint) nyilvánítják lakóövezetté, mivel az utóbbi évek építkezéseinek köszönhetően a lakóövezet részévé vált, vagy a legapróbb változtatáshoz is a rendezési terv módosítása szükséges?
Köszönöm válaszát!
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-05-12
Tisztelt Cím!

A lényegi szabályok a következők 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján, mely az országos településrendezési és építési követelményekről szól. A jogszabályt a www.njt.hu oldalon megtekintheti. Ez alapján alkotja meg a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) minden település, hiszen a helyi sajátosságokat helyben lehet értékelni.


Üdülőházas terület
22. § (1) Az üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(2) Az üdülőházas területen állattartó épület - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.
Hétvégi házas terület
23. § (1) A hétvégi házas területen elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.
(2) A hétvégi házas területen a helyi építési szabályzatban elő lehet írni, hogy az üdülőegységeket csak csoportos formában lehet elhelyezni.
(3) A helyi építési szabályzatban megengedhető olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezése.
(4) A hétvégi házas területen közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.
(5)
Különleges terület
24. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. A különleges területek célját és fajtáját a településszerkezeti tervben, a beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban minden esetben meg kell határozni.
(2) Különleges terület
a) a nagy bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület,
b) a nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület,
c) a vásár, kiállítás és kongresszus területe,
d) az oktatási központok területe,
e) az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,
f) a nagykiterjedésű sportolási célú terület,
g) a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
h) az állat- és növénykert területe,
i) a nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,
j) a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület,
k) a hulladékkezelő, -lerakó területe,
l) a közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület, ha az nem a közlekedési területen belül kerül elhelyezésre, valamint a repülőtér területe,
m) a temető területe,
n) a mezőgazdasági üzemi terület,
o) az egyéb, a 10-23. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület.
(3) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az új ideiglenes befogadó állomások építésére irányuló beruházások számára kijelölt telkek különleges beépítésre szánt területfelhasználási egységnek tekintendők.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott telkek beépítési feltételeinek meghatározásánál e kormányrendelet előírásaitól el lehet térni, a beépítés nagysága szükség esetén 100% is lehet.



További szabályozást a 1997. évi LXXVIII. törvény
ad, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szól.

2.§ 11. Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési (fővárosban a kerületi) önkormányzati rendelet, a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat.

A helyi építési szabályzat
13. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania.
(2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek
a) megengedett legnagyobb beépítettségét,
b) megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát,
c) szabályozási vonalát és
d) beépítési módját vagy építési helyét
kell figyelembe venni.
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)

Így, csak a HÉSZ módosítása útján tudja Ön növelni az ingatlan eladási pozícióját. 2006-ban egyébként nyilván nem tudta senki, hogy 2015. decemberében milyen lakástámogatási kormányzati döntések fognak születni.

Az önkormányzat felé kell jelezni, hogy ezt tárgyalják meg napirendi pontként közgyűlésen, és módosítsák a terület besorolását. Ilyesmi egyébként normális, hiszen ha a város terjeszkedik, akkor a külterületi, zártkeri részek, időről időre belterületbe kerülnek.



Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Anna kérdése2016-05-10
Tisztelt Iroda,

Érdeklődnék, hogy édesanyámnak van egy 45/100 arányú osztatlan közös tulajdonú lakása. Az eredeti nagy lakás két lakássá lett kialakítva, gyakorlatilag csak a bejárat és a folyosó közös. A lakásokhoz külön van a közmű is bekötve, külön órákkal. Sajnos a másik tulajdonos nem fizette a közműveket, ezért már a tulajdoni lapon számos bejegyzés került. Illetve az ELMŰ leszerelte az órát, azóta a folyosóról hosszabbítón keresztül szerzi az áramot, amit mi fizetünk. Kérdésem, hogy amennyiben eladnánk a lakást, a közművek által bejegyzett összeget behajthatják rajtunk? Illetve, az áram "lopás" hogy lehet kezelni?
Válaszukat előre is köszönöm!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Anna!

A terhek - ha jól értem a kérdést - csak a tulajdonostárs részét terhelik, Önökre azok nem jelentenek kötelezettséget. Az áram lopása viszont bűncselekményt valósít meg, ezt feltehetően érdemes lenne bejelenteni.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ildikó kérdése2016-05-09
Üdvözlöm Önöket, és kérem segítségüket!
Férjemmel 25 éve vagyunk házasok.Nekem van egy 44 év szüleimtől kapott házam, neki pedig egy lakása. A házban lakunk, a lakását pedig bérbeadjuk. 2-2 gyerekünk van. Kérdésem az lenne, hogy ha eladnám a házam, és vennék egy másikat, maradhat-e az is a különvagyonom.Nincs gond köztünk, de nem szeretném, ha majd örökléskor a gyerekeimnek osztozkodnia kelljen férjem gyerekeivel. Megoldás lehet-e pl. hogy közjegyző előtt nyilatkoznánk, hogy mindketten különvagyonként rendelkezünk saját ingatlanunkkal
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Ildikó!

Az örökölt ingatlan az ön különvagyona, ahogyan az eladása nyomán helyébe lépő pénz vagy újabb ingatlan is.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Imre kérdése2016-05-09
Tisztelt Ügyvédnő, Ügyvédúr!

Szívességi lakáshasználati szerződéssel kapcsolatban fordulok Önökhöz.
Mint befogadónak (tulajdonos). 07.01. nappal lejár a Befogadottak és köztem létrejött szerződés. Jelenleg úgy néz ki, hogy nem tudják kiürítési kötelezettségűket vállalva elhagyni határidőre az ingatlant. A szerződést Közjegyző készítette és végrehajtási záradékkal van ellátva. Kérdésem az lenne, hogy körülbelül mennyi idő, míg birtokba vehetem a lakásomat. Mi a tényleges menete egy kiürítési procedúrának?
Kötbér is lett meghatározva napi lebontásban. Elmondásuk szerint nem fognak fizetni. Honnan tudják lefogni a kötbér összegét? Fizetésből, számlájukon tartott pénzből, esetleg ráterhelik a most épülő házukra?
Válaszukat köszönöm!

Üdvözlettel:
Imre
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Imre!

A vh. eljárás néhány hónapot vehet igénybe, a pénzügyi követeléseket pedig az egyéb vagyontárgyukra vagy jövedelmükre lehet végrehajtani.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gemini kérdése2016-05-09
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az ügyben szeretnék érdeklődni, hogy a lakhatási engedélyt egy családi ház elkészülte után hány hónappal vagy évvel szükséges megszerezni? Kaphatok -e birságot, ha még nincs meg az engedély? Előfordulhat -e egy hatósági ellenőrzés? A teleket kb 2 éve vásároltam, a családi házban pedig tavaly ősz óta lakok.
Köszönettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Gemini!

Nem késett le semmiről, kérje az engedélyt, egyelőre szankció nélkül megteheti.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gábor kérdése2016-05-07
Üdvözlöm,
Egy családi házon 30%-os haszonélvezeti jogom van.Szeretném tudni,hogy ez mire jogosít engem,és hogyan határozható meg ,és az ingatlan mely része képezi a 30%-ot?
A fennmaradó 70% egy másik személy haszonélvezeti jogával terhelt.
A házat két személy lakja,tulajdonosként,szintén 30-70%-os arányú tulajdonjoggal bírnak.Várom válaszát,
Gábor
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Gábor!

A jog tartalmáról az alábbi tájékoztatást olvassa el: http://www.ingatlanjog.hu/index.php?adv=&tema=14&action=7#jump14

A kérdése alapján azt tudom mondani, hogy a tulajdonosok jelenleg nem használhatják az ingatlant, pontosabban azt csak a haszonélvezők engedélye alapján tehetnék meg.

A haszonélvezeti jog értékét az alábbi kalkulátorral számolhatja ki: http://www.ingatlanjog.hu/vej.php


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Károly kérdése2016-05-06
Tisztelt Ügyvéd Úr !

Érdeklődnék társasház alapítás ügyben.

Ikerház egyik lakásának tulajdonosa vagyok. 2 lakásból álló ikerházunkat át szeretnénk alakítani társasházzá a másik tulajdonossal.

Az én 1/2 tulajdoni hányadomon van jelzálogjog.

Szükséges -e a társasház alapítás földhivatali bejegyzéséhez a jelzálogjogosult hozzájárulása a jelzálognak az én albetétemre való rájegyzéséhez vagy sem ?

KÉr -e a földhivatal a jelzálog- jogosulttól hozzájárulást, vagy egyszerűen - ha kérjük a földhivatalt, hogy az én tulajdonomba kerülő lakásra jegyezze rá a jelzálogjogot-, akkor ezt a földhivatal minden további nélkül megteszi ?

Előre is köszönettel: Szabó K.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Károly!
Igen, szükséges a jogosult hozzájárulása, ami formaságnak tűnik, és tapasztalataim szerint a hasonló ügyekben meg is adják ezt az engedélyt.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Orsolya kérdése2016-05-06
Üdvözlöm!
Édesapám halála után megörököltem a szülői házat(édesanyám haszonélvező,de hozzánk költözik az eladás után).2014-ben halt meg apukám és most adnánk el,de a ház árából egy másik házat,lakást vennénk.Az öröklési érték 5 millió Ft volt,én 8 millióért tudnám eladni.
A kérdésem az lenne,ha egyből beforgatom a pénzt egy másik ingatlanba,akkor is kell adózni és illetékezni az eladás után?
Válaszukat előre is köszönöm!
dr.Kocsis Rita ügyvéd válasza2016-05-26
Tisztelt Orsolya!
igen



Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
drkocsisrita@forcekft.hu

Zsolt kérdése2016-05-05
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Telek szomszédunknak átjárási szolgalmi jogot biztosítunk.
Előzetes kérés vagy tájékoztatás nélkül átvezette a vizet és az áramot a mi telkünkön keresztül a sajátjára, annak ellenére, hogy az ő telke a másik oldalán közútról is megközelíthető. (az átjárási szolgalmi jog még korábban került bejegyzésre). A cselekménye óta nem telt el fél év sem.

Szóbeli megkeresésünkre arrogánsan, elutasítóan reagált.

Milyen jogorvoslati lehetőségünk van? Melyik hatósághoz fordulhatunk a problémával? Kérhetjük-e az eredeti helyzet visszaállítását, akár bontással is?

Válaszukat előre is köszönöm.
ZS
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Zsolt!

A szolgalmi jog megszüntetése érdekében bírósági pert kezdeményezhetnek, ha a közműveket más módon is elérheti.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Anett kérdése2016-05-04
A szomszéd telken 40cm-es feltöltés történt tavaly nyáron és azóta a garázsunk fala salétromosodik. A szomszéd a házunk lábazatát is eltöltötte majd' 30cm-rel. Sajnos az utcában a csatornázás nem megoldott, és mivel az utca keskeny, így nem is lehet megoldani, így a vízelvezetést sem. ázunk 5 éve áll, a feltöltés előtt nem volt semmilyen problémánk. Próbáltam a szomszéddal beszélni, de sajnos nem hajlandó elismerni, hogy a víz az én telkemre folyik, és ezért nekem károm van és semmilyen magatartást nem mutat, hogy megszüntesse a problémát. Nagyon el vagyok keseredve. Válaszát előre is köszönöm.
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Sándor kérdése2016-05-04
Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!

A lakás szövetkezet megtilthatja e panel lakásnál átadó ablak vágását a konyha és a szoba közti falban? A statikus a falat bonthatónak ítélte a falat úgy is, hogy 10cm vastag teher hordozó fal az általa meg adott technologiával és eljárással a szerkezet és statikai rendszer nem károsodik a 9.emeleten a ház 10 emeletes. Egy ház tömbbel odébb a 8.szinten hasonló lakásnál vágtak ki igy falat de az nem ennek a lakás szövetkezetnek a tagja. Valamint megtilthatja e kluma felszerelését vagy előírhatja e klimatechnológiának ellent mondó bekötési mód kivitelezését. Jó magam nem vagyok szövetkezeti tag a lakással csak a lakás a lakás zövetkezeti tömbben van.
A szövetkez kijelentette, hogy vesznek fel tagot és a tagoknak kevesebb a közös költség, mivel a házra szerelt mobil telefon átjátszó bérletét ők hasznosítják. Kizárhatnak e panelházban ennek részesedéséből, vagy bármály bérleményből bejővő haszonból? Valamint köteles vagyok e eltűrni a szövetkezet egyoldalú eljárását. Valamint a fent említett mobil átjátszó elviselését. Úgy is, hogy vásárláskor eről az eladó nem tájékoztatott.
Köszönöm szépen a tájékoztatást.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-15
Tisztelt Sándor!

Véleményem szerint - bár a szövetkezet alapszabályát ismerni kellene - a szöv. hozzájárulására szükség van a tervezett változtatások végrehajtásához.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ágnes kérdése2016-05-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2005-ben vásároltunk egy tanyát. Az előző tulajdonos és az akkori szomszéd megegyeztek és elindították a telekhatár kiegyenesítését célzó eljárást. A vázrajzok elkészültek, de a Földhivatalnál nem kerültek átvezetésre. Mi az elkészült vázrajzok alapján vettük meg a tanyát abban a hiszemben, hogy a területek cseréje hivatalosan is megtörtént. A mostani szomszéd azonban jelezte, hogy az ingatlan nyilvántartásban a régi állapot szerepel és ő nem ragaszkodna a változásokhoz (magyarán szólva jobban szeretné az eredeti felállást, ami nekünk igen kellemetlen lenne, így meg se vettük volna a tanyát...) Az lenne a kérdésem, hogy mit lehet tenni ilyen esetben? Megkerestük az ügyet egykor intéző földmérő irodát, de a vázrajzok, stb. rég lejártak.
Előre is köszönöm szíves válaszát!
Üdvözlettel:
Ágnes
dr.Kollár Andor ügyvéd válasza2016-05-08
Tisztelt Ágnes!

Jelen pillanatban a telekhatárok megváltoztatásához a szomszéd hozzájárulására is szükség van. Nem derül ki a leveléből, hogy hogy lehettek abban a hiszemben, hogy átvezetésre kerültek a változások. Erről tájékoztatta Önöket az eladó? A földhivatalban nem néztek utána a szerződéskötést megelőzően? Annak megállapításához tehát, hogy az eladójával (esetleg mással) szemben lehet-e bármilyen igénye az okiratok tartalmát is ismerni kellene, a honlap keretein belül erre viszont nincs lehetőség.

Tisztelettel
dr.Kollár Andor ügyvéd
6720 Szeged, Deák F. u. 2. mfsz. 7.
+36 70 250-5403
http://www.kollarandor.hu
iroda@kollarandor.hu

László kérdése2016-05-04
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
Édesapám ajándékozási szerződéssel az ingtlanát rám íratta. Édesanyám meghalt, így 50 % haszonélvezet és 50 % özvegyi joga van az ingatlanon, melyet nem lakik. Az anyukám halála okán a 2 testvérem is örököse az ingatlan2/12-2/12 részének. Sajnos a nővérem is meghalt, így az ő két gyermeke a tulajdonos 2/12-ed részben. A másik testvérem, aki sajnos iszik és nem dolgozik a gyerekeinek adta a rá eső 2/12-ed részét úgy, hogy erre haszonélvezet lett bejegyezve, holtig tartó.
Jelenleg ott tartunk, hogy egyetlen tulajdonos sem lakik az ingatlanban, mert a testvérem randalírozása miatt ez képtelenség. Ő az egész házat birtokba vette, semmit nem fizet. A gyermekemmel járunk oda füvet vágni, havat lapátolni, stb, hogy a büntetést elkerüljük. Mindent eladott már, ellopja az értékeinket is. Az a kérdésem, hogy mit lehet tenni? Van-e bármilyen jogi útja annak, hogy az ingatlan teljes lepusztulását megakadályozzuk, értékesíthetjük-e?.
A 2/12-ed HASZONÉLVEZET feljogosítja-e arra, hogy birtokolja és tönkretegye a teljes ingatlant?
Tisztelettel várom segítő válaszukat!
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2016-05-23
Tisztelt Kérdező!

Először is szeretném megköszönni, hogy irodánkat kereste meg problémájával.

Kérdésére az alábbi általános tájékoztatást tudom adni.

Értelemszerűen nem jogosítja fel a teljes ingatlan birtoklására a 2/12-ed tulajdoni hányadon lévő haszonélvezeti jog a testvérét. Az Ön által leírtak alapján a közös tulajdon megszüntetése lehet a megoldás a problémára. A megszüntetés több módon történhet, jelen esetben mivel több tulajdonostárs is van, talán a közös értékesítés lehet a legegyszerűbb, azonban amennyiben a jelenleg az ingatlan birtokában lévő testvér magához kívánja váltani a teljes ingatlant, úgy arra is lehetőséget kínál a jogszabály.

Mivel a leírása alapján eléggé elmérgesedett a viszony a tulajdonostársak között, így a megoldás megítélésem szerint a közös tulajdon bíróság általi megszüntetése lehet, ezzel elkerülve a további értékcsökkenését az ingatlannak.

Amennyiben bármilyen további kérdése merülne fel kérem forduljon hozzám bizalommal.


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.hu
racsaidr@racsaidr.hu

Horváth Attila kérdése2016-05-04
Tisztelt Ügyvédúr!

Társasházban van-e lehetőség a közös tulajdon átruházására,i.. eladására-szomszéd részére szeretném az udvart átadni.

Köszönettel Horváth Attila
dr.Menczel-Kiss Gergely válasza2016-06-13
Tisztelt Horváth Attila!


Szükséges megismerni a társasházi alapító okiratot. Ha a közös tulajdon (telek) az Önök tulajdonában áll és nem a társasház nevén van nyilvántartva (ez a valószínűbb verzió), akkor eladhatja a telekrészét. Ha a társasház nevén van, akkor nem tud rendelkezni a tulajdonjogáról, de a használatot átengedhetni.
Ha a lakás tulajdoni lapján ezt át akarják vezetni, módosítani kell a társasházi alapító okiratot.

Tisztelettel
dr.Menczel-Kiss Gergely
9021 Gyõr, Árpád út 47.
+36 30 262 32 58

info@menczelkiss.hu

roli kérdése2016-05-04
Tisztelt Ügyvédnő!

Több mint fél éve vásároltam egy lakást tulajdonjog fenntartással,viszont ezidáig nem kaptam a NAV-tól iletékről szóló felszólítást.Vagy az illeték csak a tényleges tulajdonossá váláskor válik kötelezővé?

Köszönöm megtisztelő válaszát!

Kovács Roland
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-05-05
Tisztelt Cím!

A jogszabály és a földhivatali osztály gyakorlata eltérő. Már a tulajdonjog-fenntartásos szerződéssel megnyílna az illetéktörvény szerint a fizetési kötelezettség, na de a földhivatali ügyintéző nem küldi a NAV-nak a NAV adatlapot, ezért Ön nem kap illetékről szóló fizetési felhívást.



Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Roli kérdése2016-05-04
Tisztelt dr.Koczka Judit Ügyvédnő!

Öt lakásos társasházban lakom,(helyi védettségű ingatlan)ahol jelenleg kettő lakás van az én tulajdonomban,a többi (nagyobbrészt) önkormányzati lakások.Olyan kérdésem lenne,hogy milyen előnyökhöz,ill. hátrányokhoz juthatok azáltal,hogy pl. megvásárolok még egy lakást,ezáltal többségi tulajdont szerzek a társasházban- az önkormányzattal szemben.Gondolok itt pl.a társasház felújításakor jelentkező költségekre-ami jelentős lenne mivel az önkormányzati rész totálisan életveszélyes állapotban van,ill.a felelősségre ami tulajdonosként jár-pl. a homlokzati díszek leszakadásakor keletkező személyi sérülésekre.Milyen előnyeim lehetnek azáltal,hogy jelenleg az önkormányzatnak nagyobb tulajdonrésze van-felújítás szempontjából-helyi védettségű ingatlanról van szó-pl.pályázatok elnyerése,vagy pl.hogy a felújítási költségeket nagyobbrészt az önkormányzat állja,jogilag kötelezhető e az önkormányzat a felújításra?
Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!

Kövács Rolano
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-05-05
Tisztelt Cím!

Kevés lakásból áll a társasház, ezért közgyűlés, egyéb belső szabályok feltételezem, nincsenek. Ezért a sima közös tulajdon szabályai vannak, és Önnek annyi előnye lesz, hogy a szavazattöbbséget igénylő kérdésekben meglesz a szavazattöbbsége. A Ptk. az alábbiakat tartalmazza:

5:78. § [Határozathozatal]
(1) A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.

Állagmegóvást bárki végezhet, többségi döntés nélkül:

5:76. § [A közös tulajdon állagának megóvása]
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

Tehát:
A felújítási költségeket tulajdoni hányad arányában kell állni, mindenképp.
Ha Ön szerint állagmegóvás szükséges, Ön a munkát elvégezheti, és utólag kérheti a tulajdonostárstól a költségek arányos részét, már most is.
Pályázatokban nem tud önállóan eljárni, csak a tulajdonostárssal együtt.

Jogilag nem kell kötelezni az önkormányzatot a felújításra, hanem Ön elvégeztetheti és utólag követelheti az önkormányzattól a költségeket.


Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Zoltán kérdése2016-05-04
Tisztelt Asszonyom!

Egy társasházban lévő üzletben többen vagyunk osztatlan közös
tulajdonban, Alapító okiratban így van nyilvántartva. Felosztottuk és így használjuk. Szeretnénk önálló helyrajzi számot kapni. Kell-e Alapító okiratot módosítani?

Köszönettel:

Zoltán
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-05-05
Tisztelt Cím!

Igen, hogy ha a most egy helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlant meg szeretnék osztani, akkor az egész társasági alapító okiratot is módosítani kell. De, szerencsére nem kell majd módosítani a többi ingatlan adatait, mert a többiek, az Önök megosztásában nem érintett ingatlanok adatai nem változnak (tulajdoni hányad, terület, stb.).




Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

M kérdése2016-05-02
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy édesanyám ápolása szinte teljes mértékben rám hárul. Vajon, ha ezt úgy tudom megoldani, hogy odaköltözöm akkor a lakás testvéremet illető része kiváltható-e az ápolással. Sajnos pont az ápolás miatt romlott meg a viszonyunk, és egyenlőre nem látok más megoldást az ápolásra, mint, hogy ott legyek vele. Testvérem ezt nem igazán akarja....
Milyen iratok kellenek hozzá -ez is érdekelne.
Várom válaszát köszönettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-03
Tisztelt M!
Az ingatlan jogi helyzetének ismeretében tudok pontos javaslatot tenni a kérdése kapcsán.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Anna kérdése2016-05-02
Tisztelt Stein Barnabás Ügyvéd Úr!

Köszönöm a 47763 számú kérdésre adott válaszát.
1.,Engedje meg, hogy összefoglaljam, hogy jól értem-e? Akkor ha jól értem, mivel nem telt el az 5 év, és szeretnék másik lakást venni, ha eladom a mostani lakásom, akkor akár kétféle adót is kellene fizetnem?

2.,Tehát ha van egy lakásom, amit még csak 3 éve mondjuk 5 millió Ft-ért vettem(tehát nem telt el 5 év),és van rajta 2 millió Ft hitel.És el tudnám adni mondjuk 7 millió Ft-ért, akkor először adóznom kellene az akkori és a mostani vételár különbözete után, azaz 7-5 millió=2 millió Ft után?

3., És ha vennék az eladás után egy másik lakást, ha az olcsóbb vagy ugyanannyiba kerül, pl 7 millió Ft-ba, akkor nem kell vagyonszerzési adót fizetnem?
Ha viszont drágább, azaz pl 8 millióba kerülne (akár ha hitellel együtt tudnám a 8 milliót kifizetni, pl Lakástakarékkal), akkor a 7 és 8 millió közti összeg után vagyonszerzési adót kell fizetnem?

Előre is köszönettel:
Anna
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-05-03
Tisztelt Anna!

Igen, jól érti.

Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Anna kérdése2016-05-01
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Ha 3 éve vettem egy lakást (tehát nem telt el 5 év), van rajta több millió Ft hitel, és ha el szeretném adni, melyik összeg után kell adózni? A teljes eladási ár után, vagy a teljes árból kivonom a hitel összegét, és abból (hiszen a hitelt azonnal levonja a bank a vételárból)?

Ha eladom a lakást, abból nekem másik ingatlant kell vennem. Korábban volt olyan, hogy ha ingatlaneladás után maximum 1 éven belül(vagy fél éven belül, már nem tudom, melyik volt a határidő fél vagy egy év) az ember másik ingatlant vesz, akkor abba beleteheti az eladott ingatlan árát, és nem kell az eladott lakás után adózni. Ilyen van még? Azaz ha eladnám a lakásom, és másikat vennék valahány hónapon belül (hány hónapon belül?), akkor beszámíttathatom-e az eladott lakás árát abba, amit majd veszek? Kérem válaszoljanak, mert ezen múlik, hogy el tudom-e adni a lakásom. Mert ha megszűnt ez a beszámítási lehetőség, akkor nem tudom eladni a lakásom, hiszen nem maradna pénz másikat venni, ha az eladott lakás árából a hitel kifizetése mellett még több száz ezer adót is kell fizetni.

Köszönöm
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-05-02
Tisztelt Anna!

Az adó alapja a jövedelem, ami a vételár és az eladási ár különbözete. Ez csökken az ötödik (hatodik) adóévre nullára. Ezzel az ingatlan megszerzésére fordított költségek illetve az esetleges értéknövelő beruházások fordíthatók szembe, a hitel összege nem.

Az adózás szempontjából már csak nagyon korlátozottan érvényesül a fenti kedvezmény (pl. idősek otthonában való elhelyezés vásárlására), viszont az új ingatlan megszerzésére fordítandó illetéket csak a megszerzett ingatlanra javára mutatkozó pozitív különbözet után kell megfizetni, feltéve, ha lakóingatlanokról van szó.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Tamás kérdése2016-04-29
Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Bp. 3.ker-ben lévő belterületi telkemen 10 éven túl műhely funkcióval építési engedély nélkül toldalék épületet építettem, a meglévő építési engedéllyel épült házam mellé. Ezzel a megengedett összes beépíthetőséget meghaladtam, a telek túlépített lett. Kérdésem, h tudom-e legalizálni az ingatlan részt (fennmaradási, használatba vételi eng), esetlegesen tudom-e külön albetétesíteni? Amennyiben igen, mi lenne a menetrendje?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Tamás!
A 10 évre tekintettel a fennmaradási engedély is járható út, ill. ezt követően sor kerülhet a Th-alapításra is.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zsu kérdése2016-04-28
Tisztelt Ügyvéd úr!

Le vonhatom-e a vállalkozó késedelme miatt keletkezett kötbért a még ki nem fizetett vételárból, akkor, ha ő nem ismeri el a késedelmet, vagy muszáj kifizetnem a teljes összeget, és mehetek a bíróságra?

Üdv:
Zsu
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Zsu!

A szerződés ismeretében tudok pontos választ adni, de feltehetően a második megoldás lesz járható.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ildi kérdése2016-04-28
Tisztelt Ügyvéd úr!

Új építésű lakást vásároltunk, amely még nem került átadásra, illetve a vételár utolsó részlete még nem került kifizetésre. A szerződés szövege szerint a vállalkozói díj utolsó részlete X Ft, amely összeg tartalmazza az ÁFÁ-t is. Kérdésem, hogy az ÁFA kulcs 2016. január 1-jétől érvényes változása miatt (27% helyett 5%) automatikusan csökkenthető a vételár az ÁFA különbözettel vagy a szerződésben konkrétan szereplő összeget kell kifizetnünk?

Válaszát előre is köszönöm!
Ildikó
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Ildi!
A szerződéses összeg az irányadó, erre vonatkozóan született egy NAv-iránymutatás is.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Andrea kérdése2016-04-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy építési telek ügyében fordulok Önhöz. Kistokajban található. 2006-ban vásároltuk. A megvásárláskor nem világosítottak fel arról, hogy belterületi üdülő övezetben lévő építési telek, amelyre csak üdülő házat lehet építeni, amelyre a jelenlegi jogszabályokban foglalt kedvezmények egyike sem vonatkozik (CSOK, kamattámogatott hitel, lakáskassza, 5%-os lakásépítési áfa). A telek a Kistokaji-tó közelében fekszik. A tó körül lévő telkek mind ilyen besorolásúak. A mi telkünk az övezet határt jelentő utcáról nyílik. A szembe szomszédai teljes értékű belterületi lakóházak. Szemmel láthatóan ez a lakóövezet része, a hagyományos értelemben vett víkend házak kb. 70 méterrel távolabb kezdődnek. Anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy építkezzünk. Szeretnénk eladni, de ezekkel a feltételekkel csak nagyon nyomott áron vennék meg. Mivel a település rendezési terv módosítása magas költséget jelentene a Önkormányzat számára, van-e más jogi megoldás arra, hogy a lakóövezethez csatolják, amihez valójában is tartozik? A telek tó felőli belső végénél, (ez kb. 50m-re van a tóhoz) földút vezet, aminek van helyrajzi száma, és közlekednek is rajta, még autóval is járható, tehát van rá mód, hogy az övezet határt erre áthelyezzék. Vagy a képviselő testület saját hatáskörben eldöntheti méltányossági alapon, hogy nem változtatják meg az övezet határt csak ezt a részt(3 db egymás mellett lévő telket érint) nyilvánítják lakóövezetté, mivel az utóbbi évek építkezéseinek köszönhetően a lakóövezet részévé vált, vagy a legapróbb változtatáshoz is a rendezési terv módosítása szükséges?
Köszönöm válaszát!
Dr. Tóth Gergely ügyvéd és dr.Jámbor Igor Roland ügyvéd válasza2016-06-14
Tisztelt Andrea!

Sajnos, ahhoz, hogy az Önök által megvásárolt ingatlant, építési telket lakóövezeti ingatlanná módosítsák, mindenképpen szükséges az Önkormányzat közreműködése és a rendezési terv módosítása, mivel ez kizárólagosan Önkormányzati hatáskörbe tartozik és erről a képviselő-testületnek kell döntést hozni.
Ez irányú kérelmét közvetlenül az Önkormányzat felé kellene előterjesztenie.

Tisztelettel:
Dr. Tóth Gergely ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3525 Miskolc, Patak u. 4. I/1.
+36 46 414 220
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu

Andrea kérdése2016-04-27
Tisztelt Ügyvéd úr!

Családi házat szeretnénk eladni. Már megvan a vevő, napokban kötjük a szerződést. CSOK-ot szeretne igénybe venni. Vevőnek is van vevője, ők már megkötötték a szerződést.
Június végével szeretnének beköltözni, ez azt jelenti, hogy a felújítást június elején el szeretnék el kezdeni. A végleges kifizetés majd csak június 30 körül történik meg a beköltözés előtt.
Kérték, hogy június elején kapják meg a birtokba kerülést, amelyet elutasítottunk. Még a vételár fele se lesz addigra kifizetve.
Kérdésem: Külön megállapodásba leírhatjuk, hogy a felújítást elkezdhetik? Ha elkezdik és közben az Ő vevőjük nem kapja meg a hitelt és visszalép, akkor Ők is gondba kerülnek a vásárlással, esetleg visszalépnek a vásárlástól. Ilyenkor mi történhet az Ő általuk beletett felújítási költséggel. Lehet belőle kárunk?
Üdvözlettel,
Andrea
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Andrea!
Általánosságban nem célszerű engedni a felújítást, mert a szerződés esetleges meghiúsulása esetén eléggé bonyolult elszámolási problémák léphetnek fel. Jogi akadálya azonban nincs, csak javaslom fokozott figyelemmel kialakítani a szerződés szövegét.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

lászló kérdése2016-04-27
Tisztelt Szakértők!
Szolgalmi jog bejegyzésével kapcsolatban lenne problémám,ami a következő:
Az ingatlanomon a szennyvízelvezetés nem volt megoldott,ezért a szomszédommal kötöttem SZOLGALMI JOGOT ENGEDŐ MEGÁLLAPODÁST.Megterveztettem a a vezeték útját,vázrajz is elkészült. A geodéták beadták földhivatalhoz,az itt kapott érkeztetés alapján,befizettem a Közműfejlesztési hozzájárúlást. Elkészitettem a vezetékrendszert.A Földhivataltól kaptam Szolgalmi jogot elutasító határozatot.Az indok a következő:a szolgalmi jogot adó ingatlan tulajdoni lapján az OTP Faktoring Zrt elidegenítési és terhelési tilalom szerepel ,ezért nem jegyezték be a szolgalmi jogot.Most állok és nem tudom mit tegyek
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt lászló!
A bejegyzéshez szükség van az OTP Faktoring hozzájárulására is, azt kell beszerezni.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Zsuzsanna kérdése2016-04-27
Tisztelt Cimzett!

12 ev hazassag utan ferjemmel vegleg megromott a kapcsolatunk, jelenleg a valas folyamatban van, de a vagyonmegosztast kulon szeretnenk megoldani.
2006-ban hazassagkotesunk elott szuleim segitsegevel lefoglaloztuk csaladi hazunkat, mely akkor meg csak szerkezetkesz volt, ennek osszege 1M Ft volt es tovabbi 1,5M Ft vetelarresz. A kulcsrakesz hazat 22,5M Ft-ert vasaroltuk, amihez a szuleim tovabbi 4,5M Ft-ot adtak, 2,4M Ft szocpolt kaptunk 2 vallalt gyermek utan es kozosen felvettunk 13,1M Ft lakasepitesi kolcsont. Akkor meg vegzos hallgato voltam, igy a ferjem szamlajat csatolta a bank a hitelhez, minden kiadast azonban kozosen fizettunk. A tulajdonresz 50-50%.
2011-ben kovettem ferjem Amerikaba, ahol megszuletett ket gyermekunk, 2015 december vegen jottem haza a kicsikkel. Azota ferjem semmit sem fizet, egyedul tartom el a gyerekeket es fizetem a torlesztoreszletet (nyugdijas szuleim segitsegevel). Megkozelitoleg 10M Ft kerult eddig befizetesre, a ferjem azzal fenyeget, hogy a hatralevo 16M Ft-ot egyedul kell kifizetnem, ha benne akarok maradni a ket gyermekkel az ingatlanban es ki kell ot is fizessem, mivel eddig az o neven volt a befizetesi szamla, tehat o fizette egyedul a hitelt, ami termeszetesen nem igaz.
Milyen lehetosegem van hogy a vagyonmegosztasnal beszamitsak a kulonvagyonom es kell-e fizetnem barmit is a ferjemnek, ha atvallalom a hitel fentmarado reszet?
Amig kint tartozkodtunk ferjem tudtaval es beleegyezesevel szuleim sajat koltsegukon kb. 850-900e Ft erteku allagmegovo es erteknovelo beruhazast hajtottak vegre az ingatlanon, ezt most ferjem "keretlen segitsegnek" titulalja, de akkor orommel vette. Hogyan tudjuk ezen beruhazas osszeget levonni/ beletudni a kozos vagyon megosztasaba?
2012-ben elkezdtunk fizetni egy lakastakarek szamlat, havi 8000Ft-al, ami iden oktoberben fog lejarni. Kerhetem-e 2012 oktobere es 2015 decembere (hazakotozesunk idopontja) kozotti idoszakra a befizetesek felenek megteriteset?

Valaszait elore is koszonom! Tisztelettel: Zsuzsanna
Hamarosan válaszolunk kérdésére!

Jázmin kérdése2016-04-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Van Poroszlón egy régi, rossz állapotban lévő nyaralóm, amit még házasságkötésem előtt a szüleimtől örököltem, tehát ági vagyon.
Az elmúlt 25 évben férjemmel, lányommal itt töltöttük a szabadságunkat.
A férjemmel szeretnénk ezt a régi épületet lebontatni és a helyére egy új házat felépíteni, ami a nagykorú lányunk nevére kerülne.
A gondot az jelenti, hogy a férjemnek van egy fia az előző házasságából. Nem szeretném ha az újonnan felépített épülettel kapcsolatban a későbbiekben bármilyen követelése lehetne!

A kérdésem a következő:
1. Először a régi házat-telket odaajándékozom a lányunknak, majd mi szülők felépítjük az üdülőt és rákerül mindkettőnk haszonélvezete,
vagy ajándékozás nélkül felépítjük lányunk nevére az üdülőt úgy, hogy ő lesz a tulajdonos, mi meg az építtetők, illetve haszonélvezők lennénk.
2. Létezik egyéb, jobb megoldás a későbbi viták elkerülésére?

Köszönöm szépen a válaszát!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Jázmin!
Én is az ingatlan ajándékozását és egy átfogó megállapodás keretében a "beruházásért cserébe haszonélvezeti jogot" konstrukciót javasolnám.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Ildikó kérdése2016-04-26
Üdvözlöm.
Segítségét kérném.
Közös udvaron adott 3 ház.
Az első(amiben én is vagyok) édesapámé 50%ban édesanyámé 50% régen vettek fel hitelt is.
Édesapám meghalt az 50%-át (beleérte én is) 4 gyerekére hagyta illetve a hitelt is.
Tehát hitelt és tulajdont is örököltünk közösen.
Csakhogy mivel közösnek van véve a hitel is,illetve a ház is,én szeretném bíróság által leválasztatni a saját részemet a többiek benne lenének mert ugye nekik is kevesebb lenne a hitelük.Tehát leválasztatni a saját részemet is illetve kivenni a saját rám eső hitelt is.
(Bíróságon ugye polgárjog szerint kérhetem a saját tulajdonom leválasztását) mivel a másik 2 lakás tulajdonosai nem egyeznek bele.Tehát pert indítanék.
Érdeklődnék hogy van e erre lehetőség,nem szeretném azt hogy leválasztatom a saját részem aztán a hitel pedig közös maradjon félnék hogy nem fizetnék és ugye akkor az én részem is elvehetné a bank.
Lényegében : van e arra lehetőség hogy saját részt leválasztatok és saját hitelemet kiveszem?
Mik a feltételei?
Köszönöm előre is a válaszát.
Tisztelettel : Ildikó
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Ildikó!
Van lehetőség a közös tulajdon megszüntetése iránt pert indítani, de további részleteket csak a tulajdoni lap és a részletek ismeretében tudnék mondani.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Erika kérdése2016-04-26
Tisztelt Ügyvéd Hölgyem/Uram!
Budapesten az ingatlanomat Bérleti szerződéssel határozatlan időre bérbe adtam két évvel ezelőtt. Bérleti szerződés egy pontja kiterjed, hogy a bérleti díjat két év elteltével újra tárgyalják a felek, ez most lesz aktuális. A szerződést Közjegyző előtt írtuk alá és Közjegyzői Okiratba foglalták, hogy bárminemű szerződésszegés esetén - miután kisgyermekes családról van szó - a szerződésben és a Közjegyzői okiratban foglaltaknak megfelelően kiköltöznek az ingatlanból. Szeretném a bérleti díjat megemelni, melyet már két hónappal ezelőtt szóban előre jeleztem a bérlőknek. Kérdésem, hogy a meglévő Bérleti Szerződést elég-e módosítanom, kell-e újból ezt Közjegyző elé vinni, vagy elegendő ha a bérbeadó és bérlő felek aláírják. Arra gondoltam, hogy az emelés tényéről írásban is tájékoztatnám, oly módon, hogy írásban kelljen válaszolni. Abban az esetben ha nem vállalják a megemelt bérleti díjat élhetek-e a felmondás jogával. ? Várom válaszukat melyet előre is köszönök. Tisztelettel: Erika
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Erika!

A szerződés pontos szövege alapján lehet választ adni a kérdésére a felmondás tárgyában. Ha születik szerződés módosítás, akkor újabb közj. okiratra is szükség lesz.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Magdolna kérdése2016-04-26
Tisztelt Ügyvéd Úr! Osztatlan közös telken van a házam a szomszédommal. Elakarom adni a házam. Tudom, hogy elővásárlási joga van, de én semmiképpen nem szeretném Neki eladni, mivel engem, mint 68 éves asszonyt megvert, a férjemet gázpisztollyal 40 cm távolságból fejen és arcon lőtte. Mivel a házam mellé ugyanazon az osztatlan közös telken építettünk a házam folytatásaként egy teljes összkomfortos 32 négyzetméteres házat, amiben ketten a férjemmel ellakunk, ezért, az 57 négyzetméteres házunkat eladnánk. Már van is rá vevő. Mindkettőnknek van látlelete a verésről és gázpisztolyos lövésről. Félünk ettől a szomszédtól, öregek vagyunk. Éppen ezért akarjuk eladni, de nem neki. Az ügyvédemtől megtudtam, a bírónőt lefizette, így nem kapott semmilyen büntetést. Sőt, mint felperesek, mi mondtuk le a bíróságon az ügyet. Tudtuk, hogy a lefizetés miatt úgy sem nyerhetünk. Olyasmit hallottam, ha nem akarom, hogy a szomszéd vegye meg, fél évet kell várnom, és eladhatom másnak. Igaz-e ez? Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném kérni a véleményét, mit tehetünk, hogy ne kelljen a szomszédnak eladni a házunkat, 70 évesen, végre nyugodtan élhessünk. A másik kérdésem. Nekünk szolgalmi utunk van kijárni az utcára. A vevőnk megkaphatja-e a szolgalmi utat, és mi is, mivel a 32 négyzetméteres kis házunk ugyanarra az osztatlan közös telekre és hrsz. számra épült. Nagyon szépen kérem a véleményét, mit tehetünk? Előre is köszönöm.
dr.Stein Barnabás ügyvéd válasza2016-04-26
Tisztelt Magdolna!

Az elővásárlási jog gyakorlása sajnos nem függ a szomszéd korábbi viselkedésétől. Az elővásárlási jog azonban csak adásvétel esetén gyakorolható, illetve minél magasabb a vételár, annál kevésbé valószínű, hogy élni kíván vele a jogosult.
A lefizetéssel kapcsolatos felvetést nem értem, itt eleve nem kerülne bíróság elé az ügy. Nincs olyan szabály, hogy meghatározott időt várva nem áll fenn az elővásárlási jog. A szolgalmi jog az eladástól függetlenül fennmarad.
A szerződés ügyvédi közreműködést igényel.


Tisztelettel
dr.Stein Barnabás ügyvéd
8000 Székesfehérvár, Vár krt. 23. I/6.
+36 30 2377413

steinbarnabas@t-online.hu

Anna kérdése2016-04-26
Tisztelt Ügyvéd Hölgy és Ügyvéd Úr!
A következőt szeretném kérdezni:

1.,Ha vettünk egy lakást Budapesten 3 éve, akkor eladás után hogy kell adózni? Mondom a példát: a lakást vettük 5 millió Ft-ért, most kapnánk érte 8 millió Ft-ot, de van rajta 1,5 millió Ft hitel. A vásárlástól számítva még nem telt le az 5 év. Ha eladnánk 8 millió Ft-ért, akkor abból kivonva a 1,5 millió hitelt, ami rajta van, 8-1,5=6,5 millió, és akkor az eredeti ár 5 millió és a 6,5 millió közti összegből kell adózni? Hány százalékot?

2.,És ha fél éven belül, vagy egy éven belül veszünk a vételárból másik lakást, akkor is kell-e adózni az eladott után? Ha nem, mennyi időn belül kell másik lakást venni?
És azt, hogy másik lakást akarunk venni az összegből, milyen hatóság felé kell jeleznünk?

Köszönöm előre is.
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Anna!

1. Javaslom, hogy használja az ingatlanjog.hu adókalkulátorát a számításhoz azzal, hogy a hitel összegét nem lehet/kell figyelembe venni a számításnál.

2. Az újabb vásárolt lakás nem befolyásolja a fizetési kötelezettséget.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Anna kérdése2016-04-25
Tisztelt ügyvédnő!
Nem lakott romos tanyám szomszédja állattelepet kíván bővíteni. Kérése hogy minősíttessem gazdasági épületté mert ez a feltétele. Beleegyeznék a jogi tanács megfontolását kővetően. Kérdéseim:
- Ebből milyen hátrányaim erednek?
- Értékét veszti-e, kompenzálható-e?
- Mi a teendőm, elég-e egy formanyomtatvány aláírása?

Válaszát előre is köszönöm, Anna
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2016-04-25
Tisztelt Cím!

Minden bizonnyal az a szomszéd kérésének az alapja, hogy az Ön ingatlana ne lakóingatlan legyen, mert az nem lehet a telep mellett.

Az a kérdés, hogy Ön az ingatlant mire használja, hogyan akarja értékesíteni, hasznosítani. Annyi hátránya lehet belőle, hogy az az épület lakás célját szolgáló helyiség hivatalosan a jövőben nem lehet.

De, ha most sem használja lakás célra, és nem is akarja ilyen módon használni, hanem csak mezőgazdasági célokat szolgál, vagy ekként akarja eladni, bérbe adni, akkor semmilyen hátránya nem lesz belőle.

Ha Ön ezt veszteségként éli meg, akkor vagy meg tud egyezni a szomszéddal, pénzbeli térítésről vagy nem. Jogszabály alapján nem kényszeríthető ki, azaz nem "jár" térítés, pénzbeli kompenzálás.

Földhivatali szempontból elég a formanyomtatvány kitöltése, aláírása, beadása.

Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Éva kérdése2016-04-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretnék gondoskodni gyerekeimről és a tulajdonomban lévő váci zártkertemről.
Két fiam részére 50-50%-ban szeretném, ha örökölnék.
A kérdésem arra irányul elsősorban, melyik intézési mód előnyösebb számukra, ha még éltemben átiratom a nevükre az említett arányban, vagy végrendeletemben említem döntésemet, vagy mint ajándékozás, stb. Az átírási költségek, illetékek, utánajárás tekintetében melyik lehetőséget ajánlja, mi ennek a módja, menete, mit tehetek én jelenleg, ami könnyebbé teszi számukra a tulajdonba vételt minden szempontból.

Részletes válaszát előre is nagyon köszönöm,
tisztelettel: Kovácsné
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2016-05-01
Tisztelt Éva!
Viszonylag egyszerű a helyzet! A szülő - gyermek viszonylatban az átruházások minden esetben illetékmentesek a jelenlegi szabályok szerint. A döntést így csak az befolyásolhatja, hogy mi az Ön, ill. a gyerekek terve az ingatlannal. Ha eladásra szánt, akkor érdemesebb lenne vagy most eladni,vagy majd csak egy majdani öröklés után, de semmiképpen nem javaslom az ajándékozást és az azt követő eladást.



Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu


(c) 2002-2016 HyperWeb Informatikai Kft. - Minden jog fenntartva!